fotóművészet

2011/3 LIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

TARTALOM


Az én elvárásom az, hogy a kép ne csak igaz legyen, hanem szép is – Chochol Károly fotóművésszel Bacskai Sándor beszélget

Böröczfy Virág: Modellt állva – Molnár Ágnes Éva képeiről

Somosi Rita: Egy korszak vége – A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakos végzős hallgatói

Pfisztner Gábor: Hasselblad Award – Walid Ra’d; Képtelen képes történelem?

Szegő György: Reális Velence – Olasz pavilon a San Giorgio Maggiore apátságban, május 31 – szeptember 30.

Anne Kotzan: Arles-i találkozások – Fotófesztivál a bika jegyében

Pfisztner Gábor: Szédítő magasság, nyomasztó mélység? – A kortárs fotográfiáról (3. rész)

Baki Péter: Moholy-Nagy László Helsinki című felvételéről

Fisli Éva–Tomsics Emőke: Nagyvárosi ikonok – Párizs és New York Kertész nélkül; Válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi fotógyűjteményéből, 2011. VI. 24–26.

Révész Emese: Megfigyelés, emlékezés, inspiráció – A fotográfia szerepe Csók István (1865–1961) korai munkásságában

Dr. Veréb Viola: Szerzői jogi lehetőségek és korlátok – a fényképezőgép lencséjén keresztül

Fejér Zoltán: Rupprecht Mihály, az első magyar fotóművész

Farkas Zsuzsa: Az 1875. évi kereskedelmi törvény

Sümegi György: Az 1956-os fényképek használati tanulságai – Alapfy Attila fotói

Pusztai László: A színkezelési műveletek – Színkezelés a gyakorlatban (2. rész)

Montvai Attila: Az "éles látás" matematikai háttere (2. rész)

Tímár Péter: Könyvespolc

E számunk szerzői

Summary

MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ HELSINKI CÍMŰ FELVÉTELÉRŐL

Négy év, az a fotótörténetben is négy év

Napjainkban Moholy-Nagy László munkássága örvendetes módon nagy érdeklődést vált ki a nagyközönség körében és szakmai közegben is, köszönhetően a madridi kiállításnak, illetve annak Ludwig Múzeum-beli bemutatójának.

A magyar tárlat katalógusában is fellelhető a Helsinki címen ismert kép, 1927-es datálással; ugyanilyen dátummal szerepel még a Passuth Krisztina-féle, remek monográfiában,1 amely Moholy-Nagy László művészetének megismerését tekintve, máig az egyik alapmű. A későbbiek során több könyv és katalógus is átvette ezt a keletke-zési évet, ellenőrizetlenül.2

Kutatásaim eredményeképpen azonban ez a felvétel nem készülhetett 1927-ben, hanem a legkorábban 1931-ben, amit több tény is igazol.

Moholy-Nagy László 1931-ben, Ellen Frankkel együtt látogatott Helsinkibe, Alvar Aalto meghívására. Az építész munkáját feldolgozó könyvben (az Aalto felesége, Aino Aalto munkásságát bemutató fejezetben) írnak is Moholy-Nagy finnországi utazásáról.3 Moholy-Nagy 1929-től 1931-ig volt együtt Ellen Frankkel. Az Aalto házaspár emlékezete nem csalhat, mert ha az évszám kapcsán hibát is ejtenének, arra bizonyosan emlékeznének, hogy vendégük kivel járt náluk. S mivel Moholy-Nagy 1931-ben szakított Ellen Frankkel, az együttutazás későbbi időpontban már nem valósulhatott volna meg.

A másik kérdés, hogy pontosan hol készült a felvétel (azon túl, hogy Helsinkiben). Az 1930-as években ugyanis nem lehetett sok olyan helyszín a városban, ahonnan a háztetők ilyen ránézeti szögben látszanának. A Moholy-Nagy által kiválasztott helyszín minden bizonnyal a Hotelli Torni (Torony Hotel) volt, melyet 1931-ben(!) nyitottak meg a vendégek előtt. Ez is egy újabb adalék ahhoz, hogy miért nem készülhetett a felvétel előbb. A hotelből északnyugati irányban rálátás nyílik az Yrjönkatu 25. szám alatti lakóház tetejére, mely lakóház 1906-ban épült. Hannu Vanhanen 2009. október 14-én készült fotográfiája megmutatja azt a tetőszerkezetet, melyet Moholy-Nagy fel-használt a többszöri expozícióval készült kép elkészítése során. Egyetlen különbség, hogy 1931-ben a tetőszerkezet még világos színű volt, azonban a jellege, a kémények és a tető alatti ornamentika összevetése után megállapítható, hogy a két felvételen szereplő háztető azonos, így a fotográfiának nem csak a készítési dátuma, de a pontos helye is behatárolható.

Baki Péter

Jegyzetek

1 Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László, Corvina, Budapest, 1982. A felvétel a 153. oldalon található Tetők (Helsinki) címen.

2 Hattula Moholy-Nagy–Kincses Károly: Moholy-Nagy László–100 FOTÓ, Magyar Fotográfiai Mú-zeum–Pelikán Kiadó, Budapest, 1995. 77. p.

3 In.: Alvar Aalto (szerk.): Kinnunen, Ulla, Vammalan kirjapaino, Vammala, 2004., Launonen Marjaana: Aino Aalto és a modern fényképészet, 175–188. p. Fordította: Vereb-Dér Botond.

A szerző köszönetét fejezi ki Passuth Krisztinának, Hannu Vanhanennek

és Vereb-Dér Botondnak nélkülönözhetetlen segítségükért