MUNKÁCSI MÁRTON KÉPEIT SZEMLÉZVE

A fotográfia reneszánszát éljük. 2009-ben indult el a Robert Capa-láz, két sikeres budapesti kiállítás után számos vidéki városban láthatta a közönség a képeket, a 2009-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára birtokába került Master Selection III-ból készült válogatásokat. Mindenhol fokozott érdeklődés kíséri a kiállításokat, öröm, hogy Robert Capa képei eljutottak „mihozzánk” is. 2010 őszétől látogatható a Ludwig Múzeumban a nagyszerű Munkácsi Márton-tárlat, 2011 őszén pedig André Kertész képeinek örülhetünk majd a Nemzeti Múzeumban.

A fotográfia nagyjainak ez a sikersorozata adja az apropóját annak, hogy számba vegyük, mi magunk mennyi és milyen Munkácsi Márton-képet találhatunk gyűjteményünkben, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.

Munkácsi Mártonnak – egyik életrajzírója, Kincses Károly szerint – több tízezer darabos hagyatékából mindössze alig több, mint ötszáz vintázs-pozitívja ismert1, így okkal lehet rá büszke a Fényképtár, hogy 13 darab eredeti Munkácsi-pozitív található a gyűjteményében. Ezért nem haszontalan számba venni ezeket a fotográfus fotóriporteri tevékenységének első éveiből származó felvételeket. E képek már jelzik, hogy készítőjük nem akárki, felsejlik bennük a következő évtizedek sajtófotográfiájának egyik meghatározó egyénisége.

A kolozsvári születésű Munkácsi Márton 1911-ben, tizenöt éves fiatalemberként költözött Budapestre. Vonzotta a színház, az irodalom, a sport, fiatal éveiben egy ideig amatőr színjátszó volt, a versírásba is belekóstolt, néhány verse nyomtatásban is megjelent. Hamarosan megpróbálkozott az újságírással, kezdetben főként sporteseményekről, színházi hírekről tudósított. A fényképezés fokozatosan nyert teret az életében. Első riportfotói saját újságírói munkája kiegészítéseként születtek. 1921-től jelentek meg felvételei a pesti sajtóban, így Az Estben, a Pesti Naplóban, a Színházi Életben és a Délibábban. Rövid idő alatt ismertté vált izgalmas sportfelvételeiről, jól elkapott riportképeiről és jellemző erejű portréiról. Jó szemű, egyedi látásmódú, friss reagálású riporterré nőtte ki magát.

Gyűjteményünk egyik ilyen, különleges érzékkel készített emberábrázoló képe az, amelyiken a képviselőház ülésére érkező Bethlen István miniszterelnök a parlamenti kocsifelhajtón kilép autójából (1925). Egy másik felvétele motorversenyt örökít meg, a motorozás lendületét visszaadva. Szintén a sport témakörébe sorolható a gróf Andrássy Imrét mint autóversenyzőt megörökítő felvétele.

Munkácsi felvételei az 1920-as évek Magyarországának aktuális eseményeiből is a nagyon fontosakat ragadják meg. Egyik képén Róbert bácsi ételt oszt a budapesti éhezőknek. A gazdasági válság szimbolikus megjelenítése ez, mikor a nyomor, az éhezés enyhítésére a társadalom különböző válaszlépéseket tett. Róbert bácsi, azaz a kalandos sorsú Feinsilber Róbert a maga eszközeivel reagált, és ételosztással próbálta enyhíteni a budapestiek szűkölködését, „ingyenkonyhát”, vagyis ebédosztó helyet működtetett a város több pontján. A Történeti Fényképtárban található, Róbert bácsi levesosztását megörökítő fénykép a Pesti Napló 1926. decemberi, a szegénységet ábrázoló sorozatának darabjaival együtt készült. Jóllehet ez a kép nem kapott helyet a lapban, a múzeumi képen látható személyek közül három is jól felismerhető azon a másik felvételen, amely A levesosztásnál címmel jelent meg a Pesti Napló Képes Mellékletében 1926. december 25-én (116. oldal).

A fotográfus 1928 őszén elhagyta Magyarországot, és Berlinben telepedett le. Ott azonnal szerződést kötött az akkor világszínvonalú sajtótermékeket kiadó Ullstein Verlaggal, és riportképei szinte rögtön meg is jelentek a kiadó egyik lapjában, a Berliner Illustrirte Zeitungban (sic!). Kapcsolata azonban nem szakadt meg hazájával és a magyar sajtóval sem, az itthoni lapok továbbra is közölték képeit. Ezek egy része a más földrészeken, egzotikus tájakon, Afrikában, Amerikában tett útjain készült. Ugyanakkor rendszeresen hazajárt, és a magyarországi eseményeknek ugyanolyan hű krónikása maradt, mint amikor még Budapesten élt.

Már mint hazajáró, 1929–30-ban egész sorozatot készített a tiszazugi arzénes aszszonyok szolnoki peréről. Az asszonyok a vád szerint éveken át légypapírból kiáztatott arzénnal mérgezték gondozásra szoruló – s ily módon teherré vált – rokonaikat, nem kívánt csecsemőjüket, férjüket, apjukat a föld, a vagyon megszerzéséért, a végtelen szegénység elől menekülve. A nagy port felvert bűnügyek tárgyalását figyelemmel kísérte a magyar és a nemzetközi sajtó, s rajtuk keresztül a közvélemény is. Munkácsi a tárgyalóteremben is fényképezte a megvádolt aszszonyokat, valamint felkereste a mérgezések helyszíneit, az egyszerű tiszazugi parasztházakat, és szuggesztív képeket vett fel a fogdaudvaron sétájukat tevő nőkről is. E témából gyűjteményünk négy felvételét őrzi, mindegyik hátlapján a berlini címe áll. A négy kép közül kettőn német nyelvű képaláírás szerepel, kettőn magyar. Feltehetően mind a négy szöveg valamely szerkesztőségben született. Érdekes, hogy Munkácsi német nyelvű bélyegzője mellett (amin az utónevét már Martinnak írja, a Munkácsyt pedig y-nal, de még á-val) valaki még fontosnak tartotta, hogy kézzel feljegyezze: „Munkácsi felv”.

A fotóriporter 1934-ben a fasizmus térnyerése miatt Németországból az USA-ba menekült. Abban a rendkívüli helyzetben kevés képét, negatívját tudta magával vinni, így azóta is ritkaságszámba mennek az azt megelőzően készült negatívjai, ismert darabjainak száma néhány százra tehető.

Az USA-ban rövidesen felkapott, keresett és jól megfizetett fotográfus lett, aki főleg sztárportrékat és divatfotókat készített. Divatfotóiban hasonlóan újító szellemiségű volt, mint korábban a sportfelvételeinél. A modelleket szabadban fényképezte, ettől képei addig nem látott módon lendületesek lettek. Ezzel egy máig ható új iskolát teremtett meg.

1943 után egyre kevesebbet fényképezett, részben magánéleti problémái miatt a szakma szélére sodródott, próbálkozott a filmiparral is, az írással is. Elszegényedve halt meg 1963-ban.

Jelen kézirat lezárásakor a Történeti Fényképtárban 11 darab leltárba vett és feldolgozott Munkácsi Márton-kép van. A leltárkönyvekben származásukhoz az van bejegyezve: maradvány; így a képek múzeumba való bekerülésének előzményeiről, korábbi történetükről nem tudunk semmit. Kivétel a legutóbbi gyarapodás, amikor 2007-ben a gyűjtemény csere útján jutott egy újabb Munkácsi-kép birtokába. A kézirat írása közben előkerült a feldolgozatlan állományból kettő kép, melyek a képek felsorolásában az utolsó két helyen állnak. Ez újabb három kép felbukkanása is jelzi, nem oktalan a remény, hogy a következő években még további képekkel fog gazdagodni a Fényképtár állománya.

Baji Etelka

Teljes képaláírások:

1. kép. Bethlen István miniszterelnök megérkezik a Parlamenthez, mögötte titkára dr. Fogler Béla, 1925. június 16. hátoldalán: töltőtollal, kézírással: Munkácsi felvétele, ceruzával: Az Est jún. 17.62.5455 (21,4x16,9 cm) A kép megjelent: Az Est, 1925. június 18. 5. o.

2. kép. ,,Vass József a Ház fodrászánál”. A pap-politikus ez időben népjóléti és munkaügyi miniszter volt a Bethlen-kormányban, 1925 július. Hátoldalán: kék irónnal, kézírással: Munkácsi és P.N. 1925. júl. 10. 67.1010 (20,9x15,9 cm)

3. kép. Bárczy István, Budapest korábbi főpolgármestere, autója mellett, 1925. Hátoldalán: kék irónnal, kézírással: Munkácsi, a képoldal jobb alsó sarkában szárazbélyegző (180 fokkal elforgatva): Photo Az Est 62.3018 (21,4x15,7 cm)

4. kép. „Robert bácsi szegényei ebédet kapnak” , 1926 december. Hátoldalán: ceruzával, kézírással: Munkácsi fotó és gumibélyegző kék lenyomata: Copyright by Munkácsi Márton Budapest, VIII. József körút 34.

63.629 (28,2x22,1 cm) a kép hosszú ideig négyrét volt hajtogatva, ezért ezeken a vonalakon megtörve

5. kép. Vázsonyi Vilmos ügyvédet körülveszik az újságírók, amikor távozik a VI. kerületi rendőrkapitányságról. Vázsonyit azért hallgatták ki, mert a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesülete két tagja merényletet kísérelt meg ellene. A merénylettel azt akarták megtorolni, hogy ő volt az egyik szerkesztője a frankhamisítási ügyet kivizsgáló nemzetgyűlési bizottsági jelentéshez elkészült kisebbségi véleménynek. 1926. február 16. Hátoldalán: fekete tintával, kézírással: Munkácsi, ceruzával: Az Est

a képoldal bal alsó sarkában szárazbélyegző: Photo Az Est 62.6262 (16,8x23,1 cm)

6. kép. Gróf Andrássy Imre, a svábhegyi autóverseny győztese kategóriájában, 1927 november. Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Copyright by Munkácsi Márton Budapest, VIII. József körút 34. kézírással: Képes 1927. nov. 26. 1.2582 (23x17,5 cm) A kép megjelent: Képes Pesti Hírlap. A Pesti Hírlap melléklete. 1927. november 26. 3. oldal

7. kép. „Motorverseny a Mátrában; dr. Zsótér Bertalan, a 175-ös kategória győztese motorján verseny közben”, 1927. Hátoldalán: fekete ceruzával: Munkácsi felv. és gumibélyegző kék lenyomata: Copyright by Munkácsi Márton Budapest, VIII. József körút 34. 2007.274.1. (17x23,5 cm)

8. kép. A tiszazugi arzénes asszonyok egyike, Földvári Sándorné a nagyrévi ideiglenes fogda udvarán, 1929 nyara. Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Aufnahme Martin Munkácsy Berlin-Wilmersdorf Kaiserplatz 14. A hátoldalon ceruzával német nyelvű felirat, szélein egy kicsit a szövegbe belevágva: Frau Földvári Sándor eine von (?) die festgenomene Frau (sic.) 62.6295 (29,3x17,8 cm)

9. kép. A letartóztatott tiszazugi arzénes asszonyok egy csoportja a nagyrévi ideiglenes fogda udvarán, 1929 nyara. Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Aufnahme Martin Munkácsy Berlin-Wilmersdorf Kaiserplatz 14. A hátoldalon ceruzával német nyelvű felirat: Ein Gruppe von die festgenomene Giftmischerinnen (sic.) 62.6296 (25,9x22,5 cm)

10. kép. A letartóztatott tiszazugi arzénes asszonyok egy csoportja a nagyrévi ideiglenes fogda udvarán, mögöttük csendőrök, 1929 nyara. Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Aufnahme Martin Munkácsy Berlin-Wilmersdorf Kaiserplatz 14. A hátoldalon ceruzával felirat: Egy csokor virágszál. Felvétel a nagyrévi ideiglenes fogda udvaron. Munkácsi felv. Lejjebb felirat: Az Est 62.6297 (22,8x29,2 cm)

11. kép. Fazekasék nagyrévi háza. Az arzénes gyilkosságok felbujtója Fazekas Gyuláné (Oláh Zsuzsanna), nagyrévi bábaasszony volt. A letartóztatása előtt mérget vett be, és meghalt, 1929 nyara. Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Aufnahme Martin Munkácsy Berlin-Wilmersdorf Kaiserplatz 14. A hátoldalon ceruzával felirat: A boszorkánykonyha. Falusi békés házacska, Fazekasék háza. 62.6298 (23x29,8 cm)

Itt meg kell jegyeznem azt, hogy ha a kép hátoldalán szerepel valamelyik újság neve vagy nevének rövidítése, nem jelenti azt, hogy a kép meg is jelent a lapban, de azt igen, hogy a kép ott volt a szerkesztőségben. Megszövegezték, számoltak vele, de később a végső szerkesztésnél, tördelésnél kimaradt. Így például nem sikerült újságban megtalálni az arzénes asszonyokról készített Munkácsi-képek egyikét sem, noha a hátoldali feliratok szerint ezek a példányok megfordultak magyar és német nyelvű szerkesztőségekben is.

12. kép. Bethlen István lóháton2 A felvétel egyaránt érdekes forrás arra, milyen volt egy fénykép útja a nagyítóasztaltól az újságoldalig, valamint Munkácsi budapesti működésére is olyan adatot tartalmaz, amilyet a jelenleg ismert többi képe közül egy sem. A fénykép a sajtó számára volt előkészítve, ezért az élesebb nyomtatott kép kedvéért az alakot retusfestékkel körberajzolták. Jelenleg restaurálás alatt áll, a retus eltávolítása céljából. A felvétel megjelent a Pesti Napló Képes Mellékletében 1927. október 23-án, a 74. oldalon. A kép hátoldalán kézzel írva a kép aláírása: „Bethlen miniszterelnök rendes reggeli sétalovaglására indul a Vérmezőn”, mely szöveg az újságban kicsit pontosítva ekként jelent meg: „Gróf Bethlen István miniszterelnök mindennapos reggeli sétalovaglására indul a Vérmezőn”. Hátoldalán a már ismert bélyegző: Copyright by Munkácsi Márton Budapest, VIII. József körút 34, de ezt pontosítja egy újabb bélyegző: November 1-től Kőfaragó u. 11. Ceruzával Munkácsi Márton felvétele (a Munkácsi eredetileg y-nal írva, majd átjavítva i-re)

13. kép. A kép hátoldalán ceruzával: „Exhumálják Cser Istvánékat” (esetleg a tiszazugi arzénes gyilkosságok áldozatairól van szó?) Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Aufnahme Martin Munkácsy Berlin-Wilmersdorf Kaiserplatz 14. 27,2x22,4 cm

1 Az összes kép technikája zselatinos ezüst. A reprodukciókat Farkas Árpád készítette