TÁRSASÁGI ROVAT 3.

1969 tavaszán két fotográfiával foglalkozó kiállítás volt Budapesten. Az alig tíz éves magyar televízió akkor még csak felét foglalta el az egykori tőzsdepalotának, másik felében a Technika Háza nevű intézmény működött. Ez adott helyet március 14–28 között a nyolc különböző szervezet által létrehozott ,,A fényképezés 130 éve” címet viselő rendezvénynek, majd áprilisban a japán fotóipar bemutatkozásának.

Az első kiállítás mindmáig a legnagyobb és legátfogóbb rendezvény volt a fotográfiával foglalkozó magyarországi események között. A földszinti kiállítási helyiségekben a fotográfia 1945-ig tartó fejlődésének főbb állomásait mutatták be, az emeleten pedig a világ vezető fotóipari cégeinek termékeit láthatták a látogatók.

Az esemény harmadik része az előadótermekben zajlott. A nap első felében a Kodak, az Agfa és az ORWO programjai zajlottak, majd kora délutántól – más programok mellett – neves hazai és külföldi szakemberek tartottak előadást a fotográfia különböző területeiről. Néhányan a hazai előadók közül: dr. Bernolák Kálmán, Berty Imre, Dobrányi Géza, Gara Andor, Járai Rudolf, Radó Aurél.

A névsort látva óhatatlanul felmerül a kérdés: hozzájut-e a mai magyar fotós – függetlenül profi, vagy amatőr voltától – olyan színvonalú szakmai információkhoz, mint amit a mi generációnk akkor természetesnek tartott? A válasz egyértelmű: nem! (A probléma részletes elemzése külön cikket, cikkeket igényelne.)

Az sem lenne érdektelen, ha ma, négy évtized elteltével elolvashatnánk Werner Walther akkori előadását arról, hogy ,,Meddig élnek a klasszikus fotóeljárások?”

**

A japán fotóipar európai offenzívája a hatvanas évek elején kezdődött. Kezdetben különböző kisebb-nagyobb nyugat-európai cégeket bíztak meg képviseletükkel, az évtized végére azonban a nagyobb japán vállalatok már létrehozták saját európai képviseletüket.

Kevéssé ismert, hogy a japán ipar – és ezen belül a fotóipar is – erős központi irányítással, a különböző cégek lépéseinek összehangolásával tört be a világpiac különböző szegmenseibe. A nyugat-európai országok meghódítása után a kelet-európai tervgazdálkodó országok felé tett első lépésként a JCIA és JETRO nevű japán szervezetek rendezték meg 1969 áprilisában Budapesten a japán fotóipari kiállítást.

A magyar fotós társadalom ekkor találkozhatott először ,,személyesen” a hírből már ismert japán fotóeszközökkel.