E számunk szerzői – 2025/1
Básthy Ágnes
Több mint egy évtizede dolgozik a kultúra, a szociológia és a művészet metszéspontjában kutatóként, kritikusként és szervezőként. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. Szociológus és képzőművész végzettsége is van, így a kulturális intézményrendszer többféle területén dolgozott. 2016 óta ír szakfolyóiratokba kortárs művészetről, számos magyar és angol nyelvű művészeti és tudományos publikáció szerzője. A Szegedi Tudományegyetemen szociológiából szerzett MA diplomát, szakdolgozata a képzőművészeti fotográfia területét elemezte az államszocialista Magyarországon. Jelenleg az ELTE TÁTK Szociológia Doktori iskolájának doktorvárományosa, ahol kutatási területe, doktori disszertációjának témája a rendszerváltás utáni magyar képzőművészet. A Rajk szakkollégium óraadója, ahol társadalomelméletet tanít.
Bendig-Zsilinszky Zsófia
Művészettörténész, kutatásainak tárgya a magyarországi műemlék- és műtárgyfotó története, főbb kutatási helyszínei az egyházi-, állami és magánarchívumok. A kezdeteteket Beszédes Sándor (1831-1889), míg a jelent Mudrák Attila (1955-) munkássága jelöli ki, mindketten Esztergom városához köthető fényképészek. 2003-2013 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársa volt, a Doktori Iskola titkáraként kezdte el a hallgatók művészeti archívumát létrehozni, 2007-től az MKE rektorának tanácsadó munkatársaként dolgozott, bábáskodott a Képzőművészet-elmélet alap és mesterképzési szak létrehozásánál. 2015-óta Bernben él, jelenleg független, szabadúszó.
Ébli Gábor (1970)
Esztéta, az ELTÉn szerzett PhD fokozatot. Kutatási területe a múzeumügy és a kortárs művészet magángyűjtése. National Museums and Civic Patrons. Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe című angol nyelvű könyve 2020-ban jelent meg a L'Harmattan kiadónál. 2006 óta a MOME Elméleti Intézetében tanít.
Erdei Krisztina
Fotográfus és oktató. A Szegedi Tudományegyetemen diplomázott filozófia szakon, melyhez elvégezte a politikaelmélet speciális képzést. Áthallgatott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztétika Tanszékének Mozgóképelmélet és Pedagógia programjának óráira is. Doktori fokozatát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte 2021-ben multimédia-művészetből. Nemzetközi művészeti projektek résztvevője, a művészeti együttműködések kutatója. Munkáiban elmélet és gyakorlat szorosan összefonódik.
Gáspár Balázs (1989)
Magyar nyelv és irodalom-filozófia szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2014 óta publikál fotótörténettel, kortárs fotográfiával és kiállításokkal foglalkozó cikkeket, tanulmányokat és interjúkat. Dolgozott a Mai Manó Házban, a Capa Központban és a Hype&Hyper magazinnál, jelenleg a PIM Fotótárának muzeulógusa.
Gellér Judit (1983)
2000-től publikálja írásait, 2007-től a MÚOSz, 2017-től az AICA tagja. Egyetemi tanulmányait a MOME Designelmélet alap- és mesterszakán végezte. 2012-től 2016-ig tagja, 2013 és 2015 között vezetőségi tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, 2015 és 2021 között a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátora, 2022 és 2024 között a Néprajzi Múzeum MaDok-programjának kortárs jelenségekkel foglalkozó muzeológusa volt. 2022-ben szerzett PhD fokozatot az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti programján. 2014-től óraadó oktató, 2023-tól adjunktus a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia MA szakán. Kutatási területei: privátfotó-gyűjtemények, művészeti archívumhasználatok, fotókönyvek, kortárs fotográfia.
Kotzan, Anne (1961)
Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként foglalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-Weiss. Kölnben él.
Farkas Zsuzsa (1957)
Művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum ‒ Magyar Nemzeti Galéria Fotóarchívumában dolgozik. Kutatási területe a 19. századi magyar képzőművészet. Többek között a Festő-fotográfusok 1840-1880, Embermásoló című kötetek, valamint számos fotótörténeti cikk szerzője.
Karafiáth Orsolya 1976
Író, szerkesztő, moderátor. Eddig 11 önálló kötete jelent meg eddig, négy verseskötet, két novellagyűjtemény és öt regény. A Magyar Narancs kultrovatának vezetője. Ír dalszövegeket is, eddig négy színdarabját mutatták be. Kritikáit és recenzióit, interjúit és közéleti tárcáit főleg a Nők lapja csoport lapjaiban, a Glamourban és a Hvg-ben publikálja.
Pfisztner Gábor (1967)
Történelem-német szakon végzett az ELTÉ-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár. Budapesti Metropolitan Egyetem Média Intézetének oktatója.
Surányi Mihály (1959)
Művészeti menedzser. A magyar fotográfiai életben a Nessim Galéria vezetőjeként vált ismertté: 2006 óta több, mint negyven budapesti és külföldi kiállítást rendezett. 2017-től a FOTÓMŰVÉSZET magazin főszerkesztője.
Tóth Olivér
Kommunikátor. Jelenleg független publicistaként mélyinterjúkat készít a hazai közélet, kultúra, gazdasági és médiavilág szereplőivel olyan lapokba, mint a Kreatív, a HVG vagy a Nők Lapja. Korábban volt prémium férfimagazin márkamenedzsere, főszerkesztő, kommunikációs-média szakmai magazin vezető szerkesztő-riportere is. Közkapcsolati vezetőként kreatív ügynökségek, valamint az általuk képviselt márkák külső és belső kommunikációjáért felelt.
