TIZENÖT ÉVES A PARISPHOTO

A november Párizsban a fotográfia hónapja, ilyenkor számos múzeum és intézmény állít ki fényképeket, és kereken 50 galéria fog össze a Sain-Germain-Des-Pres negyedben. Az egész hónap legkiemelkedőbb eseménye, az immár 15. alkalommal megrendezett, négynapos Paris Photo vásár pedig mára majdnem olyan híres lett, mint a város jelképének számító, Eiffel mérnök tervezte acélszerkezet.

A fotográfia a város életében történelmi jelentőséggel bír, ennek elismeréseként értékelhető, hogy a vásárt a korábbi helyszínről, a Caroussel de Louvre-ból átköltöztették a nemrég felújított Grand Palais-ba. „Bienvenue au Grand Palais”, írta beköszöntőjében Julien Frydman, a Paris Photo igazgatója, akinek meghívását, minden várakozást felülmúlva, több, mint ötvenezren fogadták el. Ez idén 35 százalékkal több látogatót jelentett, mint az előző évben. A magas kupolás üvegtető zöld acélszerkezete alatt 23 ország 117 galériája és 18 kiadója gyűlt össze, hogy a fotográfia kezdeteitől napjainkig tartó időszak válogatott munkáit bemutathassák. A kiállító országok listáját, 40 résztvevőjével, egyértelműen Franciaország vezette, őt követte az USA 23 és Németország 12 kiállítóval, köztük a Camera Work, Robert Morat, Priska Pasquer és Thomas Zander. A legmesszebbről a szingapúri 2902 galéria érkezett.

Kifejezetten történeti fotográfiákra szakosodott a már tizennegyedik alkalommal színre lépő bécsi Galerie Johannes Faber és budapesti Vintage Galéria, a hatodszorra jelentkező párizsi Lumie`re des Roses és a többiekhez képest újoncnak számító, szintén párizsi Csaba Morocz Photographies; ez utóbbi olyan kiemelkedő magyar alkotókkal szerepelt, mint André Kertész, de a külföldön kevésbé ismert Hevesy Iván, Kálmán Kata, illetve Kerny István képeit is bemutatta. A magyar mesterek voltak a főszereplői a budapesti galériának is, a modernek mellett kortársak is, köztük Maurer Dóra, Bak Imre, Szilágyi Lenke képei. A Lumie`re des Roses, az idei év kiemelt témájához, Afrikához csatlakozva, névtelen fotográfusok képeiből állított össze válogatást, amelyek 1861 és 1963 között készültek Gabonban.

Számos galéria szentelt kitüntetett figyelmet a térségnek, a délafrikai David Goldblatt, illetve a Maliból származó Malick Sidibé és Seydou Keita voltak az idei vásár legjobban reprezentált fotósai. Az antwerpeni Fifty One galéria például szintén Keitát és Sidibét, valamint a ghánai Philip K. Apagyát mutatta be. „Már tizenöt éve dolgozunk együtt az afrikai művészekkel, és ezért kézenfekvőnek mutatkozott egy ilyen komoly válogatás az idei Paris Photóra.” – magyarázta a galéria tulajdonosa.

Képviseltették magukat afrikai galériák is, például a fokvárosi Stevenson Pieter Hugo legutóbbi, „Tartós hiba” című munkájával, illetve a johannesburgi Momo, amely Sammy Baloji és Ayana V. Jackson munkáit állította ki. Igazi felfedezésnek számítottak az ötvenes évek elején már megjelent afrikai életmód magazin, a DRUM fényképei, ezek jelentős részét a Bailey Seippel mutatta be. A mai kortárs afrikai fotográfiát 12 fiatal meghívott, többek között Zanele Muholi és Jehad Nga képviselte, akiknek a képeit idén a Rencontres de Bamako afrikai biennálén állították ki. Míg az előbb említett galériák az országot leginkább helybéliek szemével láttatták, szép számmal lehetett találkozni olyan felvételekkel, amelyek az idegen tekintetét képviselték, ilyenek voltak Nick Brandt állatfelvételei vagy Silke Lauffs tájképei a müncheni Galerie Bernheimer standjánál. Egyébként feltűnő volt, hogy a tisztán tájképek vagy állatfotók a helybéliek számára szemmel láthatóan nem jelentettek igazi kihívást.

Janette Danel, a 2010-ben alapított PhotoOFF művészeti vezetője, aki nagyon elégedett volt a látogatottsággal és a gazdasági válság ellenére is sikeres vásárlásokkal, Kijk nevű galériáját az afrikai apartheid témájának szentelte.

A központi téma mellett a Paris Photo jelentős szervezetek számára is lehetővé tette a bemutatkozást, így az International Center of Photography-nak (ICP), a londoni Tate Modernnek vagy a lausanne-i Musee de l’Elysee-nek. A Neu-Ulmban található Arthur Walter magángyűjtemény egy Afrikára összpontosított válogatással jelentkezett. Jó humorról tanúskodott J. D. O`khai Ojrikere afrikai hajviseletet bemutató képeinek az összevetése Bernd és Hilla Becher gáztartályokat ábrázoló munkáival. Első alkalommal szerepelt az 1959-ben David Rockefeller által alapított JPMorgan Gyűjtemény, amelynek több mint 30 000 műtárgya között kereken 6000 fényképet tartanak nyilván. Giorgio Armani, a divatvilág kiemelkedő alakja, a vizet témául választó kiállítással, többek között Hirosi Szugimoto munkáival érkezett. Idén ő, illetve a JPMorgan Gyűjtemény voltak a Paris Photo hivatalos partnerei. Ötödik alkalommal mutatták be az SFR Jeunes Talents győztes munkáit, köztük az első helyezett Martin Hock műveit. A könyvkiadó és kereskedő Markus Schaden egy fekete falon állította ki Ed van der Elskens Love on the left Bank (Szerelem a bal parton) című, Párizsban játszódó kultkönyvhöz készült fotográfiai tanulmányát. Nagy érdeklődés kísérte a Mutations elnevezésű vitasorozatot1# a napi kerekasztal beszélgetésekkel, ahol neves történészek, gyűjtők, kurátorok és természetesen fotográfusok köszönthették egymást. Személyesen is lehetett találkozni Mitch Epsteinnel, Rob Hornstrával vagy Susan Meiselasszal. A galériákban vagy kiadói standokon rendezett számos dedikálás is jó alkalmat kínálhatott a személyes kapcsolatfelvételre.

Kimondottan derűs hangulat uralkodott, ami meglátszott a jól sikerül eladásokon is. A látogatók és a kiállítók egyaránt elégedettnek mutatkoztak, ez a világos, felfelé nyitott térnek is betudható. Már az első napon többszörös eladási sikert könyvelhetett el az utrechti Flatland Erwin Olaf és Ruud van Empel képeivel. A még alig ismert Julie Blackmont képviselő Robert Mann Gallery is igen kedvező fogadtatásban részesült, és a szokott módon kasszasikert hoztak a párizsi Esther Woerdehoff által bemutatott Christian Tagliavini reneszánsz hangulatú portréi is. Igen magas áron kereskedett a Pace/MacGill Gallery, amely egy Irving Penn-triptichont 180 000 dollárért értékesített. A berlini Camera Work 450 000 euróért talált vevőt Rodcsenkó Majakovszkij-portréjára, és a Springer & Winckler Kunst-handel – Leo König 850 000 euróért adott túl egy Siegmar Polke-képen. A legdrágább darabok közt tartották számon Rudolf Koppitz egy mozgástanulmányát a Galerie Fabernél: 145 000 euróért.

Az egyetlen kifogásolható dolog az volt, hogy a ragyogó napsütés ugyan kellemessé tette a légkört, néhány művet viszont ideiglenesen el kellett távolítani, hogy az erős napsugárzás ne tegyen bennük kárt. Figyelemre méltó installációs teret hozott létre a kanadai Corkin galéria, amely Thaddeus Holownia fatörzs tanulmányainak zárt együttesét állította ki a filozófus Henry David Thoreau Walden című könyve előtt tisztelegve. A párizsi Ilan Engel galéria is az erdőt választotta egyik egyéni kiállítása témájául. Igencsak nagyvonalú volt a müncheni Galerie Daniel Blau NASA-fotókból rendezett tárlata is.

Az elmúlt évek új irányát követve, a Paris Photóval párhuzamosan, de annak keretein kívül még három vásári csarnok várta a látogatókat, ahol főként a fiatal tehetségek és a kis költségvetéssel dolgozó új gyűjtők álltak a figyelem középpontjában. Ám itt is váratlanul nagy nyüzsgés fogadta a látogatókat. Az Espace Pierre Cardinben, a FotoFever megnyitóján is alig lehetett megmozdulni. Itt lehetett látni az idei Oskar Barnack-díjjal kitüntetett Jing Huang, valamint a tényszerű, mégis humoros képeket készítő Vagyim Guscsin munkáit. Kiemelkedett még a luxemburgi Clairfontaine galéria Dieter Appelt, Gisele Freund, Alfred Seiland és Edward Steichen képeivel, valamint a tokiói Wada Garou galéria Keicsi Tahara és Rjudzsi Taira költői fekete-fehér felvételeivel.

A következő napon nyitott a nofound fotóvásár egy előzetes bemutatóval. A vásár most első alkalommal szentelt nagyobb figyelmet a dinamikusan változó brit fotográfiának. A londoni kurátor, Sheyi Bankale, a Next Level kiadója Liz Hingley különböző vallási csoportokról készült Under Gods (Istenek uralma alatt) című sorozatát mutatta be, a felvételek mind egyetlen utcában készültek. A Troika Editions többek közt Csang Hsziao Coastline (Partvidék) című sorozatából válogatott képeire helyezte a hangsúlyt. A párizsi Sit Down (Ülj le) az autóbuszból készült felvételeiről ismert Tom Wood előtt tisztelgett. Sophie Boursat Japánt választotta, míg Nathalie C. Milat a La Noire Galerie-vel közösen afrikai fotóművészek munkáit állította ki, köztük Gavin Younge Deep Skin (Sötét bőr) című munkáját.

A Martin Parr által elnökölt zsűri a londoni Anya Stonelake-nek adta át a galéria-díjat. Az orosz fotográfiával is foglalkozó galerista főként a litván születésű Rimaldas Viksraitis, a szintén litván Antanas Sutkus és Vaclovas Straukas sorozataival tett mély benyomást a zsűri tagjaira.

Jól keretezte a Grand Palais eseményeit a print-off könyvvásár, amely az ott kiállító nagy kiadók kínálatát kiegészítendő, a kisebb cégeknek is lehetőséget nyújtott, hogy bemutathassák programjukat és művészeiket, akárcsak a 2010 óta a Paris Photóval együttműködő Lens Culture FotoFest, amely már három nappal korábban látogatható volt. A párizsi Spéos Photographic Institute-ben 52 nemzetközi szakember és 170 fotográfus gyűlt össze, hogy szemügyre vegyék mások munkáit. A hivatalos portfólió-megbeszéléseken túl az Open Portfolio Night-hoz hasonló esti programok jó lehetőséget kínáltak a személyes ismerkedésre. A galériát, múzeumot vagy kiadót kereső fotográfusoknak számos lehetőséget biztosított a szemlézők széles köre. A Frederick Baldwin és Wendy Watriss által 1983-ban alapított FotoFest sokéves tapasztalattal rendelkezik, és megrendezik a következő évben is, hiszen a Lens Culture FotoFest a vásár igazgatója, Julien Frydman szerint is nagyszerűen kiegészíti a Paris Photót.

A komoly fotográfiai hagyományokkal rendelkező város láthatóan arra törekszik, hogy átvegye a vezető pozíciót a többi jelentős várostól. Így izgatottan várjuk a következő vásárt, amelyet szintén a Grand Palais-ban rendeznek majd, 2012. november 15. és 18. között.

Anne Kotzan

Pfisztner Gábor fordítása

Teljes képaláírások:

1.,

2., Arnulf Rainer: Face farces, 1973 Zselatinos ezüst nagyítás, vegyes technika 50x61 cm, Arnulf Rainer courtesy Galerie Christophe Gaillard; Kiállító: Galerie Christophe Gaillard

3., Cedric Nunn: Green sisters, on the back step of the guest house built by John Dunn, Mangete, Kwa Zulu Natal, 1982., Kézi nagyítás, silver toned 40,5x50,5 cm. Cedric Nunn, courtesy BaileySeipel. Kiállító: BaileySeipel Gallery

4., Anonymes, Photographe anonyme – Soudan français, Vers 1890. Tirage citrate 13x18 cm © lumie`re des roses Kiállító: Lumie`re des Roses

5., Nino Migliori: Il Tuffatore, 1951. Carbon nyomat, cotton papír 90x120 cm, Nino Migliori/Courtesy Forma Galleria Milano; Kiállító: Forma Galleria

6., Diane Arbus: Women at a counter smoking, N.Y.C., 1962. Zselatinos ezüst, 14”x14” (inches) (image) 20x16 (inches) (sheet) © The Estate of Diane Arbus Courtesy Fraenkel Gallery; Kiállító: Fraenkel Gallery

7., Pieter Hugo: David Akore, Agbogbloshie Market, Accra, Ghana 2010 © Pieter Hugo Courtesy of Stevenson, Cape Town/Johannesburg and Yossi Milo, New York; Kiállító: STEVENSON

8., Herb Ritts: Now and Zen 1, El Mirage, 1999. Zselatinos ezüst nagyítás, 30x28 cm © Herb Ritts/Courtesy Edwynn Houk Gallery, New York; Kiállító: Edwynn Houk Gallery

9., Jessica Backhaus: Pink, 2010. Chromogenic nyomat, 58x41 cm, Jessica Backhaus courtesy Laurence Miller Gallery; Kiállító: Laurence Miller

10., Mike Brodie: #5126, 2007. Archív pigment nyomat, 33x45,1 cm. Courtesy M+B; Kiállító: M+B

11., Guy Bourdin: Pentax Calendar 1980. Archív pigment nyomat, 90x120 cm, Estate of Guy Bourdin, Courtesy of Hoppen Gallery; Kiállító: Michael Hoppen Gallery

12., Walter Pfeiffer: Untitled, 1970–1980. Színes fotó, 50x40 cm, Walter Pfeiffer – Sultana; Kiállító: SULTANA

13., Richard Mosse: Tutsi Town, North Kivu, Eastern Congo, 2010. Digital C-type, plexi, dibond 183x244 cm, Richard Mosse courtesy The Empty Quarter Gallery; Kiállító: The Empty Quarter