Kemenesi Zsuzsanna: A legünnepeltebbek ünnepelték

Személyes távolság
Besnyő Éva kiállítása
2020. szeptember 12. – december 13.
Kassák Múzeum

Besnyő Éva (1910–2003) két világháborút élt meg, talán ezért is a társadalmi problémák feltárásához kapcsolódik a neve. Azonban arról az érzékenységről sem feledkezhetünk meg, amelyet önarcképei sugallnak. Ahogyan Besnyő Éva írja: „Kevésbé vagyok fotográfus, inkább ember.”i

Az otthona, a ház ahol élt Budapesten, jólétről tanúskodott, a berendezés minden tárgya szalonéletet tár elénk.ii Ebből a miliőből mosolyogva fehérlett elő az aprólékos gonddal, művészi tökéllyel varratott ruha. A hamvas szépsége teljes pompájában lévő hölgy magas, vékony, tekintete határozott, mint a ceruzavonás. Polgári, jómódú családból származik. Besnyő Éva apja Dr. Besnyő Béla ügyvéd arról írt cikket 1907-ben, hogy mit jelent egy asszony számára a férj nevét viselni.iii Dr. Besnyő Béla 1928 és 1930 között Pécsi Józsefnél taníttatta lányátiv.

Amerre csak járt, elképzelhető, mekkora feltűnést keltett Besnyő Éva – elegáns volt megoldásaiban is, komoly és karakterével beragyogta a teret. Az esztétikum dominanciájáról szól önarcképeinek sora. Amit ábrázol, és ahogyan ábrázol, az esztétikumot dicséri. Az önarcképein a különféle szépségfogalmak egyesülnek, az élet, az ember és a művészet szépsége.

Társadalmilag elkötelezett, tudatos fotográfus volt. “Munkás vagyok. Egy fotográfus.”v – mondja később Besnyő Éva, akit a kezdetektől jellemezett a társadalom eszköztára iránti nyitottság és közélet iránti érdeklődését soha nem veszítette el. Szakmai identitására jellemző, hogy reflektív alkat volt, de amikor fényképezett tapintatosan fogalmazott.

A társadalomtörténeti témák, a társadalmi mozgalmak, akciók, tömeggyűlések, kongresszusok foglalkoztatták. Gyűjtötte ezeket a pillanatokat, az életdrámák apró villanásait.

A tehetséges és ambiciózus Besnyő Éva Kepes György sugallatára és unszolására költözött Berlinbe. „Magyarországon a diagonálisak a levegőben voltak, Berlinben keresztülfutottak rajtam.”vi – írta. Kepes György jelenlétében Besnyő Éva megváltozott és csak a szakmájának élt. Mély vonzalom fűzte Kepes Györgyhöz, aki szintén rajongott érte. Az önmaga sorsát irányítani képes és akaró ember iránt érzett mély szellemi rokonságot. Az ötlet, hogy Budapestről ne Párizsba, hanem Berlin felé vegye az irányt, onnan ered, hogy ekkoriban vonzó intellektuális közeg volt jelen Németországban. Moholy-Nagy László (1895–1946) huszonhét évesen lett a weimari, majd a dessaui Bauhaus professzora. 1927-ben jelent meg Festészet, fényképészet, film című könyve. Kepes György (1906–2001) 1930-tól volt az asszisztense. Végül Kepes György a chicagói New Bauhaus és a MIT oktatója lett. Kepes György Besnyő Évát Pécsi József műterméből ismerte és két remek évet töltöttek Berlinben munkával.vii

Besnyő Évát Berlinben René Ahrlé reklámstúdiójában laboránsként foglalkoztatták, de modellként is számítottak rá. Ezt követően Dr. Peter Weller már fotóesszék készítésével is megbízta.

Ebben a berlini időszakban készült a Wannsee-i strandon című képe. Wannsee városrész Berlin délnyugati Steglitz-Zehlendorf kerületében van. A nagyrészt tavak ölelésében fekvő városrész a berliniek és a turisták kedvelt kirándulóhelye. Kepes György mellett Robert Capa társaságát is élvezhette Besnyő Éva Berlinben. Friedmann Endre (Robert Capa, 1913–1954) eredetileg ugyanabban az utcában, ugyanabban a házban nőtt fel Budapesten, mint Besnyő Éva.viii 1931-ben Berlinben ismét találkoztak. Ő vetette fel Robert Capának, hogy foglalkozzon fotográfiával és Besnyő Éva a Dephot sajtóügynökségnek is beajánlotta.ix

Robert Capát Kepes György tanította fotográfiára. De Kepes György úgy is a kedvébe járt, hogy barátját megajándékozta egy Pécsi Józseftől kapott kamerával. Kepes György rendszerint együtt dolgozott Pécsi Józseffel és közreműködött az 1930-ban, Berlinben kiadott könyve, a Photo und Publizität – Photo and Advertising előkészítésében mint munkatárs és mint modell egyaránt.

Kepes György továbbá részt vett Moholy-Nagy László asszisztenseként a Fény-tér modulátoráról forgatott film elkészítésében is és számos színházi, operai előadás díszletének tervezésében. Kepes György berlini évei alatt tipográfiai és kiállítási installációk tervezőjeként működött közre a Moholy-Nagy László irányította munkában. 

Miután Besnyő Éva René Ahrlé és Dr. Peter Weller számára dolgozott Berlinben, saját fotóstúdiót nyitott, majd elköltözött Berlinből Amszterdamba első férjével, John Fernhout operatőrrel. John Fernhout dolgozott Joris Ivens filmjében, amelyet a spanyol polgárháború és Kína Japán megszállásáról forgattak. Besnyő Éva John Fernhout-val kötött házassága révén egy elismert holland művészcsaládban találta magát. John Fernhout édesanyja Charley Toorop festőművész, Jan Toorop szimbolista festő lánya volt.

Besnyő Éva másodszor Wim Brusse-hoz ment feleségül. Fordulatot jelentett a fotográfus életében az is, hogy találkozhatott Brassaïval és Cartier-Bressonnal is.

Előkerült egy levél a Leideni Egyetem Könyvtárából, amelyet Moholy-Nagy László írt Besnyő Évának. Érdekesség, hogy a Kassák Múzeum tárlatával egy időben került sor az Új Bauhaus. Moholy-Nagy élete és öröksége című amerikai film budapesti premierjére a II. Országos Képzőművészeti Filmnapok keretében.

A New Bauhaus American School of Design (Chichago, Illionis) intézményének fejléces papírján címezte Moholy-Nagy László Besnyő Éva fotóműtermébe a levelét. Az 1938. március 16-iki levél az 1937-es amszterdami fotókiállítást említi, melyet többek között Besnyő Éva kezdeményezett és szervezett, s melynek katalógusa, a Foto '37 a Kassák Múzeumban látható. Moholy-Nagy László fotográfiái is szerepeltek 1937-ben a Stedelijk Museumban rendezett kiállításon Amszterdamban. A Foto '37 sajtótájékoztatóján készült kép is látható a Kassák Múzeumban, a képen John Fernhout, Besnyő Éva és Wim Brusse látható, amint nyilatkoztak a VARA rádiónak.

Ekkor, 1937-ben David Röell volt a Stedelijk Múzeum igazgatója.x Paul Schuitema és Cas Oorthuys társaságában dolgozott Besnyő Éva a kiállításon. Erőfeszítései kapcsán nemcsak a holland fotográfia képviselői, hanem Brassaï, Cartier-Bresson és Moholy-Nagy is kiállított. A volumenét tekintve ötven holland fotográfus szerepelt a Stedelijk Múzeum kiállításán és megközelítőleg ezerötszáz fotó volt kiállítva. Külön-külön termet szenteltek a fotótörténetnek, a színes fotográfiának, a portréknak és a tudományos fényképeknek. Ennek a kiállításnak a katalógusáról érdeklődött Moholy-Nagy László Besnyő Évának írt levelében. A levél egyben gratuláció is John Fernhout és Joris Ivens Spanish Earth című filmjéhez, melyet volt alkalma látni Moholy-Nagy Lászlónak is.

Besnyő Éva megrendelői a hollandiai fotóstúdiójában modern művészek és építészek voltak.

Emellett a holland Alkalmazott Művészek Szövetségében (GKF) Besnyő Éva is alapító tagja volt a fotó szekciónak, erre 1945 után került sor.xi Alkotótársai Sem Presser, Maria Austria, Ad Windig és Paul Huf.xii

Vajon az emberi kapcsolatokat lehet fizikai törvényekkel modellezni?

Barabási Albert László hálózatkutató szerint igen: eredetileg fizikusnak tartja magát, s emiatt törvényekben gondolkodik. Azonban Barabási Albert László felvetése szerint a folyamatok törvényszerűségei társadalmi szinteken már annyira zajosak, hogy hajlamosak vagyunk a szabályok létezését megkérdőjelezni. Az emberi kapcsolatokra is igaz Barabási Albert László szerint, hogy „[…] vannak különböző szerveződési szintek, és nagyon nehéz az egyik szintről a másikra átlépni. Lehet persze atomokat használni, hogy megértsük a molekuláris szerveződéseket; molekulákat használni, hogy megértsük a kémiai reakciókat; lehet kémiai reakciók segítségével megérteni a metabolizmust; a metabolikus hálót arra használni, hogy megértsük a sejt viselkedését; a sejtről gondolkozva pedig eljuthatunk az élővilágig és onnan, több további lépcsőn keresztül a társadalomig.”xiii Amiben gondolkodni lehet, az a kapcsolatok mennyisége és minősége. Besnyő Éva többek között Kepes György, Robert Capa társaságában forgott már pályafutása korai szakaszában, és bízhatott erős morális iránytűjűkben. A látás nyelve mellett a társadalmi folyamatokra irányították Besnyő Éva figyelmét. Kellett hozzá az eredendő érzékenysége, mégis megkérdőjelezhetetlen kortársai szerepe. Besnyő Éva nem csupán a sajtó sokszor leírt vagy idézett eseményeit örökítette meg, hanem saját belső életének mindennapi kisebb-nagyobb történéseit is.

A művelődéstörténet szempontjából éppen ezek a nagyközönség számára teljesen elzárt, ismeretlen szűk világról szóló híradások jelentik az igazi értéket és újdonságot. Besnyő Éva az, akinek közlései által élettel telnek meg az üres terek, utcák, parkok, a környék. Festetics Mária udvarhölgy naplójából idézve: „arra nincs időm, hogy naplómban mindent, ami történik, megörökítsek, de hát nem is történelmi művet írok, csupán saját tapasztalataimat. Törekvésem nem arra irányul, hogy mindent leírjak, ami igaz – vagy amit annak tartok –, csupán arra, hogy amit leírok, igaz legyen!”xiv

Besnyő Éva társadalmi ingerküszöbét elérő fotográfiák a Dolle Mina holland mozgalom köreit érintik, úgymint a nők a munkaerőpiacon és az oktatásban. A Dolle Mina név Wilhelmina Drücker nevéből származik, aki a századforduló holland nőmozgalmának legjelentősebb alakja volt. Szobra előtt égették el a modern irányzatok képviselői fűzőiket és melltartóikat a test felszabadításának jelképeként. De ez már nem a fotográfia saját problémája, ez a társadalom kérdésfelvetései közé sorolható, még ha billegnek is a képek az értelmezés besorolása szerint.

Besnyő Éva a modernitást képviselő építészeti fotókat, portrékat, leporellókat és bélyegterveket is készített.

Besnyő Évának 1953-ban kiállítása nyílt New Yorkban a Museum of Modern Artban. Minden oldalról csodálat jutott osztályrészéül.

Meggyőző erő sugárzik belőle, minden tolakodás nélkül!xv Azt kérdeztem magamtól, lehetséges volna-e „nemet” mondani neki akkor, ha valamivel való „egyetértésre” akarna rábírni!

Lábjegyzet:

1 Kassák Múzeum – Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái kiállítási enteriőr. Albertini Béla: „Beszélgetés Besnyő Évával. A Műcsarnokban rendezett kiállítás kapcsán.” 1986. október 2. – november 9., Fotóművészet, 1987/1., 3–8., 46–47. 47.
2 Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban, Kossuth Kiadó, Budapest, 2018.
3 Dr. Besnyő Béla: Az asszony neve. A nő és a társadalom, 1907.
4 Albertini Béla: „Beszélgetés Besnyő Évával”, 1986. október 2. – november 9., Fotóművészet, 1987/1., 3–8., 46–47.
5 Diepraam, Willem: Eva Besnyö. Amszterdam, Focus, 1999, 104.
6 Marion Beckers és Elisabeth Moortgat (szerk.): Eva Besnyö. Budapest, Berlin, Amsterdam. Photographien 1930–1989, Berlin, Das Verborgene Museum, 1991, 214.
7 Fél évszázaddal később, 1987-ben, Besnyő Éva és Kepes György közös albumot adott ki berlini fényképeikből Más szemmel címmel. Eredetileg: Eva Besnyö, György Kepes. Mit anderen Augen. Berlin, 1928–30, Edition Photothek Band XX, Dirk Nishen Verlag, Berlin, 1987.
8 Budapest, Városház u. 10.
9 Az amszterdami Zsidó Történeti Múzeumban Besnyő Éva és Robert Capa közös kiállítása 2007-ben volt látható. Besnyő Éva 1930-as években készült női portréi, a 40-es, 50-es években művészekről, írókról, színészekről készített portrésorozatai kerültek bemutatásra.
10 https://nl.wikipedia.org/wiki/Foto_%2737
11 Éva Besnyő - The Choice Collection 2003. Maria Austria Foundation. Rendezte: Leo Erken, https://vimeo.com/76940322
12 Jelenleg is a jogkezelő Maria Austria Instituut birtokában vannak Besnyő Éva üveglemezei, laborfelszerelése, negatívjai és képei. A Fotóművészetben közölt képekért köszönet jár a Mária Austria Instituutnak. Külön köszönet illeti Juhász Anna Máriát és Csatlós Juditot a Kassák Múzeumban rendezett kiállítás kurátorait odaadó segítségükért.
13 Szám Katalin: „A tudás felelőssége, hogy tisztán kommunikáljon. Beszélgetés Barabási Albert Lászlóval”, Képmás Magazin, 2020/10., 10.
14 Festetics Mária (1839–1923) grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei. Tolnayné Kiss Mária: Egy udvarhölgy naplójából, Gödöllői Királyi Kastély Múzeum Gödöllő, 2009, 5.
15 Uo.: 27.