Grászli Bernadett: Luz & Sombra, „Meglátni az árnyékot, mint a fényt.” Juan Gyenes fotóművészete (1912–1995)
Hagyatékok nyomában járunk. Keressük a lehetőséget, hogy újabb tételekkel gazdagodjanak a múzeumi gyűjtemények. A jól megválasztott gyűjteményezési stratégia elősegíti olyan fotográfiatörténeti tárlatok létrehozását, ahol elsődleges cél a vintage felvételek bemutatása. Ennek a törekvésnek a legfrissebb példája a Juan Gyenes fotóművész alkotásaiból rendezett időszaki tárlat a győri múzeumban.i
Hegedű vagy fényképezőgép?
Juan Gyenes (Reményi-Gyenes János, John Gyenes), (1912. Kaposvár – 1995. Madrid) szülővárosában, Kaposvárott, 14 évesen Holzer Félix műtermében ismerete meg először a fényképezés mesterségét. Első publikált fotóját 15 éves korában készítette a kaposvári Róma-villában felravatalozott Rippl-Rónai József festőművészről. Szülei válását követően édesapjával, Gyenes Izsó (1874–1961) zenepedagógussal Győrbe költözött. Ezek az évek hozták meg a fiatalember életébe azt a fontos változást, hogy a hegedűművészi zenei pálya helyett a fotográfiát választotta. 1928 júliusában új lakóhelyén, Győrben sikeres fényképész szakvizsgát tett. Ezt tanúsítja portréfotója, amelyet húgának Erzsébetnek dedikált.ii A zene szeretete édesapja szellemi örökségeként végig kísérte fotóművészi pályafutását is. „A zene mindig is meghatározó közegem, inspirációs forrásom maradt. A stúdiómban mindig szól a zene, s máig legszívesebben muzsikusokat fényképezek. A zene számomra vizuálisan jelenik meg, kompozícióimban ezt az élményt igyekszem kifejezni, továbbadni.”iii Korai fotósorozatain kezdetben Győr város utcaképei mellett (Káptalandomb, Révfalusi híd környéke, Dunakapu tér, Bécsi Kapu tér, a „Lapos”) számos szabadtéri életkép (sportélet a szabadstrandon, kirándulás Csesznek várához) szerepelt.iv
Gyenes János első fotóriporteri feladatát annak a váratlan találkozásnak köszönhette, hogy a győri pályaudvaron fotót készített Magyarország szépéről, Simon Böskéről (1909–1970), aki a Miss Európa választásra utazott. Paál Sándor, a Színházi Élet folyóirattól felfigyelt a tehetséges fiatalra, így 1930-tól hét évig a népszerű budapesti folyóirat laboránsa, majd fotóriportere lett.v A Színházi Élet munkatársaként a bécsi és budapesti színházi és zenei világ (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Toscanini, Prokofjev) bemutatása mellett főként társasági jelenetek megörökítésében szerzett tapasztalatot. Fotóriporterként a hivatalos tiltás ellenére remek felvételeket készített az angol trónörökös, a rövid ideig uralkodó VIII. Edward 1934. évi budapesti látogatásáról is. 1936-ban a berlini olimpiáról tudósította a lapot. Itt készült el a híres fotó, amelyen Gyenes a berlini olimpia négyszeres aranyérmes, afroamerikai bajnokával Jesse Owens-szel (1913–1980) látható.
„Meglátni az árnyékot, mint a fényt.” – Spanyolország
Sikeres fotóriporteri tevékenysége ellenére a fizetésemelésre vonatkozó kéréseit nem érvényesíthette, így Salzburg, Párizs és London érintésével európai körutat tett. Testvére, István, a hagyatékában fennmaradt írások alapján többször hivatkozott arra, hogy János anyagi megfontolásból emigrált külföldre. Korda Sándor (Sir Alexander Korda) filmrendezőnek (1893–1956) és a The New York Times magyar származású londoni munkatársainak köszönhetőn Gyenes János (John Gyenes) 1938 és 40 között a The New York Times egyiptomi tudósítója lett Kairóban. 1940-ben az Egyesült Államokba indult, de barátai tanácsára Madridban is megszakította utazását.
Erről az időszakról így mesélt visszaemlékezésében: „1938-ban utaztam oda, hogy az egyiptomi uralkodó esküvőjéről tudósítsam a The New York Timest, a világlap londoni irodájának magyar származású képszerkesztője megbízásából. Végül is két évre ott ragadtam Egyiptomban, amely akkortájt angol fennhatóság alá tartozott. Kairó mellett a brit hadsereg Ausztráliából és Új-Zélandról érkezett katonái állomásoztak. 1940-ben az utolsó olasz hajóval indultam el Alexandriából. Eredetileg egyenesen Amerikába készültem – a hollywoodi Universal stúdiótól kaptam szerződést – de a kairói konzul, akivel összebarátkoztam, rábeszélt: feltétlen szakítsam meg az utamat rövid időre Spanyolországban, nem fogom megbánni. Így lett a 15 naposra tervezett kiruccanásból idestova 53 év.”vi
1941 januárjában a polgárháborút követő békeidőben Pepe Campua újjászervezett fotóműtermében vállalt munkát. Az új, madridi munkahely és találkozása feleségével, Sofía Vásquez Pérez-el spanyolországi letelepedésre ösztönözte. Hét év elteltével, 1948-ban önálló fotóstúdiót nyitott (Estudio Fotografico Gyenes, Madrid, Isabela la Catolica 12.). A spanyol állampolgárságot elnyerő Juan Gyenes színházi és társasági estekről készített felvételek mellett a portréfényképezés specialistája lett. A híres spanyol festőlegendák Diego Velázquez és Francisco da Goya festészetéből inspirálódó, a fény-árnyék szerepére épített egyedi hangulatú alkotásain a modell egyéniségét tökéletesen ábrázoló formanyelvvel oldotta meg az arcképfotózás finom intimitást igénylő feladatát. Világhírűvé vált fotói között megtaláljuk Francisco Franco és a spanyol királyi család hivatalos fényképeit, a spanyol művészvilág (Picasso, Miró, Dali, Monserrat Caballé, Alicia de Larrocha) fotói mellett a hollywood-i sztárok (Ava Gardner, Ingrid Bergman, Gary Cooper, Grace Kelly) portréit. Arcképei a filotéria világában sem ismeretlenek, Franco, János Károly, Carmen Amaya, Imelda Marcos ismert bélyegképei Gyenes fotói alapján készültek. Népszerűségét jól mutatja, hogy világszerte, több, mint 1000 egyéni kiállításon mutatta be alkotásait. Fontosnak tartotta, hogy a fotográfiára önálló művészeti ágként tekintsenek. Életművének elismeréséként elnyerte a San Telmo Királyi Szépművészeti Akadémia tagságát, a Katolikus Izabella Rend Lovagja címet és a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét (1990).
Juan Gyenes magyarországi hagyatéka
A Gyenes-életmű eddig ismert kaposvári darabjait, az alkotó, egykori kiállításain bemutatott képekből válogatta össze és még életében szülővárosának ajándékozta.vii Juan Gyenes magyarországi hagyatékának ügyében 2020 évben fontos változás történt, amikor a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egy Juan Gyenes művészetét bemutató gyűjteményrésszel gazdagodott. Gyenes János több, mint 1500 tételt magába foglaló eddig ismeretlen hagyatéka, bátyja Reményi Gyenes István, újságíró által megőrzött dokumentumok között maradt fenn.viii A kollekció a Gyenes testvérpár évtizedeket átívelő levelezéséből, vintage fotókból, diaképekből, kiállítás-katalógusokból és fotóalbumokból áll. Egyik legfőbb értékét azok az eredeti fotográfiák jelentik, amelyeket Gyenes János Budapesten és Balassagyarmaton élő családtagjainak küldött. Az 1940 óta Spanyolországban élő fotóművész a fényképeket gyakran saját kézírásával írt rövid üzenetekkel látta el, szívesebben mesélt a spanyolországi életéről fotókkal, mint hosszú levelekkel. A vasfüggöny mögött élő magyar családjával papírképekre írt kedves rövid üzenetein keresztül tartotta a kapcsolatot. Beszámolt mindenről, ami az életében fontos volt, a nyaralásoktól elkezdve a legújabb kiállításain át egészen kislányának felcseperedésével kapcsolatos eseményekig. A Magyarországon élő hozzátartozói, köztük bátyja, Reményi Gyenes István is így szerzett tudomást Juan Gyenes életének alakulásáról.
A Gyenes testvérek, János és István két alkalommal dolgoztak együtt Budapesten kiadott könyvek kapcsán (Granadától Segoviáig, Barátom, Picasso).ix Az első kötet Juan Gyenes fotóival testvére Gyenes István spanyolországi úti élményeit mutatta be. „Egy magyar újságírót meghívta Spanyolországban élő testvére, a jónevű fényképész. Az újságíró azonban nemcsak riporter, hanem költő és műfordító is, a spanyol kultúra lelkes rajongója és tájékozott népszerűsítője. Útjuk a spanyol történelem fényes emlékű városain és tájain, Madrid sugárútjain, Toledo templomain, Granada forró vidékén és az Escorial hűs termein át vezet.”x
A kötet Juan Gyenes művészi felvételei mellett a spanyol Idegenforgalmi Hivatal által rendelkezésre bocsájtott színes és fekete-fehér képeket is tartalmaz. Az úti könyv budapesti nyomdai előkészítéséhez a diaképek postán érkeztek Madridból és az író-szerkesztő Gyenes István hagyatékában megőrzésre kerültek.
A másik könyv Juan Gyenes és Pablo Picasso kapcsolatáról szól. A kiadvány fülszövege így mutatta be a kötetet: „Különleges a címe is: Barátom, Picasso". Mert hazánkfiai közül igencsak kevesen mondhatják el ezt magukról. Márpedig erre maga Picasso hatalmazta fel, amikor oly közel engedte magához a Madridból jött magyart. Juan Gyenes egyedülálló felvételeket készíthetett századunk iránymutató festőzsenijéről – és egyedülállóak a kettejük kapcsolatáról írt emlékezései is. A könyvben látható képek némelyike bejárta már a világsajtót, szerepeltek a fotóművész egyes kiállításain is.”xi A győri Juan Gyenes kéziratok között ott találjuk a Barátom, Picasso című könyv kéziratát és a kiadással kapcsolatos levelezést.
A Rómer Múzeum Juan Gyenes tárlata a kaposvári és a győri hagyatékokat egyesítve közismert és ritkán látott alkotások segítségével meséli el a 20. század jelentős uralkodóit, politikusait, művészlegendáit megörökítő magyar származású világhírű spanyol fotóművész Győrből induló életművét. A tárlat Gyenes fotográfiái mellett az általa leginkább kedvelt spanyol képzőművészekkel (Pablo Picasso, Joan Miró, Salvador Dali) folytatott kapcsolatát is bemutatja, kiegészítve a kiállítás különösen gazdag fotó- és dokumentum válogatást. Juan Gyenes alkotásainak győri gyűjteményezése révén a külföldön világhírűvé vált magyar származású fotóművészek hazai öröksége újabb kiemelkedő hagyatékrésszel gazdagodott.
Lábjegyzet:
1 Luz&Sombra. „Meglátni az árnyékot, mint a fényt.” Juan Gyenes fotóművészete (1912–1995), Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, Esterházy-palota. 2020. március 12. – június 28. (Kurátor: Grászli Bernadett, aszisztens: Illésné Müller Melinda, Pápai Fruzsina Menta.)
2 A fotó felületére írt üzenet: „Drága Bözskémnek fényképész öccsétől Jancsitól.” Győr, 1928. július 23. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteménye.
3 „Hatvan éve tanulom a szakmát.”, Gervai András: Interjú Juan Gyenessel – Emigráns vagyok a földön –Sorsvázlatok. 33 beszélgetés, Argumentum, Budapest, 1998.
4 A győri felvételek mellett a hagyatékban számos olyan felvétel, főként városkép és életkép maradt fenn, amelyeket Gyenes János az 1920-as évek végén készített Budapesten.
5 1932-ben jelent meg először a lapban saját névével egy felvétel, amelyen Mészáros László szobrászművész látható. Színházi Élet, 1932/12.
6 „Hatvan éve tanulom a szakmát.”, Gervai András: Interjú Juan Gyenessel – Emigráns vagyok a földön –Sorsvázlatok. 33 beszélgetés, Argumentum, Budapest, 1998.
7 A kaposvári Gyenes-hagyaték Kaposvár Megyei Jogú Város tulajdonában és az Együd Árpád Művelődési Központ, Kaposvár kezelésében áll. A hagyatékot Hegedüs György, a Somogyi Fotóklub elnöke gondozza.
8 Reményi Gyenes István (Kaposvár, 1909. február 24. – Budapest, 2001. május 28.) magyar újságíró, költő, író, műfordító, zenész. Szülei válását követően 1927–1945 között banktisztviselőként és a családi hivatást követve zenészként (hegedű, szaxofon) dolgozott Budapesten. 1945–1949 között a Fényszóró, a Képes Figyelő, az Esti Szabad Szó újságírója, 1949–1976 között az Autó-Motor olvasószerkesztője és rovatvezetője volt.
9 Reményi-Gyenes István: Granadától Segoviáig, Corvina, Budapest, 1974.; Juan Gyenes: Barátom, Picasso, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984.
10 Részlet a Granadától Segoviáig kötet kéziratából. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Reményi-Gyenes István: Granadától Segoviáig, Corvina, Budapest, 1974.
11 Részlet a Barátom, Picasso kötet kéziratából, Reményi – Gyenes István írása. (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum). Juan Gyenes: Barátom, Picasso, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984.
