E számunk szerzői – 2024/4
B. Tier Noémi (1976)
Kommunikációs szakember, művészeti menedzser, fotográfus. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen múzeumi menedzsment területen szerzett posztgraduális diplomát, jelenleg a Faur Zsófi Galéria galériavezetője, valamint a Ferenczy Múzeumi Centrum kommunikációs projektkoordinátora. Korábban pr és tudásmenedzsment projektekkel foglalkozott, emellett szabadúszó enteriőrstylistként számos kiadványban publikált, majd szerkesztőként, rovatvezetőként, felelős szerkesztőként tevékenykedett. Alkotó fotográfusként csoportos és egyéni kiállításokon lehet találkozni a munkáival.
Ballagó Márton (1997)
Magyar-filozófia szakos bölcsész, a textualitás után a képi médiumokkal kezdett foglalkozni. Filmtudomány mesterdiploma és fotográfus képesítés megszerzését követően művészeti kiállítások és projektek megvalósításával foglalkozik. Többek között dolgozott a Magyar Fotóművészek Szövetségében és a Mai Manó Házban. A képelmélet, a kultúratudomány, az adaptációelmélet, a fotográfia és a filmtudomány területein publikál. 2024-ben elnyerte a Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi ösztöndíjat, amely keretén belül fotókönyv témában kutatott.
Barkóczi Flóra (1990)
Barkóczi Flóra művészettörténész, az ELTE művészettörténet szakán végzett 2015-ben, jelenleg a KEMKI (Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet - Szépművészeti Múzeum) munkatársa. 2020 óta az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója, 2024 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének óraadója. Kutatási területe a technikai médiumok jelenléte az 1960-as évek utáni magyarországi avantgárd képzőművészetben, ezen belül az 1960-as és 70-es évek konceptuális fotóhasználata, a '80-as és '90-es évek médiaművészete, a '90-es évek internetes művészete és kultúrája, a kortárs fotó-alapú képzőművészet, valamint a posztinternet alkotói gyakorlatok.
Bordács Andrea (1964)
Esztéta műkritikus, független kurátor. Jelenleg az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszék vezetője. Korábban a Dorottya Galéria vezetője volt és 18 évig az Új Művészet szerkesztője. 2014-ben megkapta a Németh Lajos-díjat. Kutatási területe a kortárs művészet: a női művészeti tendenciák, a köztéri művészet, a street art, az új médiumok szerepe, a fotó. Könyve jelent meg Tót Endréről, Várady Róbertről, Illés Barnáról és Szilágyi Lászlóról. Csanádi-Bognár Szilvia Csanádi-Bognár Szilvia egyetemi adjunktus a Budapesti Metropolitan Egyetemen, művészetfilozófiát, művészetelméletet, művészettörténetet és kortárs művészetelméletet tanít. 2011-ben elnyerte az MTA Művészettörténeti Bizottságának Opus Mirabile díját. 2018-ban az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot Johann Gottfried Herder forma- és térfogalmával foglalkozó disszertációjával. 18. századi művészetfilozófiával, kortárs művészettel, illetve fotóelmélettel foglalkozik. Kiállításkritikái és képzőművészeti esszéi szaklapokban jelennek meg. Csatlós Judit (1976)kurátor, muzeológus Kulturális Antropológia szakon vizuális kultúra kutatóként és muzeológusként végzett. 2004-2006 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója művészeti titkára, ebben az időszakban rendszeresen együtt dolgozott a Lumen Fotóművészeti Alapítvánnyal. 2009-2012 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagja volt. Jelenleg a Kassák Múzeum munkatársa, emellett művészeti íróként tevékenykedik.
Ébli Gábor (1970)
Esztéta, az ELTÉn szerzett PhD fokozatot. Kutatási területe a múzeumügy és a kortárs művészet magángyűjtése. National Museums and Civic Patrons. Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe című angol nyelvű könyve 2020-ban jelent meg a L'Harmattan kiadónál. 2006 óta a MOME Elméleti Intézetében tanít.
Fisli Éva (1974)
történész, muzeológus, szerkesztő, kurátor. PhD-fokozatát az ELTE BTK és a párizsi Sciences Po közös irányítású doktori programján szerezte. 2009-től a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa, a nemzetközi, majd a városkép gyűjtemény kezelője. 2012-2018 között a Magyar Fotótörténeti Társaság főtitkára és a Mafot online felületeinek szerkesztője. 2024 őszétől a Történeti Fényképtár vezetője.
Gáspár Balázs (1989)
Magyar nyelv és irodalom-filozófia szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2014 óta publikál fotótörténettel, kortárs fotográfiával és kiállításokkal foglalkozó cikkeket, tanulmányokat és interjúkat. Dolgozott a Mai Manó Házban, a Capa Központban és a Hype&Hyper magazinnál, jelenleg a PIM Fotótárának muzeulógusa.
Gellér Judit (1983)
2000-től publikálja írásait, 2007-től a MÚOSz, 2017-től az AICA tagja. Egyetemi tanulmányait a MOME Designelmélet alap- és mesterszakán végezte. 2012-től 2016-ig tagja, 2013 és 2015 között vezetőségi tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, 2015 és 2021 között a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátora, 2022 és 2024 között a Néprajzi Múzeum MaDok-programjának kortárs jelenségekkel foglalkozó muzeológusa volt. 2022-ben szerzett PhD fokozatot az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti programján. 2014-től óraadó oktató, 2023-tól adjunktus a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia MA szakán. Kutatási területei: privátfotó-gyűjtemények, művészeti archívumhasználatok, fotókönyvek, kortárs fotográfia.
Kovács Katica (1989)
2012-től publikálja az írásait, kezdetben főként irodalom, az elmúlt 6 évben azonban túlnyomórészt kortárs képzőművészeti témában. György Péter tanítvány, az ELTE Bölcsészettudományi Karán esztétika szakon szerezte mesterdiplomáját. Az utóbbi években kurátorként is tevékenykedik, főként női témájú kiállításokat rendez pályakezdő alkotók számára. Videointerjú sorozatában a fiatal kortársak műtermeibe enged betekintést. 2025 áprilisában jelenik meg első könyve, amelyben Weiler Péter életét és művészetét taglalja, jelenleg a Kacsuk gyűjteményről szóló köteten dolgozik. Afocusonblackart.commagazin alapítója, amely orgánum az afrikai képzőművészet feltérképezésével foglalkozik. Kutatási területei: magyar kortárs képzőművészet, női művészet, fekete képzőművészet, a hazai kortárs művészeti szcéna felépítése.
Kotzan, Anne (1961)
Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként foglalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-Weiss. Kölnben él.
Kuttner Ádám
Kuttner Ádám fotográfus, kommunikációkutató. A TS ArtSpace galéria alapítója. Posztgraduális diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg PhD-disszertációját. Kutatásai középpontjában a kiállítási kommunikáció, valamint a virtuális technológiák és terek összefüggései állnak, különös tekintettel azok oktatási alkalmazási lehetőségeire.
