E számunk szerzői – 2022/4

Csanádi Bognár Szilvia
Jelenleg a Tomori Pál Főiskola docense, esztétikatörténetet, művészetfilozófiát, retorikát tanít. Kutatásai hosszú ideig a műleírás témáját járták körül, ezek tanulmánykötetekben és folyóiratokban jelentek meg a 18. század műleíró elméletével, valamint a konceptuális művészet leírógyakorlatával kapcsolatban. 2011-ben elnyerte az MTA Művészettörténeti Bizottságának Opus Mirabile díját. 2018-ban az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot Johann Gottfried Herder forma- és térfogalmával foglalkozó disszertációjával.

Ébli Gábor (1970)
Esztéta, az ELTÉn szerzett PhD fokozatot. Kutatási területe a múzeumügy és a kortárs művészet magángyűjtése. National Museums and Civic Patrons. Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe című angol nyelvű könyve 2020-ban jelent meg a L'Harmattan kiadónál. 2006 óta a MOME Elméleti Intézetében tanít.

Farkas Zsuzsa (1957)
Művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum ‒ Magyar Nemzeti Galéria Fotóarchívumában dolgozik. Kutatási területe a 19. századi magyar képzőművészet. Többek között a Festő-fotográfusok 1840–1880, Embermásoló című kötetek, valamint számos fotótörténeti cikk szerzője.

Fejér Zoltán (1951)
Fotótechnika-történeti szakíró; a fényképezés alkotó módozataival 1968 óta foglalkozik. Kiállítások kurátoraként is tevékenykedik. Magyarul, angolul, németül, franciául és eszperantó nyelven négyszázötven cikke, tanulmánya és tizenkét könyve jelent meg. Dulovits Jenő, dr. Bárány Nándor monográfusa és a magyar fotóipar történetének krónikása is. 2011-ben megkapta a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díját, 2022-ben pedig a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.

Gellér Judit (1983)
2000-től publikálja írásait, 2007-től a MÚOSZ, 2017-től az AICA Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata tagja. Egyetemi tanulmányait a MOME Designelmélet mesterszakán fejezte be. 2013-ban kezdte meg PhD tanulmányait az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti programján, 2014-től meghívott előadó a MOME Fotográfia szakán és a PreMOME előkészítő kurzusokon. 2012–2016-ig tagja, 2013 és 2015 között vezetőségi tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. Kutatási területei: privátfotó-gyűjtemények, művészeti archívum-használatok, kortárs fotográfia.

Kemenesi Zsuzsanna (1972)
Fotográfus, kommunikációkutató. 2008-ban védte meg doktori disszertációját a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. Posztdoktori kutatásait Japánban végezte (MTA-JSPS). Könyvei: Magánbeszéd (Városháza 2001.) , Sweet as Cherry, Fine like Wine (Magyar Fotóművészek Szövetsége 2008.) és Fotókalligráfiáktól a titkosírásokig (GlobeEdit 2019.).

Kotzan, Anne (1961)
Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként foglalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-Weiss. Kölnben él.

Pál Gyöngyi (1978)
A tanulmányait az SZTE Bölcsészettudományi Kar francia szakán, illetve a Juhász Gyula Tanárképző Karának rajz szakán végezte. Az író-fotográfusokról szóló PhD disszertációját 2010-ben védte meg a Rennes 2. Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem kettős képzésén. Ezek után kutatómérnökként dolgozott Franciaországban, aminek keretében megvalósult a nemzetközi fotóirodalmi művek adatbázisa (phlit.org). 2016-18 között, posztdoktorként tanított az SZTE francia szakán, és itt alakította ki a MAFIA honlapot (fotoirodalom.hu), a magyar fotóirodalomnak szentelt adatbázist. 2017 óta tanít a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet Elméleti tanszékén. Tagja volt az FFS-nek, és jelenleg tagja a MAFOT-nak. Több kiállítást is kurált, pl. Pecsics Máriával közösen a FotóKÉPregény című kiállítást.

Palotai János (1939)
Történelem–filozófia szakot végzett az ELTE-n, esztétikából doktorált. A Műegyetemen művészetfilozófiát, az Iparművészeti Egyetemen vizuális kommunikációt, az ELT E-n média ismeretet tanított. A mozgóképkultúra oktatásához Pásztor Erikával közösen készített tananyaga az interneten olvasható. A Balkonban, a Filmkultúrában, a Filmvilágban, a fotografus.hu-n es az Új művészetben publikál.

Surányi Mihály (1959)
A BME Vegyészmérnöki Karán diplomázott 1982-ben. 2005 és 2008 között a MOME művészeti menedzser képzésére járt. A magyar fotográfiai életben a Nessim Galéria vezetőjeként vált ismertté: 2006 óta több, mint negyven budapesti és külföldi kiállítást rendezett. 2017-től a FOTÓMŰVÉSZET magazin főszerkesztője.

Tóth Balázs Zoltán (1980)
Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika Programjában doktorált 2019-ben. 2005 - 2019 között a Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársaként, 2018 - 2019 között a Mai Manó Ház kurátoraként dolgozott. 2008-2015 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja, 2011-2013 között vezetőségi tagja. 2008 és 2010 között elvégezte a Getty Conservation Institue és az AFAD szervezésében létrejött 3 éves fotórestaurátori alapképzést. 2013-ban a North East Document Conservation Center, Andover, USA tanulmányi ösztöndíjasa volt. Kurátorként és szakíróként egyaránt részt vesz a hazai fotográfiai élet szervezésében. A Budapesti Metropolitan Egyetem óraadója, 2022-től a Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet munkatársa.

Tóth Olivér
Kommunikátor. Jelenleg független publicistaként mélyinterjúkat készít a hazai közélet, kultúra, gazdasági és médiavilág szereplőivel olyan lapokba, mint a Kreatív, a HVG vagy a Nők Lapja. Korábban volt prémium férfimagazin márkamenedzsere, főszerkesztő, kommunikációs-média szakmai magazin vezető szerkesztő-riportere is. Közkapcsolati vezetőként kreatív ügynökségek, valamint az általuk képviselt márkák külső és belső kommunikációjáért felelt.