photokina

Az előzetes tervek szerint éppen azokban a napokban kerül a kedves Olvasó kezébe lapunk ezen száma, amikor a Koelnmesse GmbH harmincegyedszer nyitja meg Kölnben a képkészítés eszközeinek világvásárát, a photokinát. Csekély értelmét látom a találgatásoknak ilyen körülmények között, hiszen a megnyitással egy időben minden bizonnyal bőséggel fognak áradni az újdonságokról szóló hírek, sőt az elemzések is. Ha a közzétett anyagokban még megválaszolatlan kérdések maradnak, vagy a bemutatottak némelyike kommentárt kíván, akkor később megjelenő számainkban megpróbálok visszatérni a témára.

Feltétlenül megemlítendőnek tartom viszont azt az előzetes hírverést, amit a Kölnben 2010. május 20án tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a Koelnmesse GmbH vezetőitől és együttműködő partnereiktől hallhattunk. Szeptember 21. és 26. között a rendezők körülbelül ezerháromszáz kiállítót várnak, akik százhatvan ország százötvenezer látogatójának mutatják be termékeiket, szolgáltatásaikat. A nyolc tekintélyes méretű csarnok tematikus csoportosításban kínálja a látnivalókat.

A sajtótájékoztatóra a vásár rendezőinek toronyházában került sor. Az érdeklődők és a sajtó képviselői oly’ sokszor láthatták már a pavilonokat „alsó gépállásból”. Ezúttal a tizenharmadik emeleti előadóterem ablakaiból tekinthettünk le a karnyújtásnyira lévő kölni belváros épületeire, a közvetlen közelben elterülő vásári pavilonokra és a Deutz negyedre. Itt található a Lanxess Sportcsarnok, ahol a jéghoki világbajnokság fináléit rendezték. A sajtótájékoztatóra érkezettek ezek közül – a vendéglátók jóvoltából – a negyeddöntőt tekinthették meg.

Oliver P. Kuhrt úr, a Koelnmesse GmbH üzleti részlegének vezetője részletes tájékoztatást adott a szeptemberi vásár felépítéséről (szerkezetéről), valamint a kapcsolódó rendezvények sokaságáról. Kiemelem a Visual Gallery tizenöt fotókiállítását, melyeknek az 1es csarnok ad majd otthont. Némi elfogultsággal a holland fotós, Ed van der Elsken (1925–1990) tárlatát mondanám a legérdekesebbnek közülük. A Szerelem a St. Germain de Prés negyedben című 1956os fotóalbum ma már a fotótörténet egyik klasszikus darabja, hasonmás kiadását is közreadták. Elsken feleségének, Ata Kandónak legutóbbi pesti kiállításán hallhattuk, hogy a kiadó azt kérte: a riportképeket egészítsék ki a hely hangulatát visszatükröző felvételekkel, városképi részletekkel. Amíg Elsken erről tárgyalt, felesége már elkészített néhány felvételt, amelyek az ő nevének feltüntetése nélkül meg is jelentek a könyvben. Sajnos, lapzártáig nem kaptam arra választ, hogy ezek a felvételek láthatók leszneke Kölnben…

Christoph Thomas úr, a PhotoindustrieVerband vezetője előadásában figyelemre méltó adatokat sorolt fel a képkészítés témaköréről. Ezeket ugyan legnagyobbrészt 2009es, németországi adatfelvételen alapuló reprezentatív felmérések összesítésével képezték, mégis rendkívül sokatmondóan jellemzik a műfaj életképességét.

A közgazdászokat megdöbbenti az a tény, ami a fotósoknak sokkal magától értetődőbb: a képkészítés műfaját jóval kevésbé kezdte ki a világválság, mint azt sok „szakember” előre tudni vélte. A magyarázata egyszerű. A XVIII. végén, XIX. század elején elindult képkészítés az ipari forradalom alatt bontakozott ki – elementáris erővel. Feltalálók százai, gyártók, kereskedők ezrei tevékenykedtek a műfaj körül, melyből kinőtt a mozi, majd a televíziózás. A fényképezés átformálta a három dimenziós képi ábrázolásról alkotott elképzelésünket, a mozi ezt tetézte a mozgás, a televízió pedig a jelenidejűség élményével. A nyomtatott képek egyre jobb minőségben kerültek az olvasók kezébe.

A képi ábrázolás iránti igény hajtja a fotóipart, amin a közgazdászok és a pesszimisták meglepetésére a sokadik válság sem fog olyan erősséggel, mint más gazdasági területeken.

A fényképezés az elektronikus képrögzítés tömegessé válásával döntő változáson esett át, abban mégis sokan megegyeznek: kép az, ami nem képernyőn, hanem valamilyen kétdimenziós formában jelenik meg egy hordozón; akár még nyomtatva is.

Ezúttal a már szinte fájón hiányzó magyar részvétel is megoldódni látszik: az Amszterdamban élő, magyar származású Ősz Gábor camera obscurás tárlatát leszámítva 1988 óta nem kerültek magyar képek kiállításra a Photoszene, illetve a Visual Gallery rendezvényein, azaz a photokina csatlakozó, művészeti kiállításain. Az előzetes hírek szerint az idén a MoholyNagy Művészeti Egyetem diákjainak képei szerepelnek a különböző, de legnagyobbrészt német tanintézetek hallgatóinak monstre tárlatán, a photokina 1es csarnokában. A Koelnmesse hivatalos magyarországi képviselete vezetőjének, Kakuk Mártának tájékoztatása szerint a photokinán pedig 2010ben lesz egy magyar kiállító is.

Fejér Zoltán