A SZERZŐI JOGRÓL – V.

Az előző számban arról olvashattak, miként alakul a fotóművész szerzői joga hallgatói jogviszonyban, munkaviszonyban1 vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művek tekintetében. Ezek olyan helyzetek voltak, amikor a szerzők alá-fölé rendeltségi viszonyban hoztak létre műveket az oktatók instrukciói alapján iskolai oktatás keretén belül vagy a munkáltató utasítása szerint a munkaköri leírásnak megfelelően.

A mostani cikkben arról lesz szó, hogyan alakul a megrendelő és a szerző viszonya műpéldányok tulajdonjogának átruházása (adásvétel), megbízási jogviszony és reklámozás céljára megrendelt művek esetében. A mindennapi tapasztalatok alapján szükséges tisztázni a pályázatokkal kapcsolatos ellentmondásokat, végül pedig a fotók másodlagos felhasználásának engedélyezését a közös jogkezelés keretében.

Tulajdonjog átruházás

Ma, a digitális fotókorszakban az a gondolkodásmód az irányadó, hogy fényképezni bárki, bármivel tud: egy jó minőségű mobiltelefon mellett már nemcsak a számítógépekbe épített kamerákkal, hanem a hordozható táblagépekkel, karórákkal, sőt szemüveggel2 is lehet fényképeket létrehozni. Azonban a fotóművészetnek továbbra is megmaradt az a gazdasági jelentősége, hogy az eredeti szerző által készített eredeti negatívról, a saját maga vagy az irányításával elkészített nagyításokból ugyanúgy lehet számozott, korlátozott példányszámban műpéldányokat előállítani és forgalomba hozni, mint egy festmény, grafika vagy szobor esetében. A megszámlálható mennyiségben kapható vagy éppen egyedi művek (polaroid képek) ezáltal komoly kereskedelmi értékkel bírhatnak.

A szerzői jogi törvény nem ír elő különös szabályt szerzői művek adásvételéről, így arra a Polgári Törvénykönyv3 általános szabályai az irányadóak. Azt azonban fontos tudatosítani mind a szerzőkben, mind pedig a leendő tulajdonosokban, hogy bármekkora árat is fizettek egy alkotásért, azzal kizárólag tulajdonjogot szereztek, szerzői és felhasználási jogot nem. Egy műalkotás tulajdonosa a védelmi időn belül nem jogosult a művet kiállítani, reprodukálni, másnak felhasználási engedélyt adni annak felhasználására például poszter, naptár vagy képeslap formában. Sőt, az Szjt. olyannyira védi a szerző vagyoni jogait, hogy a fotó tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti4, például annak érdekében, hogy a szerző a művét kiállítsa vagy reprodukálja egy kiadvány céljára. Az, hogy mi minősül a tulajdonos méltányos érdekének, a két félnek célszerű egyeztetés keretében tisztázni. Ez a korlátozás a kiállítási jog esetében is fennáll: fotóművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése szükséges, valamint (közös jogkezelés keretén belül) díjazás is megilleti.5 A törvény egyedül a közgyűjteményekben őrzött művek kiállítása esetében tér el a szerző beleegyezésétől és díjazásától. Természetesen ebben az esetben is érvényesül a névfeltüntetési kötelezettség.

A kiállításszervezők találkozhatnak a gyakorlatban olyan helyzettel, amikor a mű tulajdonosa nem járul hozzá ahhoz, hogy egy életmű-kiállításon a fotót kiállítsák. Amennyiben tudomásuk van arról, hogy a szerző a képből több példányt is készített, akkor semmi akadálya annak, hogy más forrásból megszerezzék a kiállítani kívánt képet.

Megbízási jogviszony

A művészeti tevékenységekhez alapvetően a megbízási jogviszony elnevezést szoktuk használni, még akkor is, ha a vállalkozási szerződés tartalmi elemei helytállóbbak. A fotóművészet terén a megbízott egy alkotás létrehozására (portré, esküvői fotó, önálló mű, esemény fotózása, illusztráció, tárgyfotó) és a műpéldány átadására, a megbízó pedig díjfizetésre és a műpéldány átvételére köteles. Az előző címben írtak alapján használom itt a műpéldány kifejezést, hiszen mint láttuk: a megrendelő a mű átvételével nem szerzi meg a szerzői és felhasználói jogokat, csak külön felhasználási szerződés ellenében. Így egy esemény fényképezésekor ritkán születik írásbeli megállapodás a fotóssal, de éppen emiatt a felhasználás csak addig terjedhet, hogy az átadott családi, iskolai osztály képeket a megrendelt mennyiségben a család tagjainak átadjuk.

A megrendelőnek lehetnek széles körű elvárásai az elkészítendő fotókkal kapcsolatosan, de ez nem befolyásolja a szerző egyéni, eredeti látásmódját. Így például az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot bemutató fotós szerzői joga megállapítható, annak ellenére, hogy a kiadványban feltüntetni kívánt hely és a feladat is egyértelműen rögzítésre került.6 Ha a fotós az esküvői képeket reklámozás céljára a képen szereplő személyek hozzájárulása nélkül felhasználja, akkor az ifjú párnak személyiségi jogi és nem szerzői jogi igénye lehetnek.7

Egy nagy és összetett megbízás (pl. honlap elkészítése) keretén belül fontos szabályozni, hogy az alvállalkozóként közreműködő fotós névfeltüntetési joga mindvégig megmarad, valamint azt is, hogy a vállalkozó csak olyan felhasználásra jogosult engedélyt adni a megrendelőnek, amit ő maga is megszerzett a fotóművésztől. A megbízási/vállalkozási díj – jelen esetben is – az ellenkező kikötés hiányában tartalmazza a „munkadíj” mellett az adott felhasználásért járó jogdíjat is.

Reklámozás céljára megrendelt mű

A reklám egy speciális, többszereplős jogviszony, amelynek csupán egyik szereplője a fotóművész. A reklámozó megrendeli a reklámszolgáltatótól a gazdasági reklámot, amelyet a reklámszolgáltató tesz megismerhetővé, így jut el az alkotás a reklám címzettjéhez.8 Ezen összetett helyzet tisztázása végett nevesíti az Szjt. a reklámozás céljára megrendelt művet, lehetővé téve a szerző vagyoni jogának átruházását. A gyakorlatból is következik ez a speciális megkülönböztetés, hiszen a szerző számára egyértelmű és körülhatárolt felhasználásról van szó, és a törvény kifejezetten rendelkezik arról, melyek azok a kötelező tartalmi elemek, amelyekre a felhasználási szerződés általános szabályain túl ki kell, hogy terjedjen a megállapodás, így különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.9 Ezek az előírások nemcsak szerzői jogi szempontból lényegesek, hanem azáltal, hogy ismert a fotóművész számára, hogy az elkészült művet milyen célközönségnek szánják, mennyi ideig szerepel a mű a reklámpiacon, milyen hordozón (CD-n, bankkártyán, óriásplakáton) kívánják azt felhasználni, támpontot adnak a mű megalkotásában és kidolgozásában.

A felhasználás ideiglenessége, átláthatósága és ellenőrizhetősége miatt e speciális műtípust a jogalkotó kivette a közös jogkezelés köréből.10 Természetesen annak sincs akadálya, hogy már meglévő fotót használjanak reklámozás céljára, de ebben az esetben a szerzőnek és a megrendelőnek külön meg kell állapodniuk az előbbiek alapján, és e megállapodásukat, azaz, hogy a fotót reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik, írásban be kell jelenteni az érintett közös jogkezelő szervezetnek, jelen esetben a HUNGART-nak.

Az SZJSZT gyakorlatából fontos megjegyezni, hogy egy fotó reklámfelületen történő felhasználása díjazásának a megállapításakor a bevételarányos díjazáskor „azt a bevételt kellene megállapítani – és ahhoz arányosítani a szerzői jogdíjat –, ami ezekhez a felhasználási módokhoz kapcsolódik, és nem a becsomagolt és reklámozott áru eladásához.”11

Pályázat

Az Szjt. nem tartalmaz előírásokat pályázatokra. Éppen emiatt fontos, hogy tisztában legyünk az alapvető szerzői jogi ismeretekkel: első megjelenés alkalmával csak a szerző adhat engedélyt a felhasználásra, írásban megkötött felhasználási szerződés12 keretein belül, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.13 Azonban itt is utalok a hallgatói jogviszonynál, illetve a felnőttképzési jogviszonynál írtakra: ha egyéb, a szerző (hallgató) által aláírt szabályzat vagy maga a pályázati kiírás tartalmaz felhasználási elemeket, akkor ezek a feltételek ismertek a szerző által, így a mű átadásával a pályázó elfogadja ezeket a feltételeket, még akkor is, ha úgy ítéli meg, hogy azok számára nem méltányosak. Az aktuális pályázatok felhasználási feltételei között például ilyen szerzői jogi kikötéseket lehet olvasni:

„A résztvevő a pályázati anyag elküldésével automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket és egyben hozzájárul, hogy a rendezők a … weboldalon és a pályázattal kapcsolatos publikációkban/albumokban, valamint kiállításokon, a kiállítást propagáló egyéb elektronikus/nyomtatott publikációkban és kereskedelmi forgalomba nem kerülő reklámtárgyakon (toll, bögre stb.) képeiket térítésmentesen használják. A kiállítás megfelelő propagálása céljából a képeket a pályázatot kiíró szabadon, szerzői jog érvényesítése nélkül felhasználhatja (sajtó, TV). A kiállítás képeit (kiállítási nagyításokat) a befogadó intézmények környezet- és természetvédelmi célokra később felhasználhatják!”14

Ebben a helyzetben a pályázónak saját magának kell mérlegelnie, mit nyújthat számára egy sikeres pályázat, az azzal járó publicitás, hogyan befolyásolja a portfólióját, illetve milyen további megrendelésekre számíthat.

Közös jogkezelés

A közös jogkezelés egy speciális jogviszony, amikor a már nyilvánosságra hozott művek tekintetében bizonyos felhasználási módok (vagyoni jogok) tekintetében a felhasználó nem a szerzővel, hanem a közös jogkezelő szervezettel lép kapcsolatba, és díjfizetés ellenében kaphat felhasználási engedélyt; a befizetett jogdíjakat a közös jogkezelő szervezet pedig a felosztási szabályzata alapján osztja fel az érintett jogosultak között.

Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.15 A fotóművész jogosultak közös jogkezelő szervezete Magyarországon a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület.16

A HUNGART díjszabásában közel két tucat felhasználási esetet sorol fel, amikor díjfizetés ellenében jogosíthat felhasználásokat, ilyen felhasználás többek között újság, folyóirat, magazin, könyv, naptár, szórólap, kártya, kiállítások, levelezőlap, filmben megjelenített műalkotás, reklámnaptár, reklámhirdetés, reprodukció reklám- és dekorációs célra, étlap. A képző-, ipar- és fotóművészek alkotásainak díjszabásban felsorolt felhasználásait a HUNGART egyszeri alkalomra, az ott megjelölt formában, terjedelemben és példányszámban, valamint a terjedelem a mindenkori kiadvány szedéstükréhez igazodik. Ezek a felhasználások ún. önkéntes közös jogkezelésbe tartoznak, tehát amennyiben a szerzők nem a HUNGART-on keresztül, hanem személyesen kívánnak engedélyt adni az egyes felhasználásokra, akkor egy írásbeli nyilatkozattal kiléphetnek ezen felhasználások közös engedélyezéséből.17

A tanulmányban szereplő hét különböző jogviszony állhat egymás mellett és egymással kiegészítő viszonyban. Például a munkaviszony keretében nyilvánosságra hozott művek másodlagos felhasználása közös jogkezelő szervezetnél engedélyezhető, tekintettel arra, hogy az átadott vagyoni jogokra nem terjed ki a közös jogkezelés, így a HUNGART-tól a fotóművész kap közvetlenül jogdíjat.

Remélem, hogy a különös helyzetek tisztázása elősegíti a magyar fotóművészek képeinek terjesztését és a rendezett felhasználásokért megfelelő díjazásban részesülhetnek.

Dr. Legeza Dénes István

Jegyzetek

1 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 30. § (7) alapján ide értendő a közszolgálati (kormánytisztviselői) vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag.

2 Forrás: http://www.technet.hu/hir/20120406/teszt_kozben_lattak_a_google_

szemuveget/ [Letöltés: 2012. 04. 06.]

3 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény XXXIII. fejezete szól az adásvételről és a cseréről.

4 Szjt. 69. § (1) bekezdés.

5 Szjt. 69. § (2) bekezdés.

6 Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SZJSZT) 35/2006.

7 SZJSZT 32/2007. Szjt. 72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.

8 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-a rendelkezik a gazdasági reklám és az egyes szereplők meghatározásáról.

9 Szjt. 63. § (1)–(2) bekezdés.

10 Gyertyánfy Péter (szerk.) A szerzői jogi törvény magyarázata. CompLex Kiadó, Budapest, 2006. (Szjt. magyarázat) 333. oldal.

11 SZJSZT 11/2009.

12 Szjt. 42-55. §

13 Szjt. 16. § (4) bekezdés

14 Forrás: http://fotopalyazat.info [letöltés ideje: 2012.01.26.]

15 Szjt. 85 § alapján.

16 A HUNGART adatai és szabályzatai elérhetők a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Közös jogkezelő szervezetek Nyilvántartásában: http://kjk.sztnh.gov.hu vagy a HUNGART saját oldalán a http://www.hungart.org oldalon. A díjszabás 10 oldalas, így annak teljes átolvasása javasolt, jelen cikkben csak általános bemutatása történik.

17 Jelenleg mintegy 20 szerző élt az Szjt. 87. § (3) bekezdésen alapuló kilépési nyilatkozattal.