ÁLLAMBIZTONSÁGI FÉNYKÉPÉSZEK AZ 1989-ES DEMONSTRÁCIÓKON

1989. január 13-án az ország politikai rendje fölött őrködő III/III. Csoportfőnökség (a Belügyminisztérium ún. belsőreakció-elhárítása) a mögötte hagyott év történéseinek számba vételekor legjelentősebb változásként az „ellenséges személyek és csoportok” nyílt utcai megmozdulásait jelölte meg.1 Az éves munkabeszámolót szignáló Horváth József vezérőrnagy ekkor még teljes magabiztossággal alkalmazhatta az utcát visszafoglalókra a fenti kategóriát, azonban nem sokkal később, január 24-én kihirdették a gyülekezési jog szabad gyakorlását biztosító törvényt,2 s ezt követően már nem lehetett a tüntetések résztvevőire egyszerűen csak ellenségként tekinteni.

A jogszabályi változás ellenére az állambiztonsági szervek az év minden tömegrendezvényén képviseltették magukat, és „operatív biztosítási” eszköztárukból nem hiányzott a látottak, hallottak dokumentálása. Az igen gyakorivá váló demonstrációkat így az írott sajtó fotóriporterei és a televíziós forgatócsoportok mellett a rejtett hang- és képrögzítő eszközöket alkalmazó elhárítás emberei is figyelemmel kísérték. A felvett hang- és mozgóképanyagok (azaz a kor csúcstechnikáját jelentő videofelvételek) mind a mai napig nem állnak a kutatók, az érdeklődök rendelkezésére – 1989 utáni sorsuk ismeretlen –, azonban több budapesti megmozdulás fénykép-dokumentációja levéltárba került.3

Arra vonatkozóan, hogy mi is indokolta 1989 szabadabb légkörében a tüntetéseken résztvevők arcának, transzparenseiknek titkos megörökítését, csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Elképzelhető, hogy a szorgos fotózások mozgatórúgója a régi reflexek továbbélése, a tehetetlenségi erő által továbbhajtott működési mechanizmus volt. Mindenesetre az áthagyományozódott vizuális források – még akkor is, ha a rendszerváltó év állambiztonsági nézőpontú képi világának csak töredékeit jelentik – lehetőséget teremtenek arra, hogy megtudjuk, mit is láttak az állambiztonság „szemei”.

A fennmaradt képek legnagyobb része két „titkos fotográfus” munkásságához köthető. Az egyik „Rolf Jenő” (vagy röviden „Rolf”) fedőnevű hálózati személy, akit még 1977. január 10-én, a Pest Megyei Szolgáltató Vállalat Cegléden dolgozó fotólaboránsaként szervezett be Gábor Róbert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) III/III-B alosztályának törzszászlósa. Az együttműködés „megkötése” hazafias alapon történt, tehát a hálózat újdonsült tagja elvi meggyőződésből vállalta a feladatot, ezért az ún. titkos megbízottak (tmb-k) táborába sorolták.4 Vele 1989-ben többször számoltak megbízói: „A különböző alternatív tüntetéseken fotóriporteri tevékenységéről ismert” – állapította meg róla egy szigorúan titkos dokumentum.5

Az utcai rendezvények másik gyakori megfigyelője Kurta István főhadnagy volt. Az 1951-es születésű tiszt belügyi pályafutásáról annyi tudható, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnüldözési Osztályáról 1985 májusában került át állambiztonsági vonalra, méghozzá a postaforgalom ellenőrzésével megbízott BM III/3. Osztályra. Kriminalisztikai szakértői végzettsége elegendő volt ahhoz, hogy a B-alosztályon írásszakértőként munkába álljon, azonban a középfokú politikai és a felsőfokú szakmai tanulmányok befejezését is elvárták tőle.6 Ennek köszönhető, hogy a Rendőrtiszti Főiskola levelező tagozatát a korábban megkezdett bűnügyi helyett októbertől az állambiztonsági szakon folytatta.7 Kurta ezt követően egy ideig a XV. kerületi rendőrség Bűnügyi Osztályán dolgozott, majd a kitérő után útja újra a politikai rendőrséghez vezetett. Saját kérelmére 1987. április elsejével áthelyezték a BRFK III/III-D alosztályára, és kinevezték operatív tisztnek.8 Ekkor volt utolsó éves a főiskolán és akár itt, vagy talán szolgálati helyén már kezébe került az az 1972-ben kiadott oktatási segédanyag, amely olvasóit a konspiratív fényképezés útvesztőiben próbálta eligazítani. A tanulmány a jó szakember ismérvei közé olyan szubjektív tényezőket sorolt, mint „az önfegyelem, a találékonyság, a gyors helyzetfelismerés, a biztos kéz és a jó reflexek”, amelyek – olvasható ugyanott – „részben öröklöttek, de megfelelő önneveléssel, a szakmai ismeretek bővítésével és különböző gyakorlatokkal a munkához szükséges mértékig egy átlagos képességgel rendelkező személynél is kifejleszthetők”.9 Kurta adottságairól nincsenek információink, miként arról sem, hogy az évek során mely hasznos tulajdonságoknak jutott birtokába, de a dokumentumok tanúsága szerint a célszemélyek álcázott, rejtett helyről való fényképezésében, illetve a történések sűrűjében végzett, leplezett fotózásban (amikor viselkedésével kellett elrejtenie valódi szándékát) járatos volt.

A két fényképész ismert működésének sorát 1989. március 2-án a Vörösmarty téren zajlott események dokumentálása nyitja. A délután fél ötkor kezdődő demonstrációt a Fidesz számos más alternatív szervezet támogatásával hívta össze, azzal a céllal, hogy kifejezzék szolidaritásukat a bebörtönzött csehszlovák polgárjogi aktivisták mellett. A rendezvényt félszázan kísérték figyelemmel, köztük „Rolf”, aki előzőleg azt a feladatot kapta, hogy „a megjelentek konkrét tevékenységének és pontos megismerésének érdekében” a helyszínen készítsen fényképfelvételeket. A titkos megbízott az utasítást – és kameráját – szem előtt tartva az időlegesen szónoki emelvénynek átalakított lámpatartó oszlop talapzatáról fotografálta a felszólalókat és a körülöttük csoportosuló nézőket, akik között néha sikerült kiszúrnia az állambiztonság által már jól ismert személyeket.

Müller Rolf

Teljes képaláírások:

1-4. kép:

„Rolf” 1989. március 2-án a Vörösmarty téren készített felvételei a Csehszlovákiában zajló bebörtönzések elleni tiltakozókról. Beszédet mond Bába Iván, a csehszlovák nagykövetségnek eljutatott levelet felolvasó aktivista mögött Fodor Gábor, mellette Berhidai Tamás. A cseh nyelvű transzparens előtti tömegben Csengey Dénes, Mécs Imre, Tamás Gáspár Miklós és Horn Gábor

Míg a beszervezett fotós a „frontvonalban” dolgozott, valamivel távolabb, a Medimpex irodaház első emeleti, 107-es szobájában Kurta István serénykedett. A belügyi tiszt a díszes kapuzat feletti helyiségben, a résnyire összehúzott függönyök mögül (lásd „Rolf” egyik fentebbi felvételén) teleobjektívjével a transzparenseket, a köréjük gyűlő hallgatóságot „vadászta le”, de képein a perifériáról nézelődőket is megörökítette. Időközben a téren aláírásgyűjtési akció indult, a szervezők a januárban kilenc hónapi börtönre ítélt Václav Havel szabadon bocsátásához és Béke Nobel-díjra jelöléséhez akartak írásbeli támogatókat toborozni.10

5-7. kép:

Kurta István főhadnagynak a Medimpex irodaház ablakából készített fényképei az 1989. március 2-i tüntetésről

Az állambiztonsági tiszt két nappal később újra az irodaépületben felállított rejtekéből fényképezte végig azokat, akik az új demokratikus szervezeteknek rendszeresen otthont adó Jurta Színház hátrányos megkülönböztetése miatt érkeztek a térre. Igaz, a szervezők a délelőtt 10 órára meghirdetett programot előző este – provokációktól tartva – lemondták, de mintegy 30 fő, mit sem tudva erről, a szökőkút környékén tanácstalanul várakozott, majd szép lassan szétszéledt.11

8-9. kép:

A Medimpex irodaházból március 4-én készített felvételek a Jurta színház melletti tüntetésre érkezőkről

Március 6-án Kurtát új helyszínre, az I. kerületi Fő utcába, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz vezényelték, ahová a Duna Kör, a Nagymaros Bizottság, valamint a Népszavazást Kérők Csoportja jelentett be tüntetését. A bős–nagymarosi vízlépcső elleni fellépésük abba az akciósorozatba illeszkedett, amelynek nyitánya 1988. április 24-én a Visegrád és Esztergom közötti felvonulás, meghatározó állomása pedig az Országház előtt szeptember 12-én megtartott, több tízezres tüntetés volt. Az állambiztonság most egy jóval kisebb léptékű megmozdulással állt szemben, a bámészkodókkal együtt nagyjából 300 főre tették a megjelentek számát. A kormányellenes felszólalások és feliratok palettáját egy sajátos színfolt is tarkította, mivel a demonstrálok egy élő kecskét hoztak a helyszínre, majd káposztával etették. A formabontó attrakció vizuális lenyomata azonban nem található az eseménnyel kapcsolatos iratgyűjtőben, talán elkerülte a kirendelt fotós figyelmét.12

10-11. kép:

A vízlépcső ügyében tüntetők Kurta István 1989. március 6-i fényképein. A Népszavazást Kérők Csoportja nevében beszédet mond Vit László

A hetvenes évektől rendszeresek voltak a március 15-i ellenünneplések, ezért a budapesti belsőreakció-elhárítás 1989-ben is nagy erőkkel készült rá. „Rolf”-ot és Kurtát egyaránt mozgósították, vélhetően fotós minőségben, de a dossziékban március idusáról fényképfelvétel nem található. Nem így az Olasz Radikális Párt április 22-i, az ózonpajzs védelmére figyelmeztető akciójáról. A Vörösmarty téren gyülekező aktivistákat és szimpatizánsokat a gyógyszeripari kereskedő cég székházából Kurta István Fehérvári László hadnagy társaságában fényképezte. A figyelőhely személyzetének a félszáz tüntető gyűrűjében még a párt legismertebb arcát, a magyar származású pornószínésznőt, Cicciolinát is sikerült lencsevégre kapnia, sőt – megfejthetetlen okból – a Luxus Áruházzal szemben koncertet adó gimnáziumi kamarakórusra sem sajnálták a negatívot.13

12-13. kép:

A Föld Napján a Vörösmarty téren gyülekezők állambiztonsági felvételeken

Május elején Kurta Istvánra várt, hogy „fedéssel, leplezett módszerrel” a történések sűrűjében fotózza a Magyar Függetlenségi Párt, a Jurta Színház és a Mindszenty Emlékbizottság közös kopjafaállítását, amelyet Pécsi Norbert Artúr, a meggyilkolt romániai magyar kisfiú emlékére szerveztek a Népligetben. A Szamos töltésén kerékpározó szatmárnémeti iskolást egy román határőr lőtte le 1989. március 13-án.14

14-15. kép:

A kegyeleti megemlékezés résztvevői a Jurta Színház előtt május 6-án Kurta István felvételein. Beszédet mond Romhányi László, a Jurta Színház igazgatója, mögötte Németh Géza református lelkész, középen Stoffán György, a Magyar Függetlenségi Párt elnökségi tagja, előtte Hornyák Tibor, a párt elnöke

A hónap végén „Rolf” részt vett a Magyar Televízió székháza elé szervezett fideszes ülősztrájkon, majd az év legjelentősebb eseményén, Nagy Imre és mártírtársainak június 16-i újratemetésén is feladatot kapott – a ravatalhoz, a Hősök terére irányították, és van olyan dokumentum, amelyben az áll, hogy az Új Köztemetőben is számítottak munkájára –, azonban küldetéseinek produktumai máig ismeretlenek.15 A titkos megbízottat július 10-én mozgósították újra. E napon a belvárosban délután hat órára két rendezvényt is meghirdettek: a Fidesz választmánya, az Inconnu művészcsoport, az MDF ifjúsági tagozata, a Republikánus Kör és az SZDSZ tiltakozó nagygyűlést hívott össze a Vörösmarty térre a Kínában történt kivégzések ellen. Az MSZMP Budapesti Reformköreinek és Reform alapszervezeteinek Koordinációs Tanácsa pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagykövetsége közötti élőlánccal akarta demonstrálni a két nagyhatalom együttműködésének fontosságát. A budapesti III/III-asok akciótervéből nem derül ki, hogy „Rolfnak” pontosan melyik rendezvényen kellett megjelennie, az ukáz úgy hangzott, hogy „mélységi felderítéssel” a gyülekezők hangulatát kísérje figyelemmel és az esetleges provokációs szándékokat, rendzavarást azonnal nyilvános telefonfülkéből jelentse tartótisztjének, majd a megmozdulások végeztével személyesen számoljon be neki tapasztalatairól. A reform-baloldaliak kezdeményezését igen mérsékelt érdeklődés követte, a két helyszínen felolvasott és a követségek dolgozóinak átadott petíció után az élőlánc megalkotására már kísérletet sem tettek, ellenben a Vörösmarty téri tüntetés – ami végül egy órával hamarabb megkezdődött – igen látványosra sikeredett. A szónokok után a fentebb említett alternatív művészcsoport tagjai felállították a Szabadság szobor másolatát, amelyet vörös festékkel leöntöttek, majd feldöntöttek. A már-már mindennapos demonstrációk kelléktárában is szokatlan előadást az állambiztonság kirendelt képviselője fényképezőgépével rögzítette. Azt azonban megint csak bizonytalanság lengi körül, hogy a performance-ról és nézőközönségéről készült felvételek készítője „Rolf” vagy a helyszínen, a „Média” fedőnevű álcázott megfigyelőhelyről felderítést végző Kurta István főhadnagy volt-e. A fotók állambiztonsági felhasználását mutatja, hogy néhány szereplő nevét a képek hátoldalára feljegyezték. Így tettek a Magyar Október Párt színeiben megjelenő Bánlaki Józseffel (1. számmal, illetve x-el jelölve), aki felszólalásában a pekingi, a lengyel és a magyar 56-os események között vont párhuzamot, valamint elítélte a különböző elnyomó rezsimeket, köztük a proletárdiktatúrát. Rajta kívül a Szilágyi Sándor megnyitó szavait hallgató csoportban még a szabad demokrata Kadocsa Gyulát vélték felfedezni (2. számmal jelölve), továbbá a fényképészek táborában az ellenzéki rendezvények rendszeres képi krónikását, Nagy Piroskát (3. számmal jelölve) azonosították16 – csakhogy tévesen, ugyanis a felvételen nem ő, hanem a Magyar Távirati Iroda fotóriportere, Cseke Csilla szerepel.17

16-21. kép:

1989. július 10-én a Vörösmarty téri tiltakozáson készült fényképek. Az Inconnu-performance alatt beszédet mond Demszky Gábor

„Rolf” utolsó ismert megbízatását az új politikai szervezetek nagy seregszemléjekor, az 56-os forradalom első legális megünneplésekor kapta. Október 22-én délután négy órakor jelen volt a Kerepesi temető 21-es parcellájánál, szemlélője az 56-os Kegyeleti Bizottság, az MDF és a POFOSZ kopjafaállításának, majd másnap délután egy órától az Október 23-a Bizottság Corvin közi nagygyűlésén vett részt. Mindkét alkalommal egy Kollok nevű állambiztonsági tiszttel volt összeköttetésben, akit tartótisztjeként valószínűsíthetünk.18 Titkos küldetésének képi termékeit nem őrizték meg a rendezvények biztosítási anyagait egybegyűjtő dossziék, ám az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának iratai között fennmaradt két színes felvétel, amelyek az október 23-i Corvin közi megemlékezésen készültek. A fotók alkotóját nem jelölték meg, csak annyit, hogy azokat „operatív anyagokból” emelték ki,19 így élhetünk a gyanúperrel, hogy készítőjük „Rolf” volt.

22-23. kép:

Az október 23-i Corvin közi ünnepségen készített felvételek

Ez az 1989-es történet számos kérdőjellel tarkított, csakúgy, mint főszereplőinek elő- és utóélete. A Kurta István belügyi karrierjének részletes megismeréséhez nélkülözhetetlen személyi mappa nincs a levéltár őrzésében, feltehetően ő az állambiztonsági főcsoportfőnökség 1990. februári megszüntetését követően a Belügyminisztérium állományában maradt, vagy valamelyik titkosszolgálati utódszervezetnél folytatta pályafutását. „Rolf” – négy nappal a beszervezés után kiállított – adatlapjáról (6-os kartonjáról) még megtudható, hogy kulturális területen kívánták felhasználni, de hogy ez egészen pontosan mit jelentett, s hogy az 1977 és 1989 között eltelt évek alatt kit, kiket kellett megfigyelnie, azt homály fedi (a rendszerváltozás utáni sorsáról ugyanez mondható el). A rejtély oka, hogy a beszervezésének részleteit, jelentéseit, tartótisztjének utasításait tartalmazó dossziék nem kerültek a levéltárba, azok minden bizonnyal a rendszer végnapjaiban zajlott iratmegsemmisítések és -eltűnések áldozataivá váltak.

Jegyzetek:

1 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 1.11.1. 30. d. Jelentés a BM III/III. Csoportfőnökség 1988. évi munkájáról, 1989. január 13.

2 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról. Magyar Közlöny, 5. sz. 1989. január 24. 96–104.

3 Lásd a Budapesti Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szervének a 1989-es tüntetésekkel kapcsolatos dossziéit (ÁBTL 1.12.2.). Jelen közleményben (a két utolsóként szerepeltetett felvételtől eltekintve) az ott fellelhető képanyagból válogatok. Ugyancsak ezen dossziék fotóinak felhasználásával készült az ÁBTL honlapján elérhető Egy rendszerváltó év – 1989 című virtuális kiállítás. (Utolsó letöltés: 2011. február 16.)

4 ÁBTL 2.2.2. Hálózati nyilvántartások: „Rolf Jenő”.

5 ÁBTL 1.12.2. 8. d. Intézkedési terv Nagy Imre és társai temetése tárgyában, 1989. június 1.

6 ÁBTL 2.8.1. A belügyminiszter-helyettes 005/443. sz. parancsa, 1985. április 23.

7 ÁBTL 2.8.1. A BM IV/I. csoportfőnök 007/436. sz. parancsa, 1985. október 24.

8 ÁBTL 2.8.1. A budapesti rendőr-főkapitány állambiztonsági helyettesének 301/1229. sz. parancsa, 1987. április 10.

9 ÁBTL 4.1. A konspiratív fényképezés (Módszerek, eszközök és alkalmazási lehetőségek). BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, 1972. 13.

10 ÁBTL 1.12.2. 4. d. Intézkedési terv az 1989. március 2-án tartandó tüntetés operatív biztosítására, 1989. február. Uo. Vezénylési lap, 1989. március 2. Uo. Jelentés, 1989. március 2. A fényképfelvételeket lásd uo.

11 ÁBTL 1.12.2. 4. d. Intézkedési terv az 1989. március 4-én tartandó tüntetés operatív biztosítására, 1989. március 2. Uo. Vezénylési lap, 1989. március 4. A fényképeket lásd uo.

12 ÁBTL 1.12.2. 4. d. Intézkedési terv az 1989. március 6-án tartandó tüntetés operatív biztosítására, 1989. március. Uo. Vezénylési lap, 1989. március 6. Uo. Jelentés az operatív biztosítás végrehajtásáról, 1989. március 6. A fényképeket lásd uo.

13 ÁBTL 1.12.2. 6. d. Intézkedési terv az 1989. április 22-ei rendezvények operatív biztosítására, 1989. április 20. Uo. Vezénylési lap, 1989. április 22. Uo. A fényképeket lásd uo.

14 ÁBTL 1.12.2. 7. d. Intézkedési terv a május 6-i „Kopjafaállítás” operatív biztosítására, 1989. május. Uo. Vezénylési lap, 1989. május 6. A fényképeket lásd uo.

15 A május 29-i rendezvény a Béres-cseppel foglalkozó, Az utolsó szó jogán című dokumentumfilm műsorra tűzését követelte. ÁBTL 1.12. 2. 7. d. Intézkedési terv Kővári Tamás, Fidesz választmányi tag által szervezett ülősztrájk operatív biztosítására, 1989. május 24. „Rolf” június 16-i megbízatásával kapcsolatban: ÁBTL 1.12.2. 8. d. Feljegyzés, 1989. május 30. Uo. Kimutatás az operatív erők és eszközök részvételéről 1989. június 16-án Nagy Imre temetésén, dátum nélkül. Uo. Intézkedési terv Nagy Imre és társai temetése tárgyában, 1989. június 1. A dokumentumokat internetes oldalán közzétette az 1956-os Intézet: (Utolsó letöltés: 2011. február 18.).

16 ÁBTL 1.12.2. 9. d. Intézkedési terv a Fidesz választmánya és az MSZMP Budapesti Reformköreinek szervezésében megtartásra kerülő rendezvények operatív biztosítására, dátum nélkül. Uo. A Vörösmarty téri rendezvény vezénylési lapja, 1989. július 10. Uo. Jelentés, 1989. július 11. A fényképfelvételeket lásd uo. Nagy Piroska 1988–1989-ben készített fényképei megismerhetők az 1956-os Intézet internetes fotóadatbázisában: ::: (Utolsó letöltés: 2011. július 26.)

17 Köszönet Szántó Zoltánnak, az MTI munkatársának az azonosításban való közreműködéséért.

18 ÁBTL 1.12. 2. 11. d. Feljegyzés az 1989. október 22-i rendezvényekről, dátum nélkül. Uo. Feljegyzés az október 23-i rendezvényekről, dátum nélkül.