VILÁGUTAZÁS SZTEREOSZKÓPPAL

A sztereofényképek – ezek a különleges, térhatású fotográfiák – az 1850-as, 1860-as évek nagy gyűjtési láza után a 19. század végén, 20. század elején világszerte újra divatba jöttek. Az 1890-es években egy fotótechnikai újítás, a szárazlemez negatív elterjedésének köszönhetően lerövidült az expozíciós idő, így a statikus képek mellett már pillanatfelvételek, eseményfotók is készülhettek, s ez lendületet adott a sztereofény-képek készítésének és értékesítésének is. A cégek (például az amerikai B. W. Kilburn, az Underwood & Underwood, a Keystone View Company vagy a német Neue Photographische Gesellschaft) soha nem látott mennyiségben gyártották és értékesítették világszerte a sztereo-papírképeket. A felvételek olyan aktuális eseményeket örökítettek meg, amelyeknek híre bejárta a világot, a sajtó tudósított róluk, s az emberek fantáziáját, ,,vizuális kíváncsiságát’’ izgatták; gondoljunk a nemzetközi kiállításokra, diplomáciai eseményekre, háborúkra és természeti katasztrófákra. Ezek kapcsán nagyobb figyelem és érdeklődés irányult az érintett országok, népek életére is. Sokan megvették és gyűjtötték a külföldi országokat bemutató sztereofényképeket, mert így költséges utazás nélkül is ,,eljuthattak’’ távoli helyekre. A térhatású képek nézegetése a sztereoszkóp szerkezetben – különösen ha a készülék olyan zárt konstrukció volt, amely kizárta a periférikus látást, vagyis a külvilágot – azt az érzetet kelthette az emberben, mintha ő maga is ott lenne az ábrázolt helyszínen vagy jelenetben. A képeket és a hozzájuk való sztereonézőket papírkereskedésekben, fényképészeti szaküzletekben, vegyesboltokban vagy házaló ügynököktől lehetett megvásárolni, illetve postán megrendelni.

A 19–20. század fordulóján Magyarországon is újra divatba jött a sztereofényképek készítése, illetve gyűjtése és nézegetése. A hazánkba került külföldi sztereofelvételek formálták a magyar fényképvásárlók, gyűjtők, fényképezők ízlésvilágát; a fényképes magazinok, a mozi és a filmhíradó elterjedése előtti korban aktuális ismeretet közvetítettek a világ távoli tájairól. Az akkor virágkorukat élő külföldi sztereofénykép-gyártó és -forgalmazó vállalkozások közül a német Neue Photographische Gesellschaft több szálon kapcsolódott a magyarországi fényképészeti élethez. A céget Arthur Schwartz 1894-ben, Berlinben alapította tíz alkalmazottal. 1904-re már több mint 650 főt foglalkoztatott, s fiókintézeteket alapított Londonban, Párizsban, Rómában és New Yorkban. A vállalat fényképezési papírok és filmek mellett különböző formátumú fényképek (köztük sztereofényképek), sztereonéző készülékek, plakátok, képes levelezőlapok és címkék gyártásával és értékesítésével is foglalkozott. A cég annak köszönhette termékei sikerét, hogy Arthur Schwartz számos országban járt, és képeket vásárolt helyi fotográfusoktól.(1) A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában német, olasz, japán, francia, cseh, orosz, egyiptomi és norvég városokról, valamint beállított műtermi jelenetekről készült, a cég nevével (Neue Photographische Gesellschaft A. G., Steg-litz – Berlin) vagy logójával ellátott, zselatinos ezüst sztereo-papírképeket őrzünk. A Neue Photographische Gesellschaft magyarországi kapcsolatainak bizonyítékai – többek között – a Budapestet megörökítő sztereo-papírképek. A zselatinos ezüst fotókartonra másolt felvételek valószínűleg egy legalább 57 darabból álló sorozat darabjai lehettek; a képeket magyar, német és francia nyelvű feliratok kísérik, s a kartonok hátoldalán az 1906-os évszám látható. A cég emblémája feltűnik néhány vidéki felvételen is, például a turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű tátralomnici és barlangligeti nyaralóépületeket, valamint a dobsinai jégbarlangot megörökítő fényképeken. A fotográfus neve sajnos egyetlen képen sem szerepel. A Neue Photographische Gesellschaft nemcsak kiadott magyar vonatkozású sztereofelvételeket, hanem értékesítette is nálunk a különböző országokat bemutató fotóit. Árusított NPG-sztereo-képeket az 1900-as évek második felében a Wachtl és Társa fényképészeti szaküzlet Budapesten, valamint a lugosi ,,Hahn és Löbl Lát és kötszer üzlet’’. Az első világháború kirobbanása elvágta a Neue Photographische Gesellschaft nemzetközi kapcsolatait; a megállíthatatlanul terjedő képes újságok és a mozgófilm miatt pedig egyre kevésbé volt igény a cég sztereofelvételeire. Az alapító 1912-ben vonult vissza a vállalat irányításától, amely 1922-től a drezdai Mimosa cég leányvállalataként működött tovább egészen 1948-ig.

A magyarországi köz- és magángyűjteményekben, antikváriumokban még ma is találhatók a 19–20. század fordulójának nagy amerikai cégei által kiadott sztereo-papírképek. E stúdiók közül az egyik legjelentősebb az 1865-ben Edward és Benjamin West Kilburn által alapított B. W. Kilburn vállalat. Az Amerikai Egyesült Államok New Hampshire államában, Littletonban létrejött vállalkozás már az 1860-as években nagy sikereket ért el az észak-amerikai tájakat bemutató sztereofény-képek árusításával. 1877-től teljes egészében Benjamin irányította a céget, s ő döntött úgy, hogy az áruválasztékot kibővíti a világ más tájain készült fotókkal, valamint humoros és romantikus műtermi jelenetekkel. A kiadó irányítása mellett Kilburn fotografált Amerikában, Európában és a Közel-Keleten; sokszor a képek kísérő szövegeit is ő maga írta. 1890-től utazó fotográfusokat foglalkoztattak, s a fotókat ügynökök árusították világszerte. A B. W. Kilburn cég, 1909-ben bekövetkezett megszűnéséig, körülbelül tizenhatezer különböző felvételről adott ki sztereo-papírképet. A vállalat negatívjait a Keystone View Company vásárolta fel.(2)

A korszak másik jelentős sztereo-fényképgyártó és -forgalmazó cége, a H. C. White Company alapítója, Hawley C. White fotográfus és feltaláló 1874-ben kezdett el sztereonéző készülékek gyártásával foglalkozni a Vermont állambeli North Benningtonban.(3) Sztereoszkópjai hamarosan a legkiválóbb készülékekként terjedtek el a piacon, s a vállalat a világ vezető gyártójává lépett elő. A vállalat csak 1899-ben kezdett el sztereofényképekkel foglalkozni. A kezdeti években White számos felvételt készített, de ezt a munkát később átadta a fényképész alkalmazottaknak. Itt kezdtek el elsőként hosszabb magyarázó szöveget írni a kartonok hátoldalára. A H. C. White Company által készített kitűnő felvételek felülmúlták a két másik vezető amerikai sztereokép-forgalmazó cég, az Underwood & Underwood, valamint a Keystone View Company képeinek minőségét. 1907-re a kis üzem hatalmas gyárrá nőtt, a futószalagos technológiának köszönhetően naponta tizenötezer sztereofényképet tudtak előállítani. 1910 körül White fiókirodákat nyitott New Yorkban, Chicagóban, San Franciscó-ban és Londonban. A cég fennállása alatt körülbelül tizenháromezer különböző felvételről készített fénykép másolatokat, bemutatva szinte az egész világot. Az albuminos fényképek mellett fotómechanikai sokszorosító eljárással készült képeket is árusított; ezek kevesebbe kerültek, s így szélesebb körben is elérhetőek voltak. A sztereofényképek iránti érdeklődés fokozatos csökkenését látva White 1915-ben úgy döntött, hogy bezárja gyárát, és visszavonul. E cég negatívjait is a Keystone View Company vásárolta fel és használta tovább.

Az Underwood & Underwood vállalatot két testvér, Elmer és Bert Underwood alapította 1882-ben az egyesült államokbeli Ottawában.(4) Kezdetben mások portékáival házaltak (például a Strohmeyer & Wyman vagy a Littleton View Company képeivel), s a vásárlók nagy érdeklődése gyors sikereket hozott az ügynököknek. A testvérpár hamarosan fiókintézeteket alapított az Egyesült Államok más városaiban, sőt Kanadában és Angliában is. A cég központja 1891-ben New Yorkba költözött, ahol már saját készítésű sztereofényképeket is árusítottak. Céljuk az volt, hogy érdekes, mozgalmas, újdonságokat bemutató felvételeket készítsenek. Ekkorra Bert Underwood is megtanult fényképezni, s olyan témákat keresett, amelyekről addigi tapasztalatai alapján tudta, hogy érdekelni fogják a nagyközönséget. 1897-ben például a görög–török háborút fotografálta. 1901-ben az Underwood & Underwood napi huszonötezer sztereofényképet gyártott, s ezzel a teljesítménnyel a legnagyobb kiadóvá vált. Emellett évente háromszázezer sztereonéző készüléket adtak el. (1896-tól kezdve a sajtónak is adtak el riportfotókat, 1904-ben pedig saját képügynökséget hoztak létre.) Az Underwood & Underwood találmánya volt az egyes országokat bemutató sorozatok kiadása, könyvhöz hasonlító dobozok formájában. Ezekből az általában száz darabos dobozokból a gyűjtők akár több ,,kötetes’’ sztereofénykép-könyvtárat is kialakíthattak, s a sorozatok és a hozzájuk kiadott útikönyvek segítségével a sztereonéze-getők ,,beutazhatták’’ a világot. A képekhez többnyelvű feliratok készültek. A cég felvételei bemutatták többek között Amerika természeti szépségeit, Angliát, Franciaországot, Itáliát, Görögországot, Oroszországot, a Szentföldet, Egyiptomot, Kínát, Japánt, Indiát, de készültek sorozatok az 1900-ban rendezett párizsi világkiállításról, és az 1899 és 1902 között Dél-Afrikában zajlott brit–búr háborúról is. 1912-től egyre kevesebb új felvétel került be az Underwood & Underwood képei közé, az utolsó nagy sorozat első világháborús jeleneteket örökített meg. Fő profiljuk a riportfotó-készítés lett. 1920-ig, a sztereofényképek gyártásának beszüntetéséig, közel negyvenezer különböző felvétel másolatait dobták piacra. 1923-ig a vállalat összes sztereonegatívját a Keystone vásárolta fel.

A Keystone View Companyt 1892-ben egy amerikai amatőr fotográfus, B. L. Singley alapította a pennsylvaniai Meadville-ben.(5) A nagy kereslet miatt az ő vállalkozása is gyors sikereket ért el: 1900-ban már nyolcezer különböző sztereofényképet forgalmazott. A cégnek házaló ügynökök és megbízott fotográfusok dolgoztak világszerte, de Singley maga is fényképezett, és gyakran a magyarázó szövegeket is ő fogalmazta meg. A Keystone – az Underwood & Underwood céghez hasonlóan – dobozokba rendezett, országokat bemutató sorozatokat is adott ki, de igazán nagy sikereket az oktatási segédeszköznek szánt képeivel ért el. A tudományos-ismeretterjesztő fotókhoz összeállított, magyarázó szövegeket tartalmazó Sztereoszkopikus Enciklopédia 1906 és 1923 között tíz kiadást ért meg. A vállalat 1909-ben felvásárolta a B. W. Kilburn cég, majd a már említett H. C. White és Underwood & Underwood cégek negatívjait is, így 1920-tól a Keystone világszerte működő ügynökségeivel az egyetlen nagy sztereofénykép-forgalmazóvá lépett elő. (A versenytársaktól megvásárolt felvételek újabb kiadásakor a Keystone általában feltüntette a képek származását: a képaláírásokban ,,V’’ jelölte az Underwood & Underwood, ,,W’’ pedig a H. C. White képeit.) Az 1920-as, 30-as években még több száz darabos, ,,világjáró’’ sorozatokat is kiadtak. A cég 1939-ben hagyta abba a folyamatos sztereofénykép-termelést, de megrendelésre 1970-ig gyártotta őket. Működése során több mint negyvenezer különböző felvételről adott ki fénykép másolatokat.

A legtöbb esetben az amerikai kiadók sem tüntették fel a felvételt készítő fotográfus nevét. A sztereofelvételeket kartonra kasírozott albumin vagy zselatinos-ezüst papírképek formájában árusították, s a kartonon évszám jelölte a kiadás évét (ami nem feltétlenül egyezik a felvétel készítésének idejével). A B. W. Kilburn cég elsősorban narancssárga, a H. C. White, az Underwood & Underwood és a Keystone vállalat pedig elsősorban barna kartont használt. A Neue Photographische Gesellschaft zselatinos ezüst fotókartonjai fehér színűek.

A sztereofotográfiák fénykora az 1910-es évek végén leáldozott, akkorra a képes magazinok és újságok, a mozgókép, a film gyorsabban és lebilincselőbben tájékoztatta a nagyközönséget a világ történéseiről.(6) A száz évvel ezelőtt készült külföldi sztereofényképek nemcsak témáik miatt lehetnek érdekesek számunkra, de gyűjtésük, nézegetésük fontos epizódjai a mai vizuális tömegmédiumok (mozi, színes újságok, televízió, internet) előtti korszak magyar művelődés- és kultúrtörténetének. 2006. szeptember 7. és 2006. december 31. között a Magyar Nemzeti Múzeum Felvinczi Sándorral közösen a Térbe zárt pillanat című, rendhagyó kiállításon tárja a nagyközönség elé a két gyűjtemény leglátványosabb, legérdekesebb külföldi és magyar sztereofel-vételeit, ahol a digitálisan feldolgozott fotográfiák térhatását egy papírszemüveg segítségével a látogatók is megtapasztalhatják. Terveink szerint a kiállítás 2007-ben Miskolcra, Tatára és Szegedre is ellátogat.

Bognár Katain

Képaláírások:

1. kép: Budapesti látkép 1906 körül. Neue Photographische Gesellschaft. Zselatinos-ezüst fotókarton. Képméret: 7,5x14 cm, teljes méret: 8,5x18,1 cm. MNM ltsz: 85.531.

2. kép: Átjáró a dobsinai jégbarlangban 1903 körül. Neue Photographische Gesellschaft. Zselatinos-ezüst fotókarton. Képméret: 7,6x14 cm, teljes méret: 8,5x18 cm. Felvinczi Sándor gyűjteménye

3. kép: A Market Street (Piac utca) San Franciscóban, 1901. május 10. Underwood & Underwood. Albumin papírkép. Képméret: 8,1x15,4 cm, teljes méret: 9x17,7 cm. MNM ltsz: 89.2. A feldíszített utcán látható nagy tömeg William McKinley elnök (1897-1901) san franciscoi látogatásának tiszteletére gyűlt össze. 1906. április 18-án egy hatalmas földrengés és az azt követő tűzvész szinte teljesen romba döntötte a 410000-es lakosú nyugat-amerikai metropoliszt. A katasztrófa híre és a pusztítás képei bejárták a nagyvilágot, s velük együtt a régi San Francisco képei is

4. kép: Díszmenet II. Miklós orosz cár koronázásakor. Alexandra Feodorovna cárnő hintója. Moszkva, 1896. május 26. B. W. Kilburn. Albumin papírkép. Képméret: 7,8x15,4 cm, teljes méret: 8,8x17,9 cm. MNM ltsz: 2000.713.

5. kép: Leánykérés. Amerikai Egyesült Államok, 1902 körül. H. C. White Company. Albumin papírkép.

Képméret: 7,1x13,4 cm, teljes méret: 8x15,6 cm. Felvinczi Sándor gyűjteménye. A házasságkötés igen népszerű sztereofénykép-téma volt: egy tucat amerikai cég készített műtermi jelenetekből esküvői sorozatot 1898-1910 között. A H. C. White Company itt bemutatott képe egy tíz felvételből álló sorozat első darabja. A jelenet hangulatában, beállításaiban már az ekkor hódító útjára induló némafilmek világát idézi.

6. kép: Jávorszarvasra vadászók pihenője Montana állam vadonjában. Amerikai Egyesült Államok, 1903 körül. Keystone View Company. Zselatinos-ezüst sztereo-papírkép. Képméret: 6,8x 13cm, teljes méret: 7,8x15,2 cm. Felvinczi Sándor gyűjteménye. A kép hátoldalán olvasható szöveg a Montana állambeli Midvale környékét kitűnő vadászterületként ajánlja az ide látogatóknak. A Sziklás-hegység közelében elterülő, Svájchoz hasonlatos gyönyörű vidéken medvére, jávorszarvasra, oroszlánra, vadkacsára lehet vadászni és óriási pisztrángokat lehet fogni.

Jegyzetek:

(1) Wolfgang Holtz: Neue Photographische Gesellschaft.

http://www.diegeschichteberlins.de/geschichteberlins/berlinabc/stichwortehn/neuephotographischegesellschaft.html (2006. április 15.)

(2) William Culp Darrah: The World of Stereographs. Gettysburg, Pennsylvania, 1977. 45. oldal

(3) William Culp Darrah: i. m. 51. oldal

(4) William Culp Darrah: i. m. 46. oldal

(5) William Culp Darrah: i. m. 48. oldal

(6) Kolta Magdolna: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2003. 46. oldal