fotóművészet

2004/3-4. XLVII. ÉVFOLYAM 3-4.. SZÁM

TARTALOM


Bacskai Sándor: Képzőművészeti technikaként kezelem a fotót – Beszélgetés Baranyay András képzőművésszel

Pfisztner Gábor: Diploma után – Fotografáló végzősök az Iparon és a Képzőn

Bacskai Sándor: Az egyszerű képeket szeretem – Beszélgetés Perlaki Márton alkalmazott fotóssal

Féjja Sándor: Mások számára is másként – Kézdi Anna makrofotói / manószemmel

Bán András: A vizuális antropológia helyzete a Corvin utca 7. alatt – Bemutatás és módszertani elmélkedés

Pfisztner Gábor: Ma sem tennék másképp? – Beszélgetés William Klein fotográfussal

Pfisztner Gábor: A táj képe az ember után – Wolfgang Volz képei a Ludwig Múzeumban

Pfisztner Gábor: Emlék-művek – A Hasselblad Alapítvány díjazottjai: Hilla és Berndt Becher

photokina 2004 – Ön csak lenyomja a gombot, a többi a mi dolgunk

Mágikus kezek – A Visual Gallery kiállításai a photokinán

Féner Tamás: Amit megtanítottál – Végvári Lajos művészettörténész emlékére

Fejér Zoltán: Európai kalandozások (8. rész) – Cselovek sz fotoapparatom

Régi Tamás: Filmezés és antropológia – Terepmunkán Etiópiában

Kincses Károly: 13 és 1 000 000 – A Magyar Fotográfiai Múzeumról

Sümegi György: Négy nap alatt – Rapaich Richárd fényképei 1956. október végéről

Cs. Lengyel Beatrix: Az itáliai magyar emigráció fényképei – Szemelvények egy doktori dolgozatból

Rák József: DIGITÁLIS meneTREND – mindenki a maga útján?

Tímár Péter: Könyvespolc

E számunk szerzői

Summary

E SZÁMUNK SZERZŐI


Bacskai Sándor (1961)

Író, újságíró, a Fotóművészet munkatársa. Rendszeresen készít interjúkat a Magyar Fotográfiai Múzeum számára.

Bán András (1951)

Az ELTE matematika-művészettörténet szakán végzett. A hetvenes-nyolcvanas években a kortárs képzőművészet és a fotó iránt érdeklődött, kritikákat írt, kiállításokat szervezett. 1982 óta mindinkább a vizuális antropológia kutatásával foglalkozik, szakterülete a családi fotózás. Egyetemi oktató Miskolcon és Debrecenben.

Cs. Lengyel Beatrix (1959)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, történelem–népművelés–újkori muzeológia szakon. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa.

Fejér Zoltán (1951)

Szabadúszó fotós. 1985 óta folytat fotótörténeti kutatásokat, ezekből eddig két könyvet publikált. Rendszeresen utazik külföldre, ahol nem csak fényképez, hanem kiállításokról is tudósít.

Féjja Sándor (1940)

Filmpszichológus, filmtörténész. Volt filmgyári világosító, raktári munkás, laboráns, segédoperatőr, állófotós is. 1969-ben végzett az ELTE pszichológia szakán, közben művészettörténeti, esztétikai és a filmmel kapcsolatos szaktárgyakkal is foglalkozott. A MAFILM IV. Számú stúdiójában dramaturgként, majd filmgyári pszichológusként dolgozott. Évekig tanított filmpszichológiát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1966 óta publikál.

Féner Tamás (1938)

Fotóművész. 1957 és 1986 között a Film Színház Muzsika riportereként majd művészeti szerkesztőjeként, 1986 és 1990 között a Képes 7 főszerkesztő- helyetteseként, majd a Népszava, a Griff, a Vasárnap, végül a Népszabadság Magazin képszerkesztőjeként dolgozott. 1970 és 1990 között a Fotóművészet szerkesztőbizottságának vezetője és felelős szerkesztője volt. EFIAP- és Balázs Béla-díjas, érdemes művész.

Kincses Károly (1954)

A fotótörténet és a fotótechnika-történet kutatója. A Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója.

Pfisztner Gábor (1967)

Történelem–német szakon végzett az ELTE-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár.

Rák József (1941)

Balázs Béla-díjas filmoperatőr, a Magyar Operatőrök Társasága tagja. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Videofőtanszakának oktatója, egyetemi adjunktus.

Régi Tamás (1975)

Antropológus, afrikanista. Terepmunkáját 1999 óta Dél-Etiópia és Észak-Kenya nomádjai között végzi. Az Anthropolis Antropológiai Egyesület antropológiai programjának vezetője. Tanít az ELTE-n, és a TV 1 Natura Szerkesztőségének operatőre.

Sümegi György (1947)

Magyar–történelem szakos (KLTE) majd művészettörténész (ELTE) diplomát szerzett. Muzeológusként, szerkesztőként dolgozott, majd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti osztályának munkatársa volt. Cikkei, tanulmányai, könyvei a 19–20. századi magyar művészet tárgykörében jelentek meg.

Tímár Péter (1948)

Építészmérnök, Balogh Rudolf-díjas fotóművész, a Fotóművészet főszerkesztője. 1979 óta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó szakának vezetője. http://web.mac.com/timarpeter