ALKOTÓI ESZKÖZ-E A FOTÓTECHNOLÓGIA? 1. rész

Elöljáróban
A kérdés felvetése nem tekinthető érdektelennek. Az utóbbi időben egy technokrata irányzat kapott erőre, ugyanakkor az elmúlt két-három évtizedben a vizuális információs, regisztrációs csatorna struktúrája, kulturális szerepe a közösségi és az egyéni szférában egyaránt alapvetően megváltozott. Miután ennek következtében a statikus, fotografikusnak tekintett kép befogadási, értelmezési folyamatai is lényegesen megváltoztak, érdekes lehet egy, a fotótechnológia szerepét vizsgáló kísérlet.
A látványgenerálás talán az egyik legősibb emberi tevékenység. Tízezer éves maradványok tanúskodnak erről. A létrehozott, kialakított eredmények alkalmazása, felhasználása és fenntartása igen sok területre kiterjedő folyamat volt és az ma is. Ennek következtében nemcsak az intellektuális szférában, hanem egyéb, sok esetben financiális környezetben is aktív szerepet játszott, játszik.1
Végletesen leegyszerűsítve a kérdést, a statikus képeket létrehozó tevékenység vizsgálata három alapvető terület elemzésére szorítkozhat.
Az első az intellektuális, kulturális szférában kialakuló „érték” létrejötte. Némi anakronizmus következtében ez lényegében a (kon)textuális, verbális csatornákon keresztül történik. A perszonális jelentőség kialakulásában személyes, érzelmi dinamika is szerepet játszhat, de globális értelemben ez csak másodlagos dolog. Nyilvánvaló tény, hogy az igen messzire vezető, kapcsolódó érdekek itt is hatnak. Ezt erőteljesen felveti Don Thompson könyve.2
A második probléma az adott területen alkalmazható technológia alapvetően mechanikus, ismeretelméleti jellegzetességeinek a szerepe, illetve az ezek segítségével kialakítható látványok vizuális minősége és az ezáltal kiváltott reakciók sajátosságai. Ennek elemzése, ismerete igen fontos az alkotói intenciók megvalósulásában játszott, meghatározó szerepük miatt.
Végül az is igen fontos kérdés, hogy az adott technikai lehetőségeket hogyan és milyen mélységig lehet befolyásolni. Ez természetszerűen visszacsatolást jelent az első pontként említett területre. Itt ugyanis a technikától nagy mértékben független „közlés” kialakítási folyamatáról van szó, ami jelentős figyelmet érdemel.
A „közlés” tulajdonképpen egy interakció a szerző személyes indítékai és a kulturális, intellektuális és (nem utolsósorban) az ideológiai szférák között. Ebben a folyamatban gyakran döntő szerepet játszik a vizuális, szemmel érzékelhető jelek feldolgozási aktusa és ennek az intellektuális szférába történő átvitele. Az így kiváltott reakciók ezután igen széles hatáskörű és messzire vezető következményekkel járhatnak.
Elegendő Marcel Duchamp Forrás3 című dadaista akciójára utalni. Itt az egyéni indulat, a vizuális tartalom és a kulturális, ideológiai környezet ellentétei egyértelműen azonosíthatók.
Mindezek alól a fotográfia sem kivétel. Az 1840-es években elindult folyamat technológiai hátterének fejlődése és az ezzel együttműködő individuális indítékok változásai mélyen átgondolandó problémakört alkotnak. Különösen az utóbbi évtizedekben kialakult technológiai változások és az ezek által a fotográfián belül kiváltott feszültségek érdemelnek figyelmet. A dolog természetesen nem mai keletű. Számos utalás található a felmerülő problémákra, például a későbbiekben megemlített kutatások vagy az itthon megjelent publikációk egy példája.4
A technológia és az alkotó törekvéseinek kapcsolata tehát alapvetően érdekes kérdés. Ez a kiindulási pontja az adott cikksorozatnak. A dolgok bonyolultságából következően viszont a fent említett három terület közül az elsőnek a vizsgálatától most eltekintünk.

A Neumann-galaxis5
Fontos a Fasori Gimnázium és Rátz László matematikatanár inspiratív szerepének megemlítése, hiszen az itt követendő vonal kiindulási pontjai kialakulásában jelentős szerepet játszottak Neumann János útra indításával.
A bináris technológia szerepe a látványgenerálás folyamatában tulajdonképpen Neumann úttörő szerepére vezethető vissza.6 Így a Marschall McLuhan által analizált problémakör, az ipari méretekben megvalósítható nyomtatás, szövegterjesztés hatásai az emberi kultúra fejlődési folyamataira7 tulajdonképpen csak egy előfutára volt a von Neumann által definiált és megkonstruált számítógépes struktúra által kiváltott jelentős kulturális, intellektuális és közéleti változások kiteljesedésének.
A számítógépes technológia az ipari, kereskedelmi, tudományos és államigazgatási-rendfenntartó8 lehetőségei miatt meghatározó jelentőségű szerephez jutott a közélet minden területén, és alapvető fontosságú szerepet játszik a vizuális kommunikációban és a fotográfiában is.
A vizuális kultúra mélyreható változásai irányába tett első lépés 1975-ben történt meg, amikor Martin Newell, a Utah University kutatója egy teáscsésze háromdimenziós matematikai modelljét hozta létre. 1987-ben az erre a háromdimenziós modellre alapozott, numerikus módszerekkel alkotott fotográfiai minőségű kép9 nyitotta meg a látvány bináris technológián alapuló megörökítéséhez, az úgynevezett digitális fotográfiához vezető utat. Az alapul szolgáló numerikus rendszer sok tekintetben megalapozta a fotográfiái igények megoldhatóságát is. Ez az egyes részletekben hasonló alapokon nyugvó két folyamat jelenleg sok területen működhet együtt, ami egy szintetizált „valóság”10 létrehozásának lehetőségét jelentheti.
1991-ben jelent meg a Kodak DCS 100 kamera 1,3 megapixel teljesítményű szenzorral. Az ezt megelőző kísérletek után a rendszer bekerült a professzionális fotográfia eszköztárába, és kezdetét vette egy ma még beláthatatlan következményekkel járó folyamat, ami a fotografikusnak tekinthető kép létrehozásának, felhasználásának és befogadásának, értelmezésének teljes folyamatát alapvetően befolyásolja.

Az alkotói, létrehozási folyamat jellegzetességei, következményei
Rögtön ezen a ponton egy lényeges megkülönböztetést kell tennünk. Ebben a folyamatban, ami alapvetően intellektuális folyamat, az alkotó kulturális, tudati háttere meghatározó fontosságú. Ennek az intellektuális háttérnek a vizsgálata évekkel megelőzte a digitális vizuális közlési csatornák megjelenését is.11
Ezen túlmenően egy másik, gyakorlatilag a fotográfia kezdeteitől szerepet játszó tény megemlítése is fontos. Egy kép létrehozása sok esetben egy, a fotográfus által mesterségesen felépített helyzet vagy tudatosan létrehozott szituáció leképezését jelenti. A tabletop fotó, a stúdióban készített divatfotó és még ki tudja, hány fotográfiai tevékenység mutatja a kijelentés jogosságát. A numerikus háttér ezen a területen is teljesen új lehetőségekhez vezetett. Ma már nincs akadálya annak, hogy fizikailag nem is létező helyzetet mint fotografikus minőségű látványt mutassunk be.12
Ennek a lehetőségnek van egy, a fotográfia elvi alapjait érintő hatása is. Ebből a kiindulási pontból vizsgálva rögtön bizonyos kérdések merülnek fel, például Sontag és Barthes sokat idézett álláspontjait illetően, amelyekben a „valóság”13 mint abszolút meghatározó tényező játszik szerepet. Itt persze a „valóság” meghatározása a kérdés. Egy fizikus ideái talán eltérnek Susan Sontag elképzeléseitől.
A dolgok összetettsége miatt ez a vizsgálati kör a továbbiakban csak a képet létrehozó folyamat egyes, főleg technikai jellegű tulajdonságainak elemzésére szorítkozhat.
A fotográfiai technológia egyik fontos sajátossága az alkotóval kapcsolatos, széles körű együttműködése. (Másfajta kapcsolatok is léteznek. Elég csak a klasszikus festészeti módszerek esetére utalni, ahol az alkotó abszolút meghatározói szerepet játszik.) Mindennek az alapja az adott technológia összetett tudományos-technikai háttere, amire támaszkodva fotográfiai paramétereket automatizáló rendszerek alakultak ki. Természetesen ennek egyéb hatásai is vannak. Manapság már sokan úgy gondolják, hogy ha egy, a százezer forintos kategóriába eső gépet meg egy közepes árú nyomtatót használnak, vagy egy jó hírű sokszorosító üzem szolgáltatásait veszik igénybe, és emellett minden paramétert az automatikus pontra állítanak, akkor már jó fotográfusok.14
Ez a tény a személyes indítékok mellett a folyamatokat mélyen befolyásoló egyéb érdekek rendszerében jött létre. Ezek egyike financiális háttér. Elegendő arra utalni, hogy a Canon és a Nikon cégek együttes éves bevételi forgalma 2014-ben a tízmilliárd dolláros szférában mozgott. Ezért joggal feltételezhető, hogy a technikai, kezelhetőségi és egyéb igények mellett a pénzügyi szempontok is vezető szerepet játszanak.15
Egy másik fontos tényező a kommunikációs csatornák és az emberek közötti kapcsolatrendszerek bináris technológia hatására bekövetkezett drasztikus megváltozása. (Lásd a már említett Neumann-galaxis következményeit!) Ezekből csupán a vizuális, képszerű csatornák területeire szorítkozva is igen fontos következtetések vonhatók le.
Például a környezet érzékelése is erőteljes változásokon megy keresztül. Egyes kutatási eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi generáció a nap jelentős részében numerikusan generált és azonos technológián alapuló átviteli csatornákon láthatóvá tett képeket nézeget. Ennek következtében az értelmi, érzékelő képességek is változásokat szenvednek. A villamoson az okos(?)telefonokat simogató utasok, otthon a tableten játszó gyerekek és a  Facebookon képeket cserélgető tizenévesek tömeges léte jelzi ezt a tendenciát. A valóságkép kialakulásában ily módon a tapintásérzékeny képernyők fontos szerepet játszanak.
Természetesen nem generációs ellentéteket jelző, rosszindulatú megjegyzésről van szó, éppen ellenkezőleg! A professzionális gyakorlatnak elemeznie, értelmeznie kell ezeket a folyamatokat a hatékony kapcsolattartás érdekében. A szelfi milliói nem csupán önmutogatást jeleznek, hanem mélyebb szociális, kulturális folyamatok következményei. Az alkotói szférában tevékenykedő réteg figyelmét fel kell hívni a folyamatok fontosságára és az ebből következő változások szükségességek értelmezésére.
Néhány jelentősnek ítélhető következmény

Talán a legfontosabb ezek közül az, hogy az „egyén” a fizikai határokat messze meghaladó bináris határokig terjedt ki.16  Ennek a magán- és a közösségi szférában is beláthatatlan következményei vannak. Sok esetben ez a lehetőség az adott környezetben uralkodó ideológiai és hierarchikus rendszer elleni lázadást generálhat, ami a kommunikációs csatornák politikai érdekekből következő lezárásához is vezethet. Miután az adott csatornákon a képi közlés is igen fontos szerephez jut, hogyan lehetne ezt figyelmen kívül hagyni a fotográfiában?
Egy közvetlenül következő folyamat a fotográfiai, képi publikációs csatorna szinte korlátlan kiterjedése. A Flickr, a DeviantArt és még ki tudja, hány internetes fórum jelzi a fotográfiai közlés tömegessé válását. Ez a fejlődési folyamat lehetővé tette a nyilvánosság elérését az eddig kizártnak tekinthető csoportok előtt, ami érezhető kihívást jelent a „hivatalos” fényképezés számára. Elhatározás kérdése, hogy emellett vagy ez ellen lép-e fel az ember.
A változások természetesen nem csak a tömeges szférában jelentkeznek. Maga a professzionális szféra is új elemekkel és indulatokkal bővült, aminek persze nem csak pozitív oldalai vannak. Egy tanulságos példa az ausztráliai Alexia Sinclair A Frozen Tale sztorija.17 A nyilvánossá tett, a dolgok jelentőséget hangsúlyozó interpretáció szerint a sorozat szinte emberfeletti, jeges körülmények között született a svédországi Skokloster kastélyban, ami az állítások szerint szinte hozzáférhetetlen, zárt terület. Az akció vitathatatlan célja az értéknövelés! Ezzel szemben, az adott műemlék természetesen egész évben nyitva van; egy egész évben látogatható múzeum étteremmel és emléktárgy üzlettel.18 A magát fotográfusnak és vizuális művésznek mondó szerző szerint az alkotás magán viseli a nehéz körülményrendszer megpróbáltatásait is. Ám a hátteret szolgáltató, „fagyosnak” kikiáltott fotó háttere ugyan ott készülhetett, de a lényeges elemek, a szereplők Ausztráliában, valószínűleg ideális hőmérsékleti körülmények között lettek felvéve, ami persze szintén nem egyszerű dolog.19 Az akció nyilvánvalóan lehetetlen lenne a bináris technológia és az internet megléte nélkül!
Ezekből a tényekből is következik a technológiai háttérben és a tömegesedési folyamatokban uralkodó változások jellege. Nem tagadható, hogy a hivatalos fotográfiai környezetben is jelentkeznek hasonló elemek. Míg a már említett Nikon DCS100 kamera 1,3 megapixeles jellemzőjével akkor a professzionális gyakorlat kívánatos eszközévé vált, addig ma már 60–100 Megapixel a profi szint. Persze kérdés, hogy ez miképpen vagy egyáltalán jelentkezik-e a jelenlegi közlési csatornák minőségi, intellektuális színvonalában.20
Végül egy pusztán technikai jellegű folyamatot említsünk. A látványrögzítés módszereinek fejlődésével párhuzamosan, illetve egyes esetekben azt megelőzve a látvány generálásának technológiája is rohamos fejlődésen, változáson ment keresztül. Ennek egyik első, jelentős teljesítménye az 1989 decemberében megjelent Abyss című film volt, amelyben egy számítógéppel generált szörny szerepelt együtt színészekkel.
Látjuk tehát, hogy a már említett photoshop-top fotográfia, azaz a szoftveres módszerekkel befolyásolt, alakított kiindulási fénykép mellett a computer-top fotográfia is kifejlődött. Ebben az esetben nem az eredeti látvány rögzített változatának manipulálásáról, hanem fizikailag nem létező, numerikusan generált szituáció létrehozásáról van szó. Meggondolandó, hogy a filmipar ezen a területen miért hagyta messze maga mögött a fotográfiai szférát.
A jelenlegi technológiai háttér igen széles körű, messzire mutató tudományos alapokkal rendelkezik.21 Sajnos sok esetben a szükséges információkat továbbító csatornák (marketing, sajtó, ismeretterjesztés, oktatás) nem képesek a megfelelő mélységet ezen a területen elérni.
Szerencsére az alkotók számára a tudományos alapok ismerete nem túlzott jelentőségű. A lényeg az, hogy az ezekből következő technikai paraméterek és manipulációs akciók hogyan befolyásolják a vizuális megjelenést és ezen keresztül a befogadó réteg reakcióit. Ez az igen bonyolult hatásrendszer számos esetben kerülőutakra visz. Mindez többek között azt jelenti, hogy a fényképezőgép technikai adatai (megapixel, az élességmérési pontok száma stb.) intellektuális jelentőséget nyernek, illetve ezekkel azonosulnak. Egyszerűsítve: minél több a megapixel, annál „művészibb” a fotó.
A befogadó, illetve a személyes igények következtében tömegesen fotografáló réteg esetében sem egyszerűbb a kérdés. Itt kell visszautalni Pierre Bourdieu Un art moayen. Essais sur les usages sociaux de la photographie című, sajnos kevéssé ismert könyvében közzétett vizsgálati eredményekre. Ezek szerint természetszerűen következik, hogy a fotografálás tulajdonképpen az aktuális énkép és az adott pillanatban uralkodó intenciók vizuális formában történő öntését jelenti.
A széles körű kultúrszociológiai vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy a személyes szférában működő magánfotózás mellett a professzionális fotó is esetenként technikai paraméterek által meghatározott célok, eredmények elérésére törekszik, illetve azok a képben minőség meghatározó szerepet kapnak. Az is kiderült, hogy a csoportos, klubokba szerveződő fotográfia is, mint az említett két határ közötti aktivitás képviselője, motívum és technikai paraméterekre irányuló mintákkal telített területté vált. Itt   is megjelenik a technológia és az alkotó közötti kapcsolat jelentősége.
Ezeket a következtetéseket jelentős mértékben alátámasztotta a Magyar Fotóművészek Szövetség kezdeményezésre a nyolcvanas évek elején lefolytatott vizsgálati folyamat22 is. Az eltérő társadalmi, kulturális környezet csak erősíti Bourdieu kutatásának iránymutató jellegét, erejét.

Miről lesz szó a következőkben?
Ebben a sorozatban nincs lehetőség a fentiekben vázolt, igen összetett struktúra részletes vizsgálatára. Csak a fotográfiai technológia, az alapul szolgáló numerikus háttér és az alkotó közötti kölcsönhatás leírására lehet szorítkozni:
– Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre fotografikus minőségű képek előállítására?
– Hogyan válik láthatóvá a kép? A technikai, technológiai folyamat érthető, de minden részletre kiterjedő leírása a cél, különös tekintettel a végeredményben jelentkező hatásokra. Ok: az általában terjesztett ismeretek (folyóiratok, reklámok, oktatás) nem teljes volta.
– Hogyan és milyen fázisokban lehet ebbe a technológiai folyamatba beavatkozni és egyes, célzott alkotói ideákat láthatóvá tenni?

Montvai Attila

 

Jegyzetek
1 A kulturális, intellektuális jelentőség mellett a jelenlegi körülmények között uralkodó financiális dinamika sem hagyható figyelmen kívül. Érdekes lenne megvizsgálni például a Mona Lisa financiális jelentőségét is. Hány ezer ember élt és él meg ma is ezekből a financiális hatásokból?
2 Don Thompson: The $12 Million Stuffed Shark: The Curious Economics of Contemporary Art, 2010, ISBN-13: 978-0230620599.
3 Először elutasították és nem jelenhetett meg a Society of Independent Artists kiállításán (New York, 1917). Nagy szerencsére azonban Alfred Stieglitz lefényképezte és publikálta a fotót a The Blind Man című folyóiratban.
4 Egy példa lehet erre a Fotóművészetben megjelent cikksorozat: Montvai Attila: Egy fotográfus a fotográfiáról: talán újra kellene gondolni, hogy mi a fotó! 1. rész. Fotóművészet, 2010/2.
5 Lásd Fotóművészet, 2015/4.
6 Az úgynevezett Neumann-architektúra és az erre alapozott számítógép volt az első mai értelemben vett numerikus rendszer.
7 Marshall McLuhan: The Gutenberg Galaxy, 1962.
8 A rendfenntartó szerep fontosságát jelzi az arc, rendszám, és egyéb természetes jellegzetességek automatikus felismerési lehetősége.
9 Jim Arvo és Dave Kirk készítette a képet.
10 Montvai Attila: Synthetic reality, 5th International Conference on Photography, 1998 Kolkata.
11 Pierre Bourdieu: Un art moyen essai sur les usages sociaux de la photographie, 1966.
12 Ez tette lehetővé a photoshop top, a 3ds Max top és még sok más top fényképezés lehetőségét.
13 Meg kell említeni, hogy a „valóságkép” egyes vonásai közösségi, interpretatív elemeket tartalmaznak. Két, egymással a szó szoros értelemben harcoló ideológia rendszer „valóságai” alapvetően eltérhetnek egymástól, és ez ezrek halálához vezethet.
14 Ez vezet ahhoz, hogy marketing célok miatt kialakították a félprofesszionális kategóriát.
15 Ennek következtében nem túlzás megjegyezni, hogy a fotográfia „kulturális” irányzatainak a fejlődése a részvényesek érdekeitől is függ!
16 Jelenleg is folyik egy bírósági eljárás Kanadában egy holland férfi ellen egy kanadai tizenéves lány halálba üldözése miatt. Ez a zsarolási akció az interneten és a  Facebookon zajlott le.
17 Lásd a YouTube https://www.youtube.com/watch?v=mxtVkMXR0Wg filmet!
18 Lásd: http://skoklostersslott.se/en/visit/castle.
19 A fagyos(?) sztori természetesen elterjedt hirdetési alap lett, még Magyarországon is.
20 Többek között ez is a következő részek egyik témája.
21 Az alapok a bonyolult matematikai módszereket követelő jelfeldolgozás, valószínűségelmélet területeire vezetnek.
22 Montvai Attila: Fotográfia és kultúra, ISBN 963092603 2, 1985.