Albertini Béla: A Kluger életműhöz

A Fotóművészet 2017/4. számában Somogyi-Rohoncy Zsófia beszámolója olvasható Kluger Zoltán budapesti kiállításáról.¹ Ez fontos hozzájárulás a Magyarországról eltávozott fotográfusok megismeréséhez. Mivel a kiállítás Izrael állam korai korszakából adott képet Kluger munkásságáról, érdemes visszatekinteni az ő korábbi fényképkészítő múltjára is. „Az 1920-as években Berlinben próbált szerencsét, ahol szabadúszó fotósként kereste kenyerét” – olvashatjuk az idézett cikk első oldalán.

Kluger Zoltán születési adatait a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára őrzi. Ezek szerint nevezett 1896. december 8-án született Kecskeméten. Apja Kluger Bernát, 41 éves járásbírósági díjnok, Kecskemét, Vörösmarty utca 151. szám alatti lakos, anyja Weisz Emília 31 éves háztartásbeli volt.² Az anyakönyvi adatok azt jelzik, hogy Kluger közel háromnegyed évvel volt fiatalabb pályatársánál, Munkácsi Mártonnál. Ennek jelentőségére a Kluger képek értékelésénél kell visszatérni.

Érdemes lenne megnézni a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fényképtárában, hogy Klugertől, aki pályája kezdeti szakaszában katonai szolgálatban fényképezett, őriznek-e első világháborús légifelvételeket – mivel ő ezen a területen dolgozott. Az ebbe a körbe tartozó képek dokumentálása ott általában igen alapos; a kartonokról még azt is meg lehet tudni, hogy az adott helyszíneken milyen magasságból készültek a felvételek, ez azonban önálló kutatási téma lehetne. Ezúttal a németországi sajtófotós szereplés legalább jelzésszerű bemutatása a cél. Ismert tény, hogy az 1920-as években – különösen azok második felétől – Németországban a képes újságok nagyon népszerűek lettek (más országokban is, de most ez a helyszín a vizsgálat tárgya). Csak a jelen téma szempontjából kiemelve néhány példát: ekkor jelent meg a sajtópiacon a lipcsei Das Leben (1923), a berlini Der Querschnitt (amely 1921-ben galéria-kiadványként évkönyvformában indult, majd 1923-tól sikeres folyóirattá vált; kevéssé ismert, hogy pár évfolyama a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában is fellelhető); 1924: Das Magazin, Scherl’s Magazin, Uhu; 1926: Revue des Monats. A hetilapként működő BIZ (Berliner Illustrirte Zeitung – eredetiben az írásmód eltért az illustrierte formától) már a 19. század utolsó évtizedétől kínált fórumot a fotográfiák számára. Ezek a lapok az 1920–1930-as évek fordulóján nagy fényképfogyasztók voltak. A kérdéskörnek gazdag irodalma van az átfogó feldolgozástól az egyes sajtóorgánumok bemutatásáig.³

Kluger ebben a sajtóáradatban nyert bőséges publikációs lehetőséget. Néhány képének felidézése jelzi sajtófotós működésének sajátosságait. Az itt mellékelt felvételek közel egy tizedét képezik a Kluger neve alatt odakinn megjelent sajtófotóknak, tehát csak egy keresztmetszetet jelentenek.⁴

Látható, hogy Kluger közreadott fényképeinek többsége valamilyen humorforrást képez. Az ilyen típusú felvételekre nagy kereslet volt az akkori magazinokban. Figyelmet érdemel, hogy egyes esetekben a fotográfus képpárokban fejezte ki magát. A fotográfiai képpár alkalmazása a németországi lapokban már a húszas évek első felében megkezdődött, a továbbiakban pedig hangsúlyos szerepet játszott. Ez a jelenség megérdemel egy későbbi részletesebb eszmefuttatást, annál is inkább, mert a hazai fotótörténet-írásban ennek is van mitológiája, amelyet célszerű eloszlatni. Kluger kinti sajtófotói között időnként magyarországi témák bemutatása is felbukkan – ilyenkor a korabeli tsikosch-gulasch-fokosch hangvétel is észlelhető. Ez azonban nem általános. Nagyon valószínű például, hogy A földműves című felvétel Magyarországon készült, ennek ábrázolásmódja azonban már a formanyelvi modernizáció szellemét is tükrözi.

Kluger képkompozícióiban többnyire az új tárgyiasság lényegre törő szerkesztési rendje érvényesült; a szűk képkivágás, az anyagszerűség hangsúlyozása.

Sajtófotós mukássága számos orgánumra kiterjedt és sikeres volt. Nem kétséges, hogy képeinek a lapokban történt megjelenése során Kluger a Munkácsiéhoz hasonló pályán futott. Ám az is egyértelmű, hogy Munkácsihoz képest, aki sokoldalúbb, szélesebb látókörű, estenként mélyebbre ásó alkotó volt, Kluger a második vonalba tartozott. Az ő nyomtatásban megjelent képei azonban így is figyelmet érdemelnek; egy sajátos időszakban a magyar fotókultúra részének tekinthetjük ezeket.

Kluger Németországban számos esetben együttműködött Szigeti Vilmossal, akinek a neve odakint gyakran Szigethyként jelent meg a képek alatt (az ő fotográfusi tevékenységének ugyancsak kijárna egy alaposabb feltárás). Az alábbakban egy felsorolás következik néhány kettőjük által jegyzett képből. – Nyírfák a szélben, Scherl’s Magazin, 1930/5. (máj.) 484.; „Lassan, mint az eső, gyorsan, mint a villám”, Die Welt, 1930/27. (júl. 7.) borító; Afrikai koronásdaru, Scherl’s Magazin, 1930/11. (nov.) 1106.; Róma, Szent Péter tér, Der Querschnitt, 1930/11. (nov.) 736. oldal utáni első műmelléklet; Finálé, Revue des Monats, 1930–1931/5. (márc.) 525.; Váljék egészségére!, Das Magazin, 1930–1931/74. (okt.) címlap; Állatkerti barátom, Das Magazin, 1931–1932/32. 15.; Skót terrier család, Uhu, 1931–1932/10. (júl.) 60.; Felülről nézve, Das Leben, 1931–1932/2. (aug.) 19.; A közös munka ritmusa, Foto-Beobachter, 1935/5. (máj.) [167.] – ez utóbbi „kakukktojás”, mert a megjelenés fóruma nem egy képes újság, hanem egy fotográfiai szaklap volt. A képes újságokból itt ízelítőként felsorolt képanyag megközelítően az egyharmada a megjelenteknek.⁵

Köszönetnyilvánítás

Külön köszönet Markovits Ferencnek a Kluger katalógus kölcsönzéséért. A munka előkészítésének segítői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára; Kunstbibliothek, Berlin; Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kecskemét; Staatsbibliothek zu Berlin; Ullstein Archiv, Berlin.

Lábjegyzet

1.Somogyi-Rohonczy Zsófia: Országimázs egy fényképész szemével, Fotóművészet, 2017/4. 78–81.
2.Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kecskemét: Fond XXXIII. I./a állami születési anyakönyvi kivonatok, másodpéldány, 225.
3.Csak példaként: Fotografie und Bildpublizistik in der Weimarer Republik, hg. Krebs, Diethart, Uka, Walter Böhnen, Kettler, 2004; Ferber, Christian: Uhu. Das Magazin der 20er Jahre, Berlin, Ullstein, 1979.
4.Megtévesztő lehet, hogy egy-egy folyóiratszám nem azonos az év naptári hónap-számával; ennek magyarázata az, hogy egyes sajtóorgánumok nem januárban indultak.
5.Nagyobb látószögből nézve megemlítendő, hogy egy izraeli kiállítás folytán kiadtak egy katalógust is Kluger későbbi munkásságáról: Oren, R., & Raz, G.A neveket teljesen ki kéne írni kiskapitálissal: Zoltan Kluger, Chief Photographer, 1933–1958, Exhibition Catalogue, Tel-Aviv & Jerusalem, 2008, Eretz Israel Museum & Yad Itzhac Ben-Zvi. Az egyik szerző, Guy Raz volt a budapesti kiállítás kurátora.