E számunk szerzői – 2023/3
Bán András (1951)
Műkritikus. Képzettsége: művészettörténész, matematika tanár, a filozófia doktora. 1990-ig műkritikusként folyóiratoknak írt, az Élet és Irodalom és a Látóhatár képszerkesztője, a Magyar Nemzet munkatársa volt, galériákat és kiállításokat szervezett, kutatást indított a privát fotózás témakörében. 1991-től 2014-ig a vizuális antropológia és a művészettörténet egyetemi oktatója, munkája főként a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetéhez kötődik, de több más egyetemen vendégoktató. Emellett a Magyar Lettre Internationale művészeti vezetőjeként tevékenykedett egy évtizedig, a NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiumának elnöke, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának elnöke volt egy-egy cikluson át. 2008 és 2013 között a Miskolci Városi Művészeti Múzeumot vezette, majd a Capa Központban és a Műcsarnokban dolgozott. Műkritikusként Németh Lajos díjban, egyetemi oktatóként a Miskolci Egyetem kiváló oktatója díjban részesült.
Csanádi Bognár Szilvia
Jelenleg a Tomori Pál Főiskola docense, esztétikatörténetet, művészetfilozófiát, retorikát tanít. Kutatásai hosszú ideig a műleírás témáját járták körül, ezek tanulmánykötetekben és folyóiratokban jelentek meg a 18. század műleíró elméletével, valamint a konceptuális művészet leírógyakorlatával kapcsolatban. 2011-ben elnyerte az MTA Művészettörténeti Bizottságának Opus Mirabile díját. 2018-ban az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot Johann Gottfried Herder forma- és térfogalmával foglalkozó disszertációjával.
Csatlós Judit (1976) kurátor, muzeológus
Kulturális Antropológia szakon vizuális kultúra kutatóként és muzeológusként végzett. 2004–2006 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója művészeti titkára, ebben az időszakban rendszeresen együtt dolgozott a Lumen Fotóművészeti Alapítvánnyal. 2009–2012 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagja volt. Jelenleg a Kassák Múzeum munkatársa, emellett művészeti íróként tevékenykedik.
Ébli Gábor (1970)
Esztéta, az ELTÉn szerzett PhD fokozatot. Kutatási területe a múzeumügy és a kortárs művészet magángyűjtése. National Museums and Civic Patrons. Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe című angol nyelvű könyve 2020-ban jelent meg a L'Harmattan kiadónál. 2006 óta a MOME Elméleti Intézetében tanít.
Farkas Zsuzsa (1957)
Művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum ‒ Magyar Nemzeti Galéria Fotóarchívumában dolgozik. Kutatási területe a 19. századi magyar képzőművészet. Többek között a Festő-fotográfusok 1840–1880, Embermásoló című kötetek, valamint számos fotótörténeti cikk szerzője.
Fejér Zoltán György (1951)
Fotóművész, fotótechnika-történeti szakíró és kiállítások kurátora; a fényképezés alkotó módozataival 1968 óta foglalkozik. Magyar és idegen nyelveken 13 könyve és 460 cikke, tanulmánya jelent meg. Dr. Bárány Nándor és Dulovits Jenő monográfusa, továbbá a magyar fotóipar történetének krónikása. 2023-tól nem akadémikus köztestületi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Elismerései: Balogh Rudolf-díj (2023); Magyar Arany Érdemkereszt (2022); Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díja (2011).
Kemenesi Zsuzsanna (1972)
Fotográfus, kommunikációkutató. 2008-ban védte meg doktori disszertációját a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. Posztdoktori kutatásait Japánban végezte (MTA-JSPS). Könyvei: Magánbeszéd (Városháza 2001.) , Sweet as Cherry, Fine like Wine (Magyar Fotóművészek Szövetsége 2008.) és Fotókalligráfiáktól a titkosírásokig (GlobeEdit 2019.).
Kotzan, Anne (1961)
Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként foglalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-Weiss. Kölnben él.
Pfisztner Gábor (1967)
Történelem–német szakon végzett az ELTÉ-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár. Budapesti Metropolitan Egyetem Média Intézetének oktatója.
Tóth Balázs Zoltán PhD (1980)
Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika Programjában doktorált 2019-ben. 2005 - 2019 között a Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársaként, 2018 - 2019 között a Mai Manó Ház kurátoraként dolgozott. 2008-2015 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja, 2011-2013 között vezetőségi tagja. 2008 és 2010 között elvégezte a Getty Conservation Institue és az AFAD szervezésében létrejött 3 éves fotórestaurátori alapképzést. 2013-ban a North East Document Conservation Center, Andover, USA tanulmányi ösztöndíjasa volt preventív konzerválási technikák és fotórestauráció témakörében. Kurátorként és szakíróként egyaránt részt vesz a hazai fotográfiai élet szervezésében.
Tóth Olivér
Kommunikátor. Jelenleg független publicistaként mélyinterjúkat készít a hazai közélet, kultúra, gazdasági és médiavilág szereplőivel olyan lapokba, mint a Kreatív, a HVG vagy a Nők Lapja. Korábban volt prémium férfimagazin márkamenedzsere, főszerkesztő, kommunikációs-média szakmai magazin vezető szerkesztő-riportere is. Közkapcsolati vezetőként kreatív ügynökségek, valamint az általuk képviselt márkák külső és belső kommunikációjáért felelt.
