Kemenesi Zsuzsanna: Mary Ellen Mark - Falkland Road

Kemenesi Zsuzsanna
Mary Ellen Mark: Falkland Road i

Mary Ellen Mark 1968-ban ment első ízben Indiába. Ellátogatott a Falkland Roadra, amely közismerten Mumbai vörös-lámpás negyede. Eltökélten és állhatatosan próbálta végezni a munkáját, próbált fényképeket készíteni, azonban rejtett agresszióval és felszínes udvariasságba burkolt ellenérzéssel találkozott, amikor ezt a közeget szerette volna megörökíteni felvételein. Ezek a vegyes érzelmek egyaránt megnyilatkoztak a helyi prostituáltak részéről, és a vendégkör részéről is. Ezért akkor elnapolta ezt a kihívást, hogy 1978-ban ismét visszatérjen erre a terepre egy magazin megbízásából. A második, hat hétig tartó út során lassan kiépítette a saját szociális hálóját is az idegenek között, barátokra tett szert, és bepillantást nyert a prostituáltak mindennapjaiba. Mary Ellen Mark úgy emlékszik vissza erre az időszakra, hogy nem volt biztos abban, hogy eleget tud-e tenni a kihívásnak, de abban őszintén hitt, hogyha legalább megpróbálja, akkor mindenképpen sikerrel jár. Meggyőződése volt, hogy az előzetes elképzeléseit képi formába is át tudja tölteni.

Mary Ellen Mark portréin a hölgyek gyönyörűek és kívánatosak. A Falkland Road intimitását megidéző képek budoárhangulatukat az intenzív színhasználatnak köszönhetik. Először megragad minket a gyönyör apoteózisa, majd olyan teremtményeket látunk, akikben egyesül a tökéletesség, a báj és az emberség. A könyv eredeti címe Falkland Road: Prostitutes of Bombay. A fotóalbum első kiadása 1981-ben jelent meg,ii amelyet 2005-ben követett egy másik kiadásiii kiegészítve az azóta már elkészült sorozattal. 2023 júliusában a német Steidl Kiadó gondozásában jelent meg Mary Ellen Mark könyvének reprint kiadása. A kritikusok szerint ez a főműve. Talán azért, mert azok közé a fotósok közé tartozik, akik fotográfus létükre a társadalom peremén sínylődő szubkultúrát, a maguk intim mivoltában létrejövő társas interakciókat rögzítették, és ez még akkor is kivételes kezdeményezés, ha esztétikai indíttatásból tették. Az esztétizáló látásmód és az ábrázolt téma közötti feszültség talán annak köszönhető, hogy Mary Ellen Mark a Pennsylvania egyetemen festészetet és művészettörténetet is tanult. Mary Ellen Mark a képeken a gyönyört ábrázolja egy olyan közegben, ahol a szerelmet pénzben mérik. Ennek a lefotózott világnak az esztétikájában nem találni kivetnivalót, a néző akkor rezzen össze, amikor a képaláírásokat elolvassa. Olyan, mintha szerelmeseket, családokat, barátnőket, testvéreket látnánk. Semmi nem utal arra, hogy itt prostitúcióról lenne szó; meghitt a testbeszéd, a gesztusok, s a mimika mind azt sugallják, azt az üzenetet hordozzák, hogy a szereplők teljes szívükből, odaadással teszik, amit tesznek.

Ha megváltoztatnánk a könyv címét, még jó érzést is keltene bennünk a látvány. A következő réteg, amelyet lehánthatunk, a képcímek információtartalma. Ugyanis, ha egy tizenkét éves lányt nevelnek prostituáltként, vagy másképpen, egy tizenkét éves lányt már prostituáltnak nevelnek, esélye sincs, hogy más fogalma legyen a társadalomról. Ha kitanították a szakma minden csínjára, akkor kiváló prostituált lesz, lehet belőle. Szánalom, könyörület, részvét az, amit ez a nyers világ megkívánna. Mary Ellen Marknak a Falkland Roadon készült a bombay-i prostitúciót feldolgozó sorozata „Az osztálykülönbségekről, ezek szándékos fenntartásáról és újratermeléséről”iv szól.

Macsók és alsó-középosztálybeliek képezik a vendégkört. A Falkland Road Mumbaiban (amelyet korábban Bombay-nek hívtak) India nyugati partján található. A hatalmas város lakói a marathi nyelvet beszélik és 12 479 608-an vannak. Átlagosan az egy főre jutó élettér 4,5 négyzetméter. A Mumbai Metropolitan Régió nyomornegyedeiben (slum-dwellers) kilenc millióan élnek.v

A Falkland Road lakói mit sem tudnak a feminizmus eszméiről. Fel sem merül, hogy szembeállítsák a férfiak világának kiváltságait a női princípiumokkal és értékekkel. Nem ellentétpárokban gondolkodnak. Őszinte örömöt látsz az arcukon, amikor mosolyognak, a női szerepekbe beleszülettek. A modern társadalmak gondolkodására jellemző, hogy az élet minden területén össze kell mérni a nemeket. A feminista gondolkodás különböző fejlődési szakaszokra osztható: amíg a korai feminizmus még az „emberi jogokért” küzdött, az új feminizmus már azt hangsúlyozza, hogy az életre eleve a női egyenjogúság szemszögéből kell tekinteni.vi Christina Hoff Sommers Who Stole Feminism című tanulmányában azt állítja, hogy bár ő maga is feminista, de azzal, amivé a feminizmus vált, már nem tud azonosulni.vii

Technikailag a sorozat legutolsó verziója közvetlenül a 35 milliméteres Kodachrome nyersanyagról lett beszkennelve. Ebben a legvégső formátumban teljesedik ki leginkább az a munka, amelyet a legelső sorozattal, az előszóval, és a korábbi indiai látogatásai során kezdett el Mary Ellen Mark. Talán ebben fejeződik ki legteljesebben az az ambivalens érzés, mely szerint szinte összeegyezhetetlen a színek és arányrendszerek pompásan eltalált kombinációival sugallt a vizualitás, azzal a drámai sorssal, amelyet ezek a hölgyek megélnek. Számukra ez nem kínos, hiszen ez tölti ki a napjaikat, ha valaha ismertek is más alternatívát, szertefoszlottak ezek az emlékek, és mégiscsak a prostitúció biztosítja a megélhetésüket. Teljes érzelmi repertoárjukkal megélik, amit csinálnak. Zavarba ejtő ez a világ, ahol tulajdonképpen csak a testiség játszik szerepet. Árulják őket, nyilván nem saját magukat bocsájtják áruba, van, aki keres rajtuk, vannak, akik közvetítik őket a közvetítőknek. A képeken minden nyers és szegényes, csupán a lányok ragyognak. Csodaszámba megy, hogy hogyan tudják megőrizni a vitalitásukat. Talán az a morzsányi remény, ami táplálja ezt az életigenlést, hogy a gyönyör rövid idejére a férfiak is feltöltődve érkeznek hozzájuk. A férfiak legalább erre a kis időre szeretnének megfeledkezni éppúgy a valóságról.

A korareggeli jelenetek során látjuk, ahogy a lányok az Olympia Cafe-ban a Falkland Roadon Bombay-ben, (1978) felkészülnek és ráhangolódnak a napra. Majd a szépítkezés fázisai következnek, a bőr kivilágosítása, hogy úgy tűnjön, egy magasabb társadalmi réteghez tartoznak. Ha nem prostituáltakról lenne szó, akkor az a törekvés hajtaná a nőket, hogy társadalmilag felfelé házasodjanak, ezt diktálná a szokásrend. Az ékszerek, a testrészek díszítése mind a nap előkészületeinek a része. Nem feltétlenül egy-egy hangsúlyos darabról van itt szó, többsoros nyakékeket és a hagyományoknak megfelelően számtalan karperecet viselnek. Annál értékesebb egy nő, minél inkább díszítik ékszerek. Vörös korall, kagyló és arany az ékszerek alapanyaga. Ehhez járul, hogy eleve a festett körmöket kiegészíti a végtagok hennával történő díszítése. Az ékszerek kifinomultabb, bonyolultabb megmunkálására törekszenek. Adott esetben a mély érzelmi kötődések kifejezése mellett sokszor egy történetet is hordoznak magukkal a tárgyak vagy épp az ábrázolás mesél egy történést, monoszcenikus karaktert öltenek. A képek tanúsága szerint a lányok csak akkor mutatkoznak a vendégkörük előtt, amikor már megkonstruálták azt az identitást, amellyel azonosulni tudnak. Az adott házban a madame és a kisasszonykái naponta több teaszertartáson vesznek részt együtt. Elvárás, hogy csinosak legyenek, jól öltözöttek mindannyian, de a társadalom is megköveteli ezt az igényességet a hölgyektől, mert úgy tartják, hogy az ördög nem alszik, pontosan a „Devil's eyes”, azaz az irigyek látják őket. Nálunk úgy tartják, hogy „Isten szeme mindent lát”.

Lábjegyzet:
1 Steidl Kiadó, 2023, ISBN 978-3-96999-092-6
2 Alfred A. Knopf, New York, 1981.
3 Steidl, Göttingen, Germany, 2005.
4 https://hvg.hu/kultura/20230820_they_cloned_tyrone_kritika_tyrone_klonja_netflix_john_boyega_jamie_foxx_juel_taylor
5 https://en.wikipedia.org/wiki/Mumbai#CITEREFHansen2001
6 Winifred Holtby: „The New Feminism emphasizes the importance of the »women's point of view«, the Old Feminism believes in the primary importance of the human being, 1926”, „Feminism Divided”, Modern Feminisms, Maggie Humm (szerk.), New York, Columbia University Press, 1992, 42.
7 Christina Hoff Sommers: Who Stole Feminism? How Women Have Betrayed Women, New York, London, Toronto, Sydney, Tokyo, Singapore, Simon & Schuster, 1995.