KÉPEK A NÉPSZABADSÁG (MAGYAR NAP, SZABAD NÉP) ARCHÍVUMÁBÓL

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi a Népszabadság című napilap fénykép-negatív archívumának 1964 előtti részét. Ez a gyűjtemény több mint 200 000 felvételt tartalmaz, és magába foglalja az 1947–1949 között megjelent Magyar Nap című napilap, valamint a Szabad Nép 1948–1956 közötti fényképanyagát.1 A gyűjteményekben őrzött felvételekről, felvételekből már több cikk és kiállítás készült: Jalsovszky Katalin például a Fotóművészet oldalain is felhívta a figyelmet ezekre a riportfényképekre.2
Az archívumok képei a Nemzeti Múzeumban kutathatóak: számos negatívról készült az évek során nagyítás, majd a digitális korszak beköszöntével egyre több negatív kockát digitalizáltunk. A riportok címét és időpontját, valamint a fényképészek nevét rögzítő füzet adatai digitális formában szintén a kutatók rendelkezésére állnak.
A Magyar Nap, Szabad Nép, Népszabadság archívumok több tízezer negatívjához 2007-ben csatlakozott az Esti Hírlap (1966–1991) fényképarchívumának egy része, Wormser Antal fotóriporter jóvoltából.3 A képegyüttesből jelenleg, 2015 őszén, 23 000 felvétel kutatható számítógépen a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az ezekben a hatalmas vizuális adatbázisokban fennmaradt fényképek egyenként és önállóan is történeti forrásként szolgálhatnak, érdemes azonban abból a szempontból is vizsgálni őket, hogy mely képek és milyen formában kerültek be az újságokba, és mely felvételek maradtak ki. A nyilvánosság számára csak a sajtóban megjelent kevés számú, az esetek többségében silány nyomdai minőségű illusztráció volt elérhető. A nyomtatott képeken a részletek egyáltalán nem vagy csak nehezen értelmezhetők, és a lapokat vizsgálva csupán sejtéseink lehetnek, hogy a fényképek milyen manipuláción estek át, mielőtt megjelenhettek. A vizsgált újságokban időről időre változó következetességgel jelölték a felvételt készítő fényképész nevét.
A lapok archívumában fennmaradt negatívok vizsgálatával sok kérdésre választ kaphatunk: nyomon követhető, hogy egy-egy riportból melyik kép került az újságba, hogyan vágták, retusálták a felvételt, és hány olyan felvétel tartozik a riporthoz, amelyet végül nem használtak fel nyomtatásban. A megörökített témák pontosításában és a fotósok személyének rekonstruálásában a Népszabadság-archívumhoz tartozó korabeli „leltárfüzet” és a fénykép-negatívokat tároló eredeti tasakok feliratai segítenek. A sajtótörténet, sajtófotó-történet, valamint a propaganda és a cenzúra szempontjából fontos jelenségeket vizsgálhatunk az archívumba került fényképnegatívok és a lapokban megjelent képek összehasonlításával: melyek azok a riportok, amelyek teljesen kimaradtak az újságokból, hogyan alakult a témák (politika, munka, ünnep, életmód) aránya az elkészült fotóriportok és a megjelent képek esetében, hogyan változtak például a politikai vezetők elfogadott és nem elfogadott ábrázolási módjai.

Bognár Katalin

Jegyzetek
1 Stemlerné Balog Ilona: A Történeti Fényképtár. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Budapest, 2002. 312.
2 Jalsovszky Katalin: Magyarország mindennapjai a Szabad Nép fotóarchívumából 1949–1956. In: Fotóművészet 2003/5-6. 144-158.
3 Bognár Katalin – Kiscsatári Marianna: Wormser Antal fotóriporter korlenyomatai, 1957–1981. In: Fotóművészet 2014/1. 74-86.