VAJTA MIKLÓS, AZ ÚJRA FELFEDEZETT FELTALÁLÓ

Wagner (Vajta) Miklós 90 éve, 1911. augusztus 28-án született Aradon és 20 éve, 1981. december 8-án hunyt el Budapesten.

Budapesten tanult a Trefort utcai gimnáziumban, majd a József Nádor Műszaki Egyetemen, ahol 1934-ben a villamos tagozaton szerzett gépészmérnöki oklevelet. Először a Műegyetemen kisegítő tanársegédként, majd a Standard Villamossági Rt.-nél laboratóriumi mérnökként dolgozott, 1935-1942-ig a Székesfőváros Elektromos Műveinek alkalmazottja volt. Megnősült, gyermekei születtek. 1940-ben megszerezte az egyetemi doktorátust, majd nevét Wagnerről Vajtára magyarosította.

1948-tól haláláig pályája folyamatosan és egyenletesen ívelt felfelé, tizenöt találmányára kapott szabadalmat. Dr. Vajta a hazai egységes (120 kilovoltos) távvezeték- és állomásrendszer egyik kifejlesztője. 1954-ben Kossuth-díjat kapott.

Dr. Vajtának az erősáramú elektrotechnika számos területén végzett több évtizedes munkássága, jelentős érdemei viszont teljesen a háttérbe szorította, kis híján elfeledésre ítélte életének egy korai és igen érdekes szakaszát...

A fényképezés iránt némi távolságtartó kritikával érdeklődő, kísérletező kedvű fiatal mérnökre felfigyelt a kor jelentősnek mondható jogász-feltalálója, dr. Riszdorfer Ödön (1893-1945). Riszdorfer 1919 óta jelentett be fényképészeti tárgyú találmányokat és 1931-től minden erejével az automatikus megvilágítás-vezérlés megvalósításán dolgozott.

Munkáját kezdetben öccse, Riszdorfer László (1898-1969) vegyészmérnök és Komoróczy Lajos mérnök segítette. Miután Riszdorfer Ödön bevonta Wagner-Vajtát csapatának munkájába, a találmányi bejelentések egyértelműbbek, célirányosabbak lettek. Vajta kreatív, kitartó és kritikus alkat volt.

Jól látta a fotóipar blöffgyanús megoldásait, nem dőlt be a gyárak szakmai halandzsájának. Munkásságának eredményeképpen 1940-ben a gyakorlatban is elkészült az Agfa-Karát és a Reflex Korelle fényképezőgépek félautoma-tikus változata.

Riszdorfer folyamatosan ellátta Vajtát munkával. Ezek a teendők a tehetséges, tettvágytól duzzadó mérnök számára néha meglepően egyszerűnek bizonyultak.

Egy 1937. augusztus 13-i feljegyzése szerint: „Riszdorferéknek csak minden másnap tudok néhány órát szakítani. Igen szokatlan dolgok ezek, de különösen az Amerika számára készülő szabadalmi rajzok jópofák: úgy kell megrajzolni, hogy egy kétéves gyerek első pillantásra lássa, hogy az illető szerkezet hogyan működik..." 1939. novemberében Riszdorfer két írásbeli ajánlatot tett Vajtának: vagy lépjen be a közeljövőben megalapítandó gyárába műszaki igazgatónak vagy dolgozzon tovább fénymérők, fényképezőgépek és ezzel kapcsolatos találmányok kifejlesztésén, meghatározott díjazás ellenében. (Az erre vonatkozó, nemrégiben előkerült két levél egyértelműsít néhány szabadalmi leíráson szereplő adatot, megnevezést, illetve nevet.)

Vajta remek helyzetfelismeréssel úgy döntött, hogy inkább marad a Szalkay Villamos Készülékgyár főmérnöke...

Riszdorfernek így is sokat segített, 1943-44-ben például a Gammánál elindította a fénymérő gyártás-előkészítését és egy kisfilmes (félautomatikus) fényképezőgép tervezését. Az ígéretes munka azonban Riszdorfer halálával megszakadt. Dr. Vajta élete és munkássága az erősáramú elektrotechnikában bontakozott ki és teljesedett be.

Megtiszteltetés számomra, hogy a kettős évforduló kapcsán megemlékezhettem dr. Vajta Miklós munkásságáról, melyet a korábbi - még oly alapos - fotótechnika-történeti szakmunkák sem ismertettek...

Fejér Zoltán