ÚJ LEHETŐSÉGEK A NAGYFORMÁTUMÚ TINTASUGARAS NYOMTATÁSBAN
Az Epson Stylus Pro 7600 és 9600
Egy-két évvel ezelőtt a tintasugaras nyomtatók még inkább csak hirdetéseikben voltak képesek azt a szín- és képminőséget nyújtani, amire egy művészi reprodukció igényt tarthatna. Nem is beszélve a színek tartósságáról: a gyártók gyakran kissé túlzó várakozásai nem igazolódtak, mivel már műtermi körülmények közt viszonylag rövid időn belül megindult a színek módosulása. További kifogás merült fel a felbontás miatt, aminek következtében a képek szemcsézettsége igen durvának bizonyult. Mindent egybevetve a technológia nagy lehetőségeket hordozott magában, de a kutatás és fejlesztés még adós maradt a kifinomult megoldással.
Az EPSON – úgy tűnik – megoldást talált azokra a problémákra, amik miatt főleg fotográfusok tartózkodtak attól, hogy az elnevezésükben is fotoprinterként aposztrofált berendezésekre bízzák az utolsó lépést a jól felszerelt, ám szintén technikai korlátokkal küszködő és meglehetősen drága fotólaborok helyett. Ezek közül az újítások közül a legfontosabbak az Epson Stylus Pro 7600 és 9600 nagyformátumú tintasugaras nyomtatóknál alkalmazott megoldások, mint az új Micro Piezo nyomtatófej, az ennek köszönhető, különösen nagy felbontás, illetve az új UltraChrome festékek. Így talán végleg eloszlanak az elmúlt évtizedekben a technológiával szemben annak ellenére felhalmozódott előítéletek, hogy a művészi kreativitás már a legkezdetlegesebb megoldásokkal is elszántan kísérletezett.
Ma már nincs szükség kalandvágyra, ha a fotográfiák, művészi reprodukciók vagy egyéb, a reklámiparban használt termékek nyomtatását tintasugaras technológiával kívánjuk megoldani. Az EPSON két nagyformátumú nyomtatójának, a Stylus Pro 7600-nak és 9600-nak talán legjobb tulajdonsága a minden lépésben biztonsággal kézben tartható és ellenőrizhető produkciós folyamat.
Ezek az új nyomtatók a korábbiakkal szemben lényegesen jobb felbontással képesek dolgozni, ami az újonnan kifejlesztett nyomtatófejjel érhető el. Ez a 2880 dpi x 1440 dpi felbontású nyomatokon jobb színelosztást, nagyobb színtartományt és öszszességében kimagaslóan jó nyomtatási minőséget tesz lehetővé a megfelelő nyomathordozón.
A korábbi kifogások közt a nyomtatási sebesség is gyakran szerepelt. Az EPSON e két nyomtatóján a változtatható pontméretek (EPSON Variable Sized Droplet Technology) révén a lehető legnagyobb nyomtatási sebesség és ugyanakkor nagy részletgazdagság érhető el: a kis cseppekkel finom részletek, a nagyobbakkal a homogén felületek kerülnek felhordásra. Az apró festékrészecskék természetesen nemcsak a jobb felületképzést biztosítják, hanem nagyobb színtelítettséget, tehát élénkebb színeket is jelentenek. A háromféle pontterülés (4pl, 9pl, 22pl) csökkentett szemcsézettséget, jobb gradációt, ugyanakkor pedig rövidebb nyomtatási időt teszt lehetővé. A 7600 és 9600 típusok nyomtatási sebessége 0,7 és 17m2/óra között változhat a nyomtatási beállításoktól függően. A normál nyomtatási sebesség 4-8 m2/óra között mozog a nyomtatott képtől, illetve a nyomathordozótól függően. A fotólaborok által garantált képminőség fotónyomtatás esetén 1,5m2/óra sebességnél érhető el.
Ezek az újítások azonban csak az EPSON által kifejlesztett új UltraChrome festékrendszerrel együtt működnek hatékonyan. Ez a festékrendszer az első, amely világosfeketét is tartalmaz, és ez lényeges a fotónyomtatásnál, mivel jelentősen nőtt a nyomtatható színskála, és gazdagabb lett a látható szürkeárnyalatok tartománya.
A hagyományos festékekkel összehasonlítva az UltraChrome részecskéi lényegesen kisebbek, méretüket a látható fény hullámhosszának kevesebb mint felére csökkentették. Ugyanakkor a festékrészecskék mennyiségét megkétszerezték, ezért javult a természetes és az erőteljes színek telítettsége. A festékszemcséket gyantába ágyazták, így az a festékfelhordás után a nyomathordozó felületén polimerizálódik, ezáltal filmréteg alakul ki a szemcséken. Az egységes méret és a polimerizáció nagyon jó reflexiós tulajdonságokat biztosítanak, ami ismét csak jobb képminőséget és nagyobb brillanciát jelent.
A kitűnő színvisszaadási tulajdonságok, a finom tónusértékek és a részletgazdagság tehát elsősorban az új festéknek köszönhető. A Stylus Pro 7600 és 9600 hét festékpatronnal dolgozik. A szokásos CMY mellett világoscián és világosmagenta szín is helyet kapott, a fekete tónusok pedig a nyomat jellege szerint cserélhetők, illetve variálhatók. A fekete két helyére a fotófekete, a matt fekete vagy a világosfekete festékkazetták helyezhetők. Ennek megfelelően a gép három üzemmódban működhet. A Standard beállításnál fotófekete és világosfekete festékkazettákat használunk, ami a legszélesebb színtartományt adja. Ebben a beállításban elsősorban proofokat és fotókat lehet nyomtatni, mégpedig a legkülönfélébb nyomathordozókra. A Fine Art beállításban az egyik helyre a matt fekete, míg a másik helyre ismét a világosfekete patron kerül. Így a fekete denzitása még tökéletesebb lesz, akár teljesen semleges, lépcsőzetmentes szürkeskála. Ezzel a beállítással készülhetnek az igényes művészi reprodukciók, meleg vagy hideg tónusú képek, de a POP- és POS-anyagok, illetve a különféle prezentációs anyagok is. Hátránya, hogy csak matt és normál papírral használható, mivel a fényes papíron nem olyan jó a festék tapadása. Normál papír mód esetén mindkét fekete helyre matt fekete kerül. Ekkor a nyomtatási sebességet – fekete-fehér nyomtatás esetén – a kétszeresére lehet növelni. Ennél a beállításánál matt illetve normál papírra napilapokhoz használt proof (monochrom szövegoldal), illetve mérnöki rajzok nyomtathatók (CAD, GIS).
Az UltraChrome festékeknek a többféle fekete különféle párosítása mellett további nagy előnye a konzisztens nyomatminőség, valamint a rövid idő alatt beálló színstabilitás (?E<1) a nyomtatást követően és a hosszú élettartam és színtartósság, ami független laboratóriumi tesztek szerint is elérheti a 75 évet.
A nagyformátumú Epson nyomtatók használatát nagyban megkönnyíti a ColourSync színkezelő rendszer, aminek segítségével a kimeneti állomány színkarakterisztikája megfeleltethető a bemeneti állományénak, ami többek között a festékrendszer nagy színtartományából (gamut) adódik. A nyomtató saját meghajtójával a számítógépről közvetlenül nyomtathatunk RGB állományú képeket, míg a CMYK bontású képek a különféle gyártók által kínált RIP segítségével küldhetők a nyomtatóra. A színkezelő rendszer mindkét esetben biztosítja, hogy a kalibrált és megfelelő fényerejű monitoron látott kép megegyezzék a nyomaton visszaadott képpel, a nyomathordozótól függetlenül.
A Stylus Pro mechanikája tekercses vagy íves kiszerelésű nyomathordozókat is képes fogadni, és a nyomtatófej automatikusan hozzáigazodik a hordozó vastagságához. Az EPSON által kínált anyagok, illetve a Hanemühle cég által forgalmazott, ezekre a nyomtatókra optimalizált kreatív papírok széles választéka a fényes fotópapíroktól a matt felületű papírokon keresztül egészen a műanyaggal bevont vászonig terjed, így szinte minden igényt képesek kielégíteni. A nyomtató egyik különlegessége, hogy 1,5 mm vastag anyagra is lehet vele dolgozni.
A hatvanas és hetvenes években a számítógéppel generált képek megjelenítése csak úgynevezett rajzológépek (plotterek) segítségével volt lehetséges. Ezeket a jól működő, de kezdetleges berendezéseket váltotta fel később a monitor, amely már sokkal összetettebb ábrák megjelenítését tette lehetővé. A digitális kép analóg formájának előállítása, a nyomtatás inkább csak a kísérletező kedvű, új utakat és megoldásokat kereső művészek kritikus és bizonytalan eredménnyel kecsegtető vállalkozásának számított. Az elmúlt néhány évben a fejlesztéseknek köszönhetően a tintasugaras nyomtatási eljárással működő, nagy formátumú nyomtatókon készült nyomatokat egyre gyakrabban sorolják a hagyományosnak tekinthető grafikai sokszorosító eljárások (relief, intaglio, litográfia, szitanyomás) közé. Ezért a nyomdaiparban is egyre inkább proof nyomtatóként használt berendezések több olyan stúdióban is megjelennek, ahol igényes fotoprintek, illetve műalkotások – festmények, rajzok, rézkarcok, rézmetszetek, litográfiák –?magas színvonalú reprodukciói készülnek kis példányszámban vagy akár nagyobb sorozatban. A bécsi IRIS szalonban például sok egyéb művészi nyomat mellett az Albertina (az egyik legnagyobb, mintegy 65000 rajzot, és csaknem egy millió metszetet és nyomatot, valamint fotográfiákat és építészeti modelleket gyűjtő és őrző archívum) féltve őrzött kincseinek – Dürer, Klee, Leonardo, Rembrandt, Schiele rajzainak, metszeteinek –?a másolatai készülnek digitalizálás után, hogy a felbecsülhetetlen értékű eredetiket helyettesítsék a kiállításokon. Hasonló stúdió működik Londonban és Los Angelesben is, ahol viszont elsősorban eredeti műalkotások nyomtatásához használják a berendezéseket.
Bár a szkeptikus hangok nem halkultak, és azokra továbbra is érdemes odafigyelni, mégis fontos változást jelez, hogy magángyűjtők és múzeumok is egyre inkább elfogadják a művészektől a tintasugaras eljárással készült, nagy formátumú nyomatokat gyűjteményeik számára.
Pfisztner Gábor