PARIS PHOTO 2012

A hűvös, szürke őszi idő ellenére hosszú sorok álltak november 11. és 18. között a Grand Palais bejárata előtt. Meglepően sok fiatal tűnt fel a fotográfia iránt elkötelezett látogatók között. A 2011-es költözés az elegáns és tágas palotába mára már jól láthatóan a vásár javára vált. Az első évben is komoly látogatószám-növekedést regisztrálhattak, de idén még tovább emelkedett azok száma – egészen pontosan 54 157-re –, akik kíváncsiak voltak az eseményre. A galériák közül is többen állítottak ki, mint az előző évben: ezúttal 22 ország 128 galériája és 23 kiadója mutatta be kínálatát a hatalmas üvegkupola alatt. Már a szakma számára fenntartott szerdai napon is nagyszerű hangulat uralkodott a kiállítók között (amit még a fűtés hiánya sem tudott befolyásolni), így mindenki sikernek könyvelte el, akár eladásra, akár csak az első kapcsolatfelvételre került sor. A Szingapúrból érkezett, ebben az évben első alkalommal szereplő Silverlens Galéria is több piros pontot ragaszthatott Gina Osterloh és Rachel Rillo általa bemutatott képei alá.
A galériák standjai közötti séta olybá tűnhetett, mint egy múzeumlátogatás, de a jól ismert suttogás és a komótos araszolás helyett komoly piaci nyüzsgés fogadott mindenkit. A fotográfia történetének ikonjai mellett, a régi mesterektől kezdve a modern művészet kiemelkedő alakjaiig szinte mindenki képviseltette magát – Atget-tól Zachmannig, ritka vintázs nagyításokkal, nemes eljárással készült nyomatokkal, értékes Diasec-képekkel, valamint cibakróm és zselatinezüst nagyításokkal.
A fotótörténetileg is jelentős képekre csak néhányan szakosodtak, például a budapesti Vintage, a párizsi Lumie`re des Roses vagy akár Mórocz Csaba, szintén a francia fővárosból. Általában mégis inkább a modern művészethez sorolható munkákat állították párhuzamba a kortárs fotográfia alkotásaival, mint például a New York-i Edwynn Houk vagy Howard Greenberg galériája, a San Franciscó-i Robert Koch és a párizsi Camera Obscura. A berlini Jörg Maaß Kunsthandel olyan nagy mesterek munkáival jelentkezett, mint Brassai, Lyonel Feininger, Germaine Krull, Man Ray vagy Umbo, illetve Robert Frank, Annie Leibovitz és Gerhard Richter. Jörg Maaß galériája csak idén debütált a vásáron, míg például a budapesti Vintage már 14. alkalommal vett részt azon.
Más képtárak kifejezetten kortárs alkotók műveivel érkeztek Párizsba, például a New York-i Yossi Milo és David Zwirner, a párizsi Esther Woerdehoff Galéria vagy Robert Morat Hamburgból, a Stevenson Fokvárosból. A szintén New York-i Robert Mann Galéria már tavaly is számos rajongó vásárlót szerzett Julie Blackmone-nak, a Missou-riban született fiatal művésznek, aki ezúttal is komoly sikert aratott a közönség körében. Igen nagy érdeklődést váltottak ki a jelentős számban megrendezett egyéni, illetve tematikus kiállítások. A párizsi Bernard Bouche például a portugál Jorge Moldert, a salzburgi Nikolaus Ruzicska pedig Axel Hüttét mutatta be, a párizsi Christophe Galliard Isabelle Le Minh-t, a stuttgarti Parrotta Kortárs Művészeti Galéria pedig Timm Rautert konceptuális munkáiból válogatott.
A szintén párizsi Galerie Obsis kizárólag „standfotókkal” foglalkozik, köztük olyan híres rendezők filmjeinek forgatási jelenetei is felbukkannak, mint Hitchcock vagy Eizenstein. A Wiesbadenből érkezett Klaus Kleinschmidt az építészet témakörét járta körül koncepciójában, amennyiben Werner Mantz felvételeit Hugo Schmölzével vetette össze, míg Mantz Candida Höfer munkáinak tükrében is megjelent. Az August Sander unokája, Julian Sander által alapított Feroz Galéria is egyetlen téma köré csoportosította művészei alkotásait. A Body Language témáját többek között Chargesheimer, Paul Citroen, Hugo Erfurt, Walker Evans, illetve André Kertész, Michael Somoroff, és természetesen August Sander művein keresztül interpretálta. Ilan Engel párizsi galériája a hófödte világot állította kiállítása középpontjába, és többek között Stephan Crasneanscki, Anne Sophie Emard, Rinko Kawauchi, illetve Mike & Doug Starn képei hivatottak mindezt láthatóvá tenni.
Piros fonálként vezettek végig a gyűjtemények és galériák termein a fekete táblácskák a Paris Photo vu par… felirattal. Az így megjelölt képek egytől-egyig szerepeltek a Steidl kiadó által megjelentetett, Paris Photo seen by David Lynch című albumban. „A könyvben szereplő fotográfusok nálam a vásár kedvencei” – mondta David Lynch rendező, aki maga is sokoldalú művész. Aki akarta, személyesen is találkozhatott vele a könyv dedikálásakor vagy a New York-i MoMA fotórészlegének kurátora, Roxana Marcoci által moderált kerekasztal-beszélgetésen is. Nagy népszerűségnek örvendett Hilla Becher előadása is – akinek egész pályafutását figyelemmel kísérhette a közönség az itt kiállított különböző korabeli kiadványok segítségével –, amelyben az ő, illetve férje, Bernd Becher műveit ismertették. A beszélgetéseket összesen mintegy 3500 látogató hallgatta végig.
A kiadók számára fenntartott tér igazi vonzerejét az Aperture Foundation Fotóalbum pályázatának harminc jelöltje jelentette, amiket egy tekintélyes tagokat felsorakoztató zsűri válogatott ki, húsz munkát a First Photo-Book-díjra, míg tíz másikat a PhotoBook of the Year címre. Ennek a különleges válogatásnak a darabjaiban lapozgathattak a látogatók, miközben maguk is meghozhatták saját döntésüket, még azt megelőzően, hogy kihirdették a díjak nyerteseinek a nevét. A PhotoBook of the Year elismerést végül Anders Petersennek a Steidlnél megjelent, City Diary című albuma kapta meg, míg a tízezer eurós jutalmat a legjobb első fotóalbumért David Galjaard saját kiadásában publikált Concresco című könyvéért ítélték oda.
A Paris Photo hivatalos partnere volt többek között az Aperture Foundation, a Leica Camera, a Luma Foundation, míg az idei kiemelt partnerek között szerepelt Giorgio Armani, valamint a J.P. Morgan a külön erre az alkalomra összeállított bemutatókkal. A BMW France és az SFR Jeunes Talents pedig idén is a közönség elé tárta saját díjazottjainak munkáit.
Ebben az évben három múzeumot választottak ki, amelyek bemutatkozhattak a vásár idején: a Los Angeles County Museum of Art-ot, a Huis Marseille-t és a Fotomuseum Winterthurt, illetve a The Archive of Modern Conflict (AMC) nevű londoni magángyűjteményt. Giorgio Armani volt a kurátora az Acqua 2 című kiállításnak, ennek központi témája idén is a víz volt, és olyan alkotóktól válogatták a fotográfiákat, mint Aaron Siskind, Alec Soth vagy Joel Meyerowitz. A David Rockefeller által 1959-ben alapított J.P. Morgan Művészeti Gyűjtemény Spectacular Vernacular (Látványos és helybéli) címmel kiemelkedő és különleges tárlatot hozott magával, amely William Eggleston Graceland sorozata köré szerveződött, olyan jelentős fotográfusok munkáiból, mint a példakép Henri Cartier-Bresson vagy a kortárs Lee Friedlander.
Az SFR Jeunes Talents négytagú zsűrije, köztük a Paris Photo igazgatója, Julien Frydman többek között Cédric van Turtelboomnak, Valérie Archenónak, Erica Kovanennek, Adrien Golinellinek, Kate Ficharónak, Aurélien Villette-nek és Patrick Willocq-nak adott át kitüntetést.
A BMW Art & Culture a 2011. évi díjazott, Alexandra Catiere műveit, valamint a három hónapos Nicéphore Niépce rezidensi ösztöndíj idején készült albumot mutatta be. A 2012. évi díjazott, Marion Gronier Catiere-hez hasonlóan, nyáron az Arles-i Fotóhónapon, majd a 2013-as Paris Photo-n lesz látható, és szintén vár még rá egy alkotói ösztöndíj.
A fényképezésre éhesek számára a vásár egész ideje alatt akadt még más látni- és felfedeznivaló is. Az érdeklődők a Grand Palais jobb oldali épületszárnyában megismerkedhettek a festő Edward Hopper munkásságával, aki megannyi fotográfus számára jelent fontos referenciapontot a mai napig. A fényképezés történetének kezdeteihez nyúlt vissza az átellenben lévő Petit Palais kiállítása, ahol Modernisme ou Modernité címmel mutatták be a Gustav Le Gray körül kialakult alkotókör tagjainak képeit az 1850-es és 60-as évekből.
Megannyi más eseménnyel lehetett találkozni a város számos pontján, köztük a még csak két éve megrendezésre kerülő, mégis igen nagy érdeklődésnek örvendő No-Found, valamint a PhotoOff vásárokkal, amelyek inkább a fiatal művészek megismertetését tűzték ki célul. A No-Found-on mutatták be az idén létrehozott és a de Groot Alapítvány által támogatott Grand Prix de la Découverte díjazottjait. Összesen hét kategóriában, kategóriánként három–három nyertest emelt ki az igen tekintélyes zsűri.
A kezdeményező és újító OffPrint fotóalbum- és könyvvásár idén az Académie des Beaux-Arts egyik impozáns termébe költözött. December 9-ig volt látható Paul Graham kiállítása a Le Balban, ahol az 1984-ben készült Beyond Caring (Túl a gondoskodáson), illetve a 2011-ben fényképezett The Present (A jelen) című sorozatait lehetett megnézni. Szintén érdemes volt időt szentelni John Gossage munkáinak, amelyek november végéig voltak megtekinthetők az LWS Galériában, akárcsak a Mois de la Photographie (Fotóhónap) és számtalan galéria programkínálata. Igazi ínyencfalatnak számított a Voici Paris, Fotográfiai modernizmus 1920–1950 című kiállítás a Centre Pompidou-ban, ahol a Christian Bouqueret gyűjteményéből válogatott, egykor Franciaországban készült felvételekkel találkozhatott a közönség.
Anne Kotzan
(Pfisztner Gábor fordítása)