DigiTREND, 7. RÉSZ

Alig egy esztendeje (2006. augusztusában), hogy a FujiFilm a FinePix S3 digitális SLR kamerájának egy „spektrális érzékenységben kiterjesztett” változatát, a FinePix S3 Pro UVIR-t bemutatta. Ez az ultraibolya és az infravörös sugárzási tartományokban is használható kamera az első ilyen a digitális fényképezés területén. Ezt a –limitált mennyiségben gyártott – kamerát 2007 januárjában követte az S9100, az ún. bridge-tipusú UV és Ir tartományokra kiterjesztett érzékenyítésű változata: a FujiFilm IS 1. És most 2007 nyarán (július 13-án) bejelentették a legújabb, a FinePix S5 Pro átalakított változatát a FujiFilm IS Pro-t, amely 2007 augusztusában kerül forgalomba (megjegyzendő, hogy eddig egyik UVIR digitális fényképezőgép sem került Európában az üzletekbe).

Látásunk (szemünk és agyunk összmunkája) korlátozott „keretek” között működik. Azokat a dolgokat látjuk, amit a fény megvilágít, vagy ami fényt bocsát ki magából. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzás (hul-lámok) azon részét, amelyek felfogására szemünk alkalmas. Ez a terület a kb. 380–760 nanométeres hullámhosszon sugárzó energiatartományt jelenti. Azok a dolgok, amelyek e területen kívül esnek, számunkra nem láthatók: ott sötétséget (semmit sem?) érzékelünk.

Színérzékelésünk is ezen energiaspektrum hullámhossz-függvényében értelmezhető (a 380 nm-es ibolyától a 760 nm-es vörösig). Ami ezen a területen kívül esik – az ultraibolya sugárzás és az infravörös sugárzás területe – számunkra láthatatlan, sötétben marad.

Amikor a filmnyersanyagok „megszülettek”, még nem úgy láttatták a világot, ahogy mi azt a szemünkkel látjuk. Meg kellett „tanítani” a nyersanyagainkat arra, hogy a világról hasonló (esetleg azonos) képet mutassanak (fekete-fehérben a fényességi értékekben, színesben a színinformációban), mint ahogy azt látásunk mutatja. Ez természetes elvárás az új képérzékelő (CCD, CMOS) lapkáktól is.

Tökéleteset nem sikerült alkotnunk: a filmnyersanyagok érzékenysége belelóg az ultraibolya tartományba, szűrőket kell alkalmaznunk, hogy a látásunk valóságához közelítsünk.

Ugyanakkor rá kellett jönnünk, hogy a láthatón túli sugárzások sok olyan dolgot képesek megmutatni nekünk a világról, amire szükségünk lehet, sőt amelyek ismerete nélkül szegényebbek lennénk. Azaz: nagyon hasznos szolgálatot tesz nekünk az olyan fotográfia, amely a „sötét”ből mutat fel ismeretlen vizuális öszszefüggéseket, beszél élő és élettelen környezetünk eddig megismerhetetlennek vélt dolgairól.

Ha csak a fekete-fehér filmnyersanyagok spektrális érzékenység tartományát nézzük, a következőket látjuk:

A táblázatból (felsorolásból) azt látjuk, hogy az ún. UV (ultraibolya) terület mindenütt „beleszól”, módosítja a szemünkkel érzékelhető képet. A problémát enyhíti, hogy tudjuk: az üveg lencsék (objektívek) a 320 nm alatti sugárzást elnyelik, a 320–380 nm-es „felesleges” energiát pedig az ún. UV-szűrőkkel küszöbölhetjük ki.

Az infravörös érzékenyítés éppen azt a célt szolgálja, hogy ezen területen újfajta képi információkhoz juthassunk. Értelemszerűen a kameránkba a célnak megfelelő nyersanyagot kell befűznünk. A fizikai képérzékelő lapkák (CCD, CMOS) a filmnyersanyaggal ellentétben érzékenyek az infravörös sugárzás tartományában is (jól látható ez a mellékelt grafikonon: a zöld vonal). A színhelyes képhez ezt az érzékenységet megszüntetendő, a lapkák teljes felületére ún. IR zárószűrő kerül. Ez az ún. IIRCF (Internal IR Cut Filter) szűrő, amit „hot-mirror”-nak is neveznek. Mint a mellékelt grafikonból látható, ezek a vágó-szűrők különböző mértékben „szűrik ki” az infravörös sugarakat, ami azt jelenti, hogy a különböző digitális fényképezőgépek másként reagálnak erre a sugárzási területre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy IR fotózáshoz a digitális fényképezőgépek használata bizonyos értelemben nehézkes. Az IR záró szűrő (a grafikon piros vonala) azt az érzékenységet erősen lecsökkenti (jó esetben: teljesen). Csak emlékeztetőül: a hagyományos (ezüstalapú) fotográfiában az Ir fotózáshoz külön nyersanyag áll a fotográfus rendelkezésére.

Az UV és az IR fotózás a hétköznapi ember számára egy másfajta képi világot jelent: az élő zöldek például itt fekete-fehér felvétel esetén egészen világosak, fehérek) lesznek, mert a zöld növényzet nagyon sok infravörös sugarat ver vissza. Mondhatjuk, hogy a fotográfia ezen területe az experimentális kifejezés egyik lehetséges forrása. A másik, a fontosabb terület a tudományos kíváncsiság és érdeklődés kielégítését szolgálja. Csak felsorolásszerűen, mi mindenre alkalmas: törvényszéki munkához, a bőrállapot ellenőrzésére, toxikológiai vizsgálathoz, ér-fotózás, biológiai nyomérzékelés, bizonyítékok be-gyűjtése bűntények helyszínén, eredetiség vizsgálat, elégett dokumentumok feltárása, halottszemle stb. Röviden: az IR és UV fotózás alkalmazásának fő területe az orvosi és rendőrségi munka nélkülözhetetlen része.

Az otthoni videózás egy-két kamkordere már – különleges látványt nyújtó szolgáltatásként – élt az IR felvétel-készítés lehetőségével.

A Sony egyik kis kamkor-derének IR-vágó szűrőjét egy gomb elforgatásával el lehetett mozdítani a CCD képérzékelő elől, így a látható tartományon kívül dominánsan megjelent a téma IR sugárzású tartománya is: pl. a nedves fürdőruhában lévő emberek „lemeztelenített” teste finoman kirajzolódott az öltözék alatt. A másik – ennél jóval hasznosabb – alkalmazás, az éjszakai (úgynevezett nulla-luxos) felvételek készítését tette lehetővé. Ezen a területen a Panasonic AG-DVC 30-as videó-kamkordere a zászlóvivő. A 2004 nyarán világújdonságként debütált kamkorderhez még egy infravörös fényforrást (AG-YRL30G) is kifejlesztettek, amellyel 30 méteres távolságig készíthettünk éjszakai felvételeket (pl. erdei állatok mozgásáról), amelyek természetesen fekete-fehérek (monokrómok) voltak.

A FujiFilm három UV-IR digitális fényképezőgépe – egy év alatt három modell – nyilván azt a speciális szolgáltatást nyújtja – a digitális képkezelés kényelmével –, amire a hagyományos IR fotózás bonyolultsága alkalmatlan. Nyilvánvaló, hogy ezt igazán a tudományos területek tudják kihasználni, de nem szabad megfeledkeznünk arról a kisérletező fotográfiai területről, amely mindig is kereste és keresi a képi kifejezés új(szerű, esztétikai) lehetőségeit.

A legújabb modell az IS Pro, már olyan, a kamera LCD monitorán megjelenő 30 másodperces élőkép (videókép)-szolgáltatással segíti a fotográfust a készült IR felvétel kontrollálásában. Természetesen a látható tartományban is tökéletesen színhelyes felvételeket készíthetünk ezekkel a kamerákkal. Sőt, jó ha tudjuk, van egy kiváló szűrő, a PECA 916-os, amely gyakorlatilag – mint grafikonján is látható – csak a szemünkkel is érzékelt 380–760 nm-es tartományt, a fényt engedi be képalkotóként kameránkba.

Rák József