fotóművészet

2010/2 LIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

TARTALOM


Fényképezőgéppel reagálok arra, ami körülvesz – Bacskai Sándor beszélget Szalontai Ábel fotográfussal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szak vezetőjével

Somosi Rita: A tündérmesék vége – Nemi szerepek és művészi öntudat Gőbölyös Luca legújabb projektjében

Somogyi Zsófia: A tekintet – köztem és köztem. A személyes fotó elméleti vonatkozásai, 2. rész

Bán András: "Túllépve félelmen és szánalmon? – Négy bekezdés Kiss Tanne István fotóiról

Somogyi Zsófia: Az idő urai? – A Pécsi József Ösztöndíjasok beszámoló kiállítása

Szegő György: Vitatott képek – jog, etika és fotográfia – KunstHaus Wien, 2010. 03. 04.–06. 20.

Anne Kotzan: Sylvia Plachy – A Deutsche Gesellschaft für Fotografie Dr. Erich Salomon-Díj nyertese

Kincses Károly: La Sindone

Szegő György: Kisugárzás – Moholy-Nagy retrospektív, Frankfurt Schirn, 2009. 10. 08.–2010. 02. 07.

Szegő György: Bűn és bűnhődés – l’Impossible Photographie

Szarka Klára: Szándékok és fényképek – Jónás Pál két fotója 1953-ból

Markovics Ferenc: A sárga boríték titka

Kemenesi Zsuzsanna: Családi képektől a családképekig

Farkas Zsuzsa: Hány fényképészt ismerünk? – A fényképész szakma növekedése a magyar korona területén, 1840–1890

Fejér Zoltán: Heinrich Kühn (1866–1944) munkássága és magyar kapcsolatai – Második rész

Montvai Attila: Talán újra kellene gondolni, hogy mi a fotó! – Egy fotográfus a fotográfiáról – első rész

Tímár Péter: Könyvespolc

E számunk szerzői

Summary

E SZÁMUNK SZERZŐI


Bacskai Sándor (1961)

Író, újságíró, a Fotóművészet munkatársa. A kilencvenes években körülbelül száz életút-interjút készített a Magyar Fotográfiai Múzeum archívuma számára.

Bán András (1951)

Az ELTE matematika–művészettörténet szakán végzett. A hetvenes-nyolcvanas években a kortárs képzőművészet és a fotó iránt érdeklődött, kritikákat írt, kiállításokat szervezett. 1982 óta mindinkább vizuális antropológia kutatással foglalkozik, szakterülete a családi fotózás. Egyetemi oktató Miskolcon és Debrecenben.

Farkas Zsuzsa (1957)

Művészettörténész. A Magyar Nemzeti Galéria Fotóarchívumában dolgozik. Kutatási területe a 19. századi magyar képzőművészet. Festő-fotográfusok 1840–1880 című kötete a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában jelent meg.

Fejér Zoltán (1951)

Szabadúszó fotós. 1968 óta foglalkozik a fényképezés különféle alkotó módozataival. 1985 óta folytat fotótörténeti kutatásokat, ezekből eddig kilenc könyvet publikált. Lapunk munkatársa.

Kemenesi Zsuzsanna (1971)

Kommunikáció kutató, fotográfus. A Pécsi Tudományegyetemen vizuális kommunikációt tanít. PhD disszertációjának témája: A fotográfia és szöveg egymásban foglaltsága – a fotókalligráfiától a multi-image-ig.

Kincses Károly (1954)

A fotótörténet és a fotótechnika-történet kutatója. 1991-től 2006-ig a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója.

Kotzan, Anne (1961)

Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd ezt követően főleg kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként fogalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-weiss. Kölnben él.

Markovics Ferenc (1936)

1958-tól fotóriporter, majd 1969-től standfotós. 1986-tól a Film, Színház, Muzsika, 1994–95-ben a Reform művészeti és képszerkesztője. Sok éven át látott és lát el különböző tisztségeket a MÚOSZ, a MAOE, a Magyar Fotóriporterek Társasága, illetve a Magyar Fotóművészek Szövetsége vezetőségében. Balázs Béla-díjas, érdemes művész. Lapunk munkatársa.

Montvai Attila (1942)

Az ELTE TTK fizika szakán végzett. Számos fotóművészet-elméleti írás szerzője, a Fiatalok Fotóművészeti Studiójának alapító tagja, a Photographic Association of DUM DUM Calcutta tiszteletbeli tagja, a Fotóművészek Szövetsége rendes tagja. Fizikusként kutatásokat folytatott a gyengén kaotikus rendszerek elméletének területén. Mint fotográfus ugyanezt a problémát vizsgálta vizuális eszközökkel.

Somogyi Zsófia (1978)

2003-ban végzett az ELTE művészettörténet–esztétika szakán. 2002 nyarán Guggenheim-ösztöndíjas volt Velencében. A Dorottya Galéria munkatársa, 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kállai-ösztöndíjasa.

Somosi Rita (1980)

Az ELTE művészettörténet szakán végzett 2005-ben, mellette ékszerbecsüs képesítést szerzett. Galériákban, majd a kulturális minisztériumban dolgozott. Jelenlegi kutatási területe a kortárs designékszer.

Szarka Klára (1955)

1978-ban végzett az ELTE történelem–népművelés szakán. Szakíró, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja.

Szegő György (1947)

Építész, művészeti író. A hetvenes években több, fotófelhasználással is élő önálló kiállítása volt. 1979 és 1989 között a Kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1982-től rendszeresen publikál művészeti tanulmányokat és kritikákat. A Fotóművészet munkatársa.

Tímár Péter (1948)

Építészmérnök, Balogh Rudolf-díjas fotóművész, a Fotóművészet főszerkesztője. 1979 és 2010 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó szakának vezetője. http://web.mac.com/timarpeter