A DIGITÁLIS ÖRÖKKÉVALÓSÁG

A „Neumann-galaxis”1

A bináris technológiára épülő elektronikus2 számítógéprendszerek első példánya, az úgynevezett Neumann Architektúrára alapozott ENIAC3 1943 és 1945 között készült. Talán szimbolikusnak tekinthető az a tény, hogy míg a Gutenberg által kialakított, nagyszámú példányt produkáló nyomdatechnika első jelentős produktuma a Biblia volt, az ENIAC és a hasonló időben létrehozott számítógépek a második világháború céljaira szolgáló, illetve a hidrogénbomba kifejlesztésével kapcsolatos programokat futtattak.4
Sajnos itt nincs lehetőség az igen fontos általános problémakör további elemzésére, csak a fotográfiával kapcsolatos folyamatok megemlítésére szorítkozunk.
Az első, legfontosabb tény a vizuális információ-csatorna lényeges komponenseinek a bináris technológia lehetőségei által nyújtott kihasználása volt.5
Ennek következtében, illetve a web létrejötte miatt, lényeges változások következtek be a fotográfia – mint tömeges önkép kialakító, illetve az önképet vizualizáló akció6 – szerepében. Ezeket a fejleményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a fotográfia egyéb területein sem.
A második, talán ennél is fontosabb tény a publikációs aktivitás alapvető átalakulása. Ennek következtében a kontrollálható területek, a sajtó, galériák stb. szerepe lényegesen visszaszorult, amit a mai, úgynevezett professzionális réteg talán még nem látott át kellő mértékben.
A web nagymértékben befolyásolta a társadalmi, kulturális folyamatok dinamikáját. Ideológiai áramlatok jutottak széles nyilvánossághoz az uralkodó és az ellenző csoportosulások hátrányára/előnyére.
Ez alól a fotográfia sem tudta kivonni magát. A Flickr, Deviant Art, Facebook és még ki tudja, hány platform nyitotta meg a közvetlen környezetből kivezető publikációs lehetőségeket. Nem túlzás állítani, hogy az okostelefon még a vizuális csatornát, a természetes környezet vizuális interpretációs dinamikáját is befolyásolja7 – ez olyan tény, amit a fotográfiának is figyelembe kellene vennie. Itt azonban csak a technológiai következményeket vizsgáljuk.
A sorozat első részében már szó esett arról, hogy a kamera által produkált adathalmaz milyen bonyolult és a vizuális megjelenést befolyásoló transzformációs lépéseken keresztül válik láthatóvá. Nincs ez másként a weben való megjelenítés esetében sem.

Hogyan jut el a kép egy másik országba?

Az alkalmazott kommunikációs technológia igen jelentős megszorító követelményeket támaszt. Ezek többek között az átvihető információ mennyiségét és átviteli módját határozzák meg. A fogadó számítógépbe kerülve további lépések következnek a láthatóvá tétel útján, amelyek egy része azonos a már tárgyalt folyamatokkal.
Említsük először az alkalmazható fájl-formák tulajdonságait. Ezek vagy korlátozott színfelbontással8, vagy matematikailag transzformált formában9 továbbítják a vizuális információt. Így nem csoda, hogy a mellékelt screen shot csoport bizonyos alapvető kérdéseket vet fel: mi az eredetinek tekinthető megjelenési forma?
A másik jelentős terület a kijelzés kérdése. A jelenlegi technikai lehetőségek megengedik a HD és a 4K kijelzési rendszerek szélesebb körű alkalmazását. Ha valaki 25 vagy 60 megapixeles kamerával készített képet kíván teljes egészében megmutatni a web segítségével, akkor az input akciók, az átviteli folyamatok és a láthatóvá tevés lépései után a képernyő egyenkénti pixeleket 6–60 kamera pixel „átlagolt” értéke vezérli. Ez persze nem mellékes következményekkel jár.10
Az itt említett problémák mellett ez azonban egy igen értékes, csak a jelenlegi körülmények között lehetséges archiválási és hozzáférési formát valósít meg. Lásd pl. a Life magazin archívumot.11 Egy privilegizált, ellenőrzött gyűjtemény ami mély hatásokat váltott ki a fotográfia fejlődési folyamatban, ily módon közkinccsé vált.
Másfelől megközelítve a problémakört, egyéb területekre vezető, analizálandó összefüggéskör merül fel. Természetszerűen vetődik itt is fel az „eredetiség” és a szerzői jog kérdése.

Az archiválás kérdése

A web, mint kommunikációs és bizonyos értelemben archiváló médium, nem oldja meg a hosszú időre szóló, a szerző eredeti intencióit biztosító, hozzáférhető tárolási lehetőség problémáit.
A nyomatok esete sem tisztázott. A légkondicionált, sugárzást és egyéb környezeti hatásokat minimalizáló tárolás biztatónak látszik, de a szimulált, gyorsított öregedési folyamatok eredményeinek megbízhatósága mindaddig kétséges, ameddig a valós időben és valós körülmények között lejátszódó öregedés azokat nem igazolja – erre pedig akár száz évet is várni kell. (Feltételeztük, hogy korrekt szimulációs vizsgálatok korrekt eredményeiről beszélünk, miközben az élet ennek az ellenkezőjére is megdöbbentő példákat produkál.)
Teljesen eltérő a helyzet a bináris alapú, kiindulási adathalmazok esetében. Az adattárolási, adatvisszanyerési technológia egy ütemesen fejlődő terület. Elegendő belegondolni, hogy a nyolcvanas évek közepén egy floppy már 1.4 Mbyte nagyságú adatrendszert tudott tárolni. Jelenleg a DVD 9 GB-ig, míg a triple layer Blue-Ray lemez 100 GB nagyságú (video-) adatot képes tárolni.12 A merevlemez esete sem különbözik ettől.13 Itt a számszerű növekedés talán még nagyobb.
Nincs azonban helye a zavartalan ünneplésnek.
Az első, vizsgálandó terület itt is a fizikai értelemben vett időbeli tartósság. Az optikai tároló elemek – CD, DVD – tartósságának problémái már érezhetően jelentkeznek. Egyes – szintén szimulált – kísérletek 40–50 éves tartóssági adatokat „eredményeztek”. De miután itt sem zárhatók ki a marketing érdekek hatásai14, a megbízható adatokat csak az idő képes meghatározni.
Ennél is fontosabb a kiolvasási technológia változása. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tárolt információ az adott, aktuális technológia számára érthető formában jelenjen meg. A probléma nem teljesen egyszerű. Csak azt kell megemlíteni, hogy a PC és Apple/Mac adatmigráció jelenleg is jól fizető iparág15. Ez egyben azt is jelenti, hogy a személyes gyakorlatban nehezen megoldható problémák léphetnek fel. Elképzelhető, hogy az idő elteltével ezek még nehezebbé válnak. A jóslat ezen a területen igen nehéz az ipari titoktartás követelményei miatt.
Természetesen ezek az általános megjegyzések nem visznek semmit előre. Ezért itt a jelenleg rendelkezésre álló technikai lehetőségek perspektivikus tulajdonságait kell kiértékelni.
Elsőként plauzibilis dolognak tűnik, hogy a ma már több mint hetven éves bináris alapokon nyugvó rendszerfelépítés és feldolgozási technológia még hosszabb ideig uralkodó szisztéma lesz. Esetleges drasztikus változások esetén az egyéb érdekek miatt megkövetelt kompatibilitás a mai adatrendszerekkel nagy valószínűséggel biztosítva lesz. Vannak azonban kevésbé leegyszerűsíthető részletek is.
Amint azt az előzőekből ki lehet következtetni, az optikai rendszerek jelenleg csak időleges tárolásra alkalmazandók. Sokkal biztosabbnak látszanak az úgynevezett szilárdtest fizikai folyamatokra alapozott tárolórendszerek, a külső merevlemezek, illetve a számítógéppel az ezekhez hasonló módon kommunikáló rendszerek. Ezen a ponton két lehetséges választás áll rendelkezésre. Az egyik a személyes környezetben megvalósítandó archiválás, a másik lehetőség pedig az archiváló intézmények és az egyre terjedő Cloud-rendszerek által nyújtott módszerek.16
A saját hatáskörben megvalósítandó archiválás előnyei az adatbiztonság területén jelentkeznek. E rendszer tulajdonképpen egy időlegesen aktivált merevlemezrendszer, ami a hardverhibák fellépését minimalizálja. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a hardver- és szoftverfejlődés kompatibilitási problémákat eredményezhet. Ezek ugyan megoldhatók, de az eljárás bonyolult, hosszadalmas és költséges.
A személyes környezetben végzett tárolás következő, jelenleg kialakított és gyorsan fejlődő adattárolási lehetősége az úgynevezett NAS-rendszer17. Ez egyrészt biztosítja a személyes ellenőrzés lehetőségét, másrészt elérhetővé teszi a globális, nem helyhez kötött hozzáférést. Ez a jelenlegi helyzetben csak az operációs rendszerben végrehajtott lépéseket és egy hardver befektetést követel meg.
Egy másik előny, amit ez a megoldás szolgáltat, a web funkcionális rendszerének stabilitása. Drasztikus változások nem történnek gyakran a hálózat hatalmas kiterjedtsége miatt. Erre lehet egy példa a JPEG 2000 komprimálási módszer esete. Annak ellenére, hogy a régebbi JPEG-rendszerhez viszonyítva jelentős előnyöket nyújt a módszer, az interneten való elterjedtsége korlátozott, pontosan a technológiai fejlődést korlátozó körülmények miatt.
Egy következő lehetséges lépés az úgynevezett Cloud NAS-rendszer választása. Ez azonban egyrészt csökkenti a személyes ellenőrzés lehetőségeit, másrészt alkalmazása jelenleg csak nagy mennyiségű tárolandó adat esetében terjedt el. Ezzel szemben áll a várható stabilitás. A szolgáltatók üzleti érdekei biztosítják az esetleges technológiai fejlődés esetén a visszamenőleges kompatibilitást. Következésképpen várható a tárolt adatok időbeli stabilitása.
Következésképpen, a személyes környezetet meghaladni kívánó fotográfiai gyakorlatban meggondolandó az archiválást az előzőkben ismertetett rendszerek egyikére alapozni.
Van azonban még egy igen fontos terület, melynek vizsgálata elengedhetetlen az adott témakörben. A fotográfia nem csak tárolási és kiolvasási probléma. Amint azt a mellékelt képek is mutatják, a fejlődési irányvonal következtében a hosszú idejű vizuális és egyediségi stabilitás is igen fontos kérdés. Emellett természetesen vannak egyéni és kollektív érdekek is, amelyek még a jogi területre is átvezetnek. Erre egy példa az egyéb okok miatt sajnos félremagyarázott REDA EU törvényjavaslat. (Lásd a lábjegyzetben megadott referenciát.18) A dolog átfogó jellegét és általános jelentőségét mutatják a sokszor indulatos megnyilvánulások. Következésképpen a dolog nem egyszerűsíthető egy szoftver illetve hardver problémakörre.
Az itt vizsgálandó utolsó pont mellett ezen területek áttekintése is igen fontos lenne.
Továbblépve a választott irányba, megállapítandó, hogy az adott időpontban az adatrendszer tárolása nem jelent problémát. Sokkal nehezebb azonban a kiolvasás és a láthatóvá tétel folyamatai fejlődési irányának előrejelzése.
Ezen a területen igen sok érdekdinamika játszik meghatározó szerepet. Az operációs rendszerek közötti kölcsönhatás tulajdonképpen a legkisebb probléma. Ma már egy PC-n lehet Macintosh operációs rendszert installálni, és természetesen fordítva is megoldható a probléma.19 Ez alól a különböző rendszereken elterjedt Linux operációs rendszer sem kivétel.
Sokkal mélyebb és sokrétűbb problémát jelent egy választott hardverrendszer és az alkalmazott operációs rendszer, valamint az az alatt futtatott programok együttműködése. Ez a terület és a fellépő problémák nem csak a rendszer működési folyamataira lokalizálható. Szerepet játszanak a hardver és a szoftver fejlesztőinek, szállítóinak financiális érdekei, a számítástechnikai és kommunikációs környezet fejlődési trendjei és a felhasználó személyes intenciói.
A környezet hatásainak jelentőségére lehet példa a notebookok elterjedése. Az érintéssel vezérelt rendszer igen gyorsan megjelent a laptopokon, sőt még az asztali számítógépeken is. Ez persze lényegesen befolyásolta az operációs rendszer, az első részben tárgyalt grafikus alrendszer együttműködési folyamatait, ami egyértelműen megváltoztatta a programok vezérlési dinamikáját. Például a Windows 8 elfogadási problémáit, és meghatározott programok alkalmazhatóságnak lehetetlenségét. Ennek az elsődleges fázisnak egy további hatása a beszállító alprogramok, pluginok kényszerű felújítása is. Az ebben a folyamatban fellépő turbulens események mutatják a jelenlegi átmeneti fázis jellegzetességeit.
Ugyanilyen problémákat hoz magával az egységek, rendszerek globalizálódó együttműködésének biztonsági bizonytalanságai is. A folyamatok előrejelzése az adott financiális, ideológiai és hatalmi átrendeződések folyamataiban igen nehéz. Egyes egyedül bizonyos konzervatív magatartás és folyamatkövetés látszik célravezetőnek.
Következésképpen felteendő a kérdés: You press the button, does the computer really the rest?20 A válasz a vázolt körülmények miatt nyilvánvalóan: NEM!

Montvai Attila

Jegyzetek
1 Közvetlen utalás Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvére. Ebben a szerző a tömeges példányszámú, nyomtatott kiadványok lehetőségét megteremtő nyomdai technológia első lépéseinek fontosságát és a megnyitott folyamatok társadalmi, kulturális hatásait és eredményeit vizsgálta.
2 A Z3 (német) és a Colossus (angol) kísérletek még nem bináris alapon működtek, és nem teljesítették a mai komputerek alaptulajdonságát, a „Turing-Complete” jellegzetességet. Az első bináris rendszer az ENIAC közvetlen utódja, az EDVAC volt, és szintén a Neumann Architektúrára épült.
3 A „Turing-Complete” tulajdonság a mai értelemben vett programozási lehetőségekkel való kompatibilitást jelenti.
4 Teller Ede és Federico Fermi kutatásaihoz szükséges programok.
5 A vizuális információ bináris analízise például rendfenntartó, adóbehajtó stb. akciókra használható: arcfelismerési, rendszám azonosítási lehetőségek stb.
6 Már Pierre Bourdieu is jelezte a személyiségképet realizáló fotográfia széles körű fontosságát és elterjedtségét (Un Art Moyen, 1966). Igazát teljes mértékben a szelfiőrület bizonyította.
7 Aktuális kutatások mutatják, hogy a naponta órákat igénybe vevő smart phonozás vagy állandó szelfinézegetés még közvetlen interakciók idején is milyen általános hatásokat eredményeznek.
8 A GIF formátum csak 256 színértéket képes tárolni.
9 A JPEG kompressziós mechanizmus jelentős minőségromláshoz vezethet. A PNG kompresszió tulajdonképpen a GIF formátummal kapcsolatos szabadalmi problémák miatt jött létre (egy, az adott területen uralkodó viszonyok jellegzetes ténye), de elterjedtsége a web technológiában még korlátozott.
10 A mellékelt képrészletek mutathatják a problémakör fontos, a megjelenés minőségét alapvetően befolyásoló hatásait. Hol marad, illetve mi a jelentősége az eredeti intenciónak?
11 URL: https://books.google.nl/books?id=T0AEAAAAMBAJ&hl=nl&source=gbs_
all_issues_r&cad=1
12 A ma 2–3 GB nagyságú programok akkor még hat floppyn fértek el! A fejlődési folyamatok egyes kérdéseire utalhat a kilencvenes években hat floppyn tárolt program által produkált, itt közreadott kép.
13 Nem lehet kitérni egy személyes megjegyzés elől. A szerző 40 Megabyte-os merevlemezzel kezdte digitális életét. Ma meg a Terrabyte tárolási kapacitás a szokásos.
14 Érdemes lenne megvizsgálni a kérdést: ki fizette ezeket a „kutatásokat”?
15 http://www.pchulpnederland.nl/windows/windows-software-problemen/datamigratie-naar-nieuwe-pcapplemac/
16 A Dropbox cloud-rendszer ma már Terrabyte nagyságú adatmennyiség tárolására nyújt lehetőséget: URL: https://www.dropbox.com.
17 NAS – Network Attached Storage.
18 READA report explained – https://juliareda.eu/copyright-evaluation-report.
19 Virtual Box és a hasonló rendszerek.
20 Ön megnyomja a gombot, de megcsinál-e a számítógép minden egyebet?