fotóművészet

2016/3 LIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

TARTALOM


Nem az extremitás, hanem a hétköznapok kegyetlensége érdekel – Hajdú D. András fotóriporterrel BACSKAI SÁNDOR beszélget

SURÁNYI MIHÁLY: Látva lássanak – Képek és pixelek, Nemzeti Szalon 2016

SURÁNYI MIHÁLY: Szavak a 34. Sajtófotó kiállítás kapcsán

SOMOSI RITA: Irányított csoportosulások – A személyesség határai és a mesterséges közösségek jelensége Vékony Dorottya munkáiban

TÍMÁR PÉTER: Messziről jött emberek – Korea múltja, jelene és jövője

GELLÉR JUDIT: Meglátni a nem láthatót – A Łódź Fotofestiwal 2016 két kiállításáról

SOMOSI RITA: Nyomhagyás – A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia szakos végzős hallgatói

PFISZTNER GÁBOR: Mi van itt? – Fotó és kortárs művészet 2. rész és Politika, természetesen?

PFISZTNER GÁBOR: Thomas Struth Nature & Politics című kiállítása a berlini Martin Gropius Bauban

ANNE KOTZAN: Találkozások a fotográfiával – Arles 2016

SZEGŐ GYÖRGY: Városportrék – Zoom! Építészet- és városképek

SÜMEGI GYÖRGY: Anders Engman fényképe a rejtélyes rajzolóról

JALSOVSZKY KATALIN: A történeti fotográfiák hitelességének védelmében – A magyarországi holokauszt-fotográfiák archiválásának és publikálásának problémái, 2. Rész

FEJÉR ZOLTÁN: A csodálatos(an sikeres) Plaubel Makina

MONTVAI ATTILA: Hány megapixeles volt Michelangelo kalapácsa – avagy alkotói eszköz-e a fotótechnológia? 2. Rész

TÍMÁR PÉTER: Könyvespolc 2016/3

E számink szerzői 2016/3

Summary 2016/3

E számunk szerzői - 2016/3.

Bacskai Sándor (1961)
Író, újságíró, a Fotóművészet munkatársa. A kilencvenes években  körülbelül száz életút-interjút készített a Magyar Fotográfiai Múzeum archívuma számára.

Fejér Zoltán (1951)
Szabadúszó fotós. 1968 óta foglalkozik a fényképezés különféle alkotó módozataival. 1985 óta folytat fotótörténeti kutatásokat, ezekből eddig kilenc könyvet publikált. Lapunk munkatársa.

Gellér Judit (1983)
Kurátor. 2000-től publikálja verseit, kritikáit, kiállítás-ajánlóit különböző szaklapokban és folyóiratokban. Egyetemi tanulmányait a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designelmélet mesterszakán fejezte be. 2012-től tagja, 2013 és 2015 között vezetőségi tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. 2013-ban kezdte meg PhD tanulmányait az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti programján, 2014-től meghívott előadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia szakán, 2015-től a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ művészeti munkatársa.

Jalsovszky Katalin, dr. (1943)
Muzeológus. 1968-ban végzett az ELTE történelem–újkori történeti muzeológia szakán. 2009-ben történt nyugdíjba meneteléig a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának tudományos főmunkatársa. Több történeti fényképalbum társszerzője, történeti kiadványok, folyóiratok képszerkesztője, kiállítások kurátora.

Kotzan, Anne (1961)
Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként foglalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-weiss. Kölnben él.

Montvai Attila (1942)
Fotóművész, az ELTE fizikus szakán szerzett diplomát. Fotóművészként és aktív elméleti szakíróként a fotográfia, illetve tágabb megközelítésben a vizuális közlési csatornák technikai, kulturális és intellektuális határainak felmérésével, kiterjesztésével foglalkozott. Fizikusként hasonló vonalak mentén dolgozott a matematikai modellek érvényességét vizsgálva. Ennek eredményeként a Cambridge-i International Biographical Centre Montvai Attilát, mint a 21. század iránymutató tudósát tartja számon, és 2006-ban jelölte az Archimedes Awardra.

Pfisztner Gábor (1967)
Történelem–német szakon végzett az ELTE-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár.

Somosi Rita (1980)
Művészettörténetet és kulturális menedzsmentet tanult. Kurátorként dolgozik és kortárs művészetről publikál, különös tekintettel a fotóművészetre és kortárs ékszerre. A VILTIN Galéria munkatársa.

Surányi Mihály (1959)
A BME Vegyészmérnöki karán diplomázott 1982-ben. 2005 és 2008 között a MOME művészeti menedzser képzésére járt. A magyar fotográfiai életben a Nessim Galéria vezetőjeként vált ismertté: 2006 óta több, mint negyven budapesti és külföldi kiállítást rendezett. Fontos feladatának tartja a kortárs magyar fotográfusok nemzetközi bemutatását. Érdeklődésének középpontjában a kortárs fotográfia alkotói és tendenciái állnak. Az utóbbi időben figyelme a fotográfia vizuális hagyományban betöltött szerepe felé fordult.

Sümegi György (1947)
Művészettörténész. Volt szerkesztő (Forrás, Múzsák Kiadó), dolgozott a közigazgatásban, levéltárban. Kutatásai, tanulmányai és könyvei a Duna-Tisza köze szakrális művészetéhez, a kecskeméti szecessziós építészethez, a hazai művésztelepekhez, a fotóművészethez (Pécsi József életműve, 1956 fotóhagyatéka), az 1956-os forradalom Képtárához, a 20. századi erdélyi (Nagy István, Szolnay Sándor, Miklóssy Gábor) és magyarországi képzőművészek (Szalay Lajos, Tóth Menyhért stb.) életművéhez kapcsolódnak. Több képzőművészeti film szakértője.

Szegő György (1947)
Építész, művészeti író. A hetvenes években több, fotófelhasználással is élő önálló kiállítása volt. 1979 és 1989 között a Kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1982-től rendszeresen publikál művészeti tanulmányokat és kritikákat.

Tímár Péter (1948)
Építészmérnök, Balogh Rudolf-díjas fotóművész, a Fotóművészet főszerkesztője. http://www.timarpeter.hu.