VÁLOGATÁS AZ ALBERTINA FOTÓS KINCSEIBŐL

E lap hasábjain már nem egyszer beszámoltam azokról az eredményekről, amelyeket az ún. Klebelsberg-Ösztöndíj segítségével értem el. Ez az ösztöndíj biztosított anyagi hátteret ahhoz, hogy több alkalommal kutathattam Bécsben, magyar vonatkozású fényképeket keresve a nagy osztrák állami gyűjteményekben. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a közös történelem okán rendkívül fontos magyar történeti emlékek pihennek ott. Magyar vonatkozású alatt – röviden összefoglalva – azt értem, hogy a kép tartalma vagy készítője fontos a magyar történelem, kultúra vagy a fotótörténet területén. Ezekre a képekre az osztrák kollégák gyakran nem fordítanak akkora figyelmet, mint mi, számukra nem bírnak akkora jelentőséggel, mint a mi számunkra.
Az egyik ilyen korábbi beszámolómban1 egy  félmondat erejéig említettem, hogy milyen korai, 1850 körüli, budapesti (helyesebben pest-budai) városkép felvételeket láttam az Albertinában, de akkor inkább az 1879-es szegedi árvíz Plohn Illés által készített, lenyűgöző erejű fényképeire2 helyeztem a hangsúlyt. Magam sem foglalkoztam érdemüknek megfelelően az említett pest-budai városképekkel, és a várostörténettel foglalkozó kutatóktól sem érkezett érdeklődés a képek után.
2013 hűvös tavaszán, folytatva a kutakodást az osztrák gyűjteményekben megbúvó magyar vonatkozású fényképek után, ismételten ellátogattam az Albertinába, hogy újból megnézzem az annak idején méltatlanul hangsúly nélkül maradt fényképeket. Az Albertina azóta kialakított szupermodern kutatótermében kicsit nehézkesen lehetett a műtárgyakhoz jutni, mert – valószínűleg műtárgyvédelmi okokból – egyszerre mindig csak egy fényképet adtak a kezembe. Így is megrázó élmény volt, hogy – ha nem is egyszerre – három 1850 körüli pest-budai városképet, pontosabban sóspapír kópiát és az ő eredeti sóspapír negatívjaikat, vagyis három talbotípiát tarthattam kezemben.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire ritkaságszámba mennek a városokról készült korai papírnegatívok, de az még nagyszerűbb, hogy megvan a korabeli sóspapír kópiájuk is, az meg mindennek a csúcsa, hogy ezek egy helyen, együtt vannak.
Számunkra külön öröm és szerencse, hogy a felvételek készítője, Rudolf Gaupmann (1815–1877) bécsi fotográfus, korábban portréfestő, volt szíves 1850 körül ellátogatni Pest-Budára, és ott több képen is megörökíteni a várost. Az Albertinában látható mindhárom fényképe a pesti Duna-parton készült, a budai oldalt célozva meg. Látható a Gellérthegy meglehetősen kopár állapotban, két felvételen pedig a Budai Vár és Várnegyed, illetve feltűnik a Lánchíd is. Mindhárom felvételen az előtérben látszik valamennyi a még rendezetlen pesti Dunapartból, a kikötött szállítóhajókkal és a parton ki- vagy berakodásra váró rakományukkal.3
A negatívok 13,5×16,5 centiméter méretűek, illetve az ablak ekkora, mert a három negatív egy láthatóan új, kiállítási célra készített, közös paszpartuban van. A szabadon levő pozitívok mérete 13×19 centiméter. A negatívok állapota szinte kifogástalannak mondható, a pozitívok kicsit elhalványultak.
E nagyszerű fényképeken kívül beszámolhatok még arról, hogy láttam az Albertinában egy dagerrotípiát, mely egy egyenruhás férfit ábrázol, a felirat szerint Esterházy nevűt.4  A férfi ún. Bach-huszár egyenruhát visel, a Bach-korszak (1851–1859) hivatalnokainak öltözetét.5
Négy dagerrotípia örökíti meg a budai, rossz emlékű Hentzi-emlékműhöz6 készült szobrokat, még a helyükre kerülésük előtt, Hanns Gasser szobrász bécsi műtermében. Mivel az emlékművet 1852-ben avatták, a felvételek 1849–1852 között készülhettek.
Több fényképet is őriz az Albertina Veress Ferenctől. Ezek egyike Veress ismert, sokszor közölt profilos önarcképének egy nagyméretű, nagyon szép kivitelezésű nagyítása.7 Itt található az az erdélyi fényképsorozat is, amelyet Veress Ferenc 1873-ban ajándékozott a bécsi Fényképészeti Társulatnak. Tőry Klára 1984-ben a Fotóművészetben megjelent írásában8 albumként említi ezt a fényképsorozatot, 11 város- illetve tájképpel. Én a képekkel egyenként találkoztam, nem albumba kötve, a hozzájuk tartozó címlappal együtt mappának nevezhetném a képegyüttest. A város- és tájképek mellett viseletet megörökítő fényképek is az együttes részei. A kézzel festett címlappal együtt így 18 lapot számlál a mappa.9 Mivel eddig még senki nem ismertette meg a hazai közönséggel ezt a magyar fotótörténet számára fontos képegyüttest, időzzünk el nála egy kicsit. A mappa – az Albertina fényképgyűjteményének magvát adó többi fotótörténeti értékkel együtt – a J. M. Eder által alapított Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchanstalt gyűjteményének darabja volt. (Mint ismeretes, ez az egész gyűjtemény 1999-ben tartós letétként – németül: Dauerleihgabe – átkerült az Albertinában megalapított fényképgyűjteménybe.) A mappa címoldala kézzel festett, különböző típusú és színű betűkkel, az alábbi szöveggel: „Egy néhány erdélyi tájkép száraz kezelésmóddal készitve miket itt bekötve a bécsi Fényképészeti Társulatnak szives üdvözlet és emlékül ad Veress Ferencz fényképész Kolozsvártt, Május 1. 1873. Készítette Fodor Lajos.” Nyilván Fodor Lajos készítette a címlap és a többi lap feliratait, ezért került az ő neve is a címoldalra.
Mivel itt úgy szólnak a képekről, hogy azok bekötve vannak, valószínű, hogy Tőry Klára még ebben az állapotban látta őket az 1983-ban, Bécsben folytatott kutatásai során, eredeti őrzőhelyükön, a Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchanstalt gyűjteményében. A képek az Albertina meghatározása szerint Taupenot-féle szárazlemezről készült albuminpapírok. A fényképek alatt a kartonon mindenhol szerepel a fényképezte Veress F. felirat (több helyen elírással: „fényképerte”, ez néhol kijavítva, máshol hibásan felejtve), a V.F. monogram, majd a kép meghatározása magyar és német nyelven. Ez alatt következik a sorozat összefoglaló címe: „Erdély – Fényképekben” (láthatóan ez is egyenként készült, mert nem egységes a felirat, és néhol ebben is betűhiba van „Erdély – fénykepekben” (sic!), végül a tájegység neve.
A sorozat darabjai abban a sorrendben, ahogyan jelenleg a nyilvántartásban szerepelnek: Radna, Székelykő, Sebesvár romjai északnyugatról, Piaci nagy templom belseje (Kolozsvár), Offenbánya10  délkeletről, Leánykő, Offenbánya nyugatról, Sebesvár délkeletről, „Szökő patak (vízesés) Szolcsva és Podsága között”, Merisori vasúti híd Piski és Petrozsény között, Piaci nagy templom főbejárata (Kolozsvár), Naszód környéki román népviselet, népviselet közelebbi meghatározás nélkül (ennek a képnek, majd a következő háromnak is az összefoglaló címe: „Erdély nemzet és nép viseletei”, míg az utolsó képnél visszatér az „Erdély – fényképekben” összefoglaló megnevezés), Torockai (torockói) népviselet, Szász népviselet Beszterce körül, népviselet közelebbi meghatározás nélkül, Kalotaszegi népviselet.
Az Albertinában található magyar vonatkozású fényképek közül kiemelném még Gévay Béla 1870 körüli pest-budai sztereo városkép sorozatát,11 Mayer György két darab szintén sztereo, némileg korábbi, az 1860-as évekből való pest-budai városképét.12 Ugyancsak említésre méltó Glatz Tivadar és Koller Károly tíz darab, erdélyi népviseletet megörökítő felvétele az 1860-as évekből.13  Bár minden kép alján ott a nyomtatott felirat: „Volk u. Land in Siebenbürgen von Th. Glatz in Hermannstadt und Carl Koller in Bistritz”, Koller Károly nem érezte helytelennek, hogy néhány – esetünkben a tízből kilenc – képet felülbélyegezzen, és az idézett, nyomtatott német szövegre zöld gumibélyegzőjét rátegye, amin már csak ennyi állt: „Carl Koller Bistritz”. Van azonban Koller Károlytól egy vitathatatlanul önálló és figyelemre méltó képösszeállítás Ansichten der Stadt Bistritz 1868 (vagyis Beszterce város látképei) címmel, ami kilenc darab városképet tartalmaz, és a képek egy kartonra vannak felragasztva a legkülönfélébb méretekben.14
Kiemelnék még Streliskytől egy nagyméretű és igen látványos összemásolt fényképet, mely egy festett színházi előcsarnokban ábrázolja a nagyszámú szereplőt 1900 körül.15 A kép újabb bizonyítéka annak, hogy Strelisky Sándor a 19–20. század fordulóján előszeretettel és jó színvonalon készített nagyméretű, sokszereplős összemásolt fényképeket.
Az Albertina persze nemcsak az Eder-féle gyűjteményből él, hanem napjainkban is gyarapítja fényképműtárgy-állományát. Erre bizonyíték például egy 2004-ben nyilvántartásba vett Moholy-Nagy László-kép, az 1929 körül készült Önarckép Ellen Frankkel.16 Bár egy másik Moholy-Nagy László-mű, az 1924-ben üvegre készült, Fotogramm című diapozitív még szintén a Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchanstalt tartós letétjeként került az Albertinába.17
Az újabb gyarapodást reprezentálja az a tény is, hogy 2000 óta öt darab Brassai-képpel gazdagodott a gyűjtemény. Ezek közül három darab keretben van, talán szerepeltek már kiállításon. A három kép: Egy garniszállóban, Rue Quincampoix (1932 körül)18, Lány a billiárdasztalnál, Boulevard Rochechouart (1932)19, valamint a Pályaudvar Párizsban (1933)20. Két fénykép nincs keretben, amit én úgy értékelek, hogy ezek az Albertina legújabb szerzeményei Brassaitól, s még sehol sem mutatták be őket. Az egyik, Az éjszaka hölgye, Rue de Lappe, Paris című, 1932-es felvétel Brassai által autorizált 1955-ben készült nagyítása21,  a másik, A három grácia címet viselő, 1933-as felvételről az 1970-es években készült, szintén Brassai copyrightját viselő kép.22
A magyar vonatkozású fotográfiák körül tett szemlénket egy nem magyar vonatkozásúval zárnám, de a kép – gondolom – sokak számára érdekes lehet. A gyűjteményben található egy A. F. J. Claudet-t ábrázoló sóspapír fénykép,23 1844-es datálással, amit korábban W. H. F. Talbot felvételének tartottak, de később kiderült róla, hogy a nálunk inkább dagerrotípiáiról ismert szerző önarcképe. Egy ilyen mellett természetesen nem mehet el csukott szemmel az sem, aki „csupán” magyar érdekeltségű képek után búvárkodik.
Baji Etelka

Jegyzetek
1 Magyar képek nyomában Bécsben, Fotóművészet, 2006. XLIX. évf. 1–2. sz. 138–140. p.
2 Lelt.sz.: FotoGLV2000/2075-2085 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
3 FotoGLV2000/7624-7625, 8707-8710 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
4 FotoGLV2000/9939 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien. Lépéseket fogok tenni az ábrázolt személy kilétének közelebbi meghatározására.
5 Megköszönöm Ságvári György és Kovács S. Tibor segítségét, akik az egyenruhát felismerték.
6 Heinrich Hentzi tábornok volt 1849-ben Buda parancsnoka, az ő utasítására lőtték Budáról Pestet. A Vár 1849. májusi ostroma során, mikor Görgei Artúr vezetésével a magyar honvédcsapatok azt visszafoglalták, Hentzi halálos sebet kapott. Az ő és a Vár védelmében elesett osztrák katonaság emlékére állították fel a Szent György téren 1852-ben a szobrot, ami a kezdetektől nagy ellenszenvet váltott ki. A szobrot 1899-ben elszállították a Várból, majd 1918-ban végleg lebontották.
A képek: FotoGLV2000/9986-9987, 10003 és 10011 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
7 FotoGLV2000/2502 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
8 K.u.k. képek nyomában, 1984. 2. sz. 9–16 és 46–48. old. Kincses Károly Veress Ferencről írt monográfiájában (Levétetett Veressnél, Kolozsvárt, a Magyar Fotográfiai Múzeum – VIPress Kft kiadása, Budapest, 1983.) pusztán megemlíti a képek létezését, részletesen nem szól róluk.
9 FotoGLV2000/2086/1-18 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien.
10 1911 után magyarul Aranyosbánya.
11 FotoGLV2000/22321-22325 és 22327-22329 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
12 FotoGLV2000/22316-22317 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
13 FotoGLV2000/2509-2518 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
14 FotoGLV2000/5857 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
15 FotoGLV2000/211 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
16 Foto2004/51 Albertina, Wien
17 FotoGLV2000/14611/25 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien
18 Foto2000/77 Albertina, Wien
19 Foto2004/49 Albertina, Wien
20 Foto2004/50 Albertina, Wien
21 Foto2007/17 Albertina, Wien
22 Foto2013/6 Albertina, Wien
23 FotoGLV2000/8700 Albertina, Dauerleihgabe der Höheren Graphischen Bundes-Lehr-und Versuchanstalt, Wien