E SZÁMUNK SZERZŐI

Bacskai Sándor (1961)
Író, újságíró, a Fotóművészet munkatársa. Rendszeresen készít interjúkat a Magyar Fotográfiai Múzeum számára.

Baki Péter (1971)
1995-ben fényképész szakvizsgát tett. A Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció Szakát 2000-ben végezte el. Jelenleg a Práter utcai szakképző iskolában fotótörténetet és fotótechnikát tanít.

Birgus, Vladimír (1954)
Világszerte ismert cseh fotótörténész, egyetemi tanár, a Prágai Fotográfusok Háza egyesület vezetője. Legutóbbi könyvének címe: Cseh avantgárd fotográfia, 1918–1948.

B. Horváth Csilla (1943)
Történész, muzeológus, 1972 óta a pécsi Janus Pannonius Múzeum Újkortörténeti Osztályán dolgozik. Kutatási területe a pécsi és baranyai fényképezés, illetve fényképészek története. Ebben a témában tanulmányai jelentek meg, és kiállításokat is rendezett.

Carp, Daniel A. (1949)
Az Eastman Kodak Company elnök-vezérigazgatója. 1970 óta dolgozik a Kodaknál, a pályafutását piackutatóként kezdte, majd a cég latin-amerikai, később az európai, afrikai és közel-keleti piacáért felelős vezetőjeként folytatta, 2000 decembere óta elnök-vezérigazgató. Lapunk olvasói 96/5–6. számunkban olvashatták az akkori photokinán elhangzott beszédét.

Erdélyi László Attila (1941)
Vegyészmérnök, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. 1964 és 78 között a Magyar Filmlaboratórium Vállalat mérnöke volt, 1979 óta a Főfotó igazgatója. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, elméleti fotográfiát és labortechnikát tanít.

Fejér Zoltán (1951)
Szabadúszó fotós. 1985 óta folytat fotótörténeti kutatásokat, ezekből eddig négy könyvet publikált. Rendszeresen utazik külföldre, ahol nem csak fényképez, hanem kiállításokról is tudósít. 

Fekete Vali (1965)
Művészeti író. 1989-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem esztétika szakán. Dramaturgként és szerkesztőként dolgozott. Rendszeresen publikál írásokat a fotó- és a képzőművészetről, a designról.

Gloetzer László (1946)
A Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett ve-gyészmérnöki diplomát 1969-ben. A váci Forte Fotokémiai Ipar kutatómérnökeként kezdte szakmai pályafutását. 1971-ben a Magyar Filmlaboratóriumba hívták, ahol a szenzitometriai mérések szakembere lett. Doktori disszertációját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán, a Finommechanikai Optika tanszéken védte meg 1981-ben. A Magyar Filmlaboratóriumban Dobrányi Géza tanítványának vallotta magát. 1989-ben Svájcba települt, ahol a berni Schwarz Filmtechnik AG főmérnöke lett. 1997-től a zürichi Egli film & Video AG főmérnöke, majd 2000-től ismét a berni Schwarz Film AG műszaki igazgatója.

Kincses Károly (1954)
A fotótörténet és a fotótechnika-történet kutatója. A Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója.

Klug József (1936)
A BME vegyészmérnöki karán végzett okl. vegyészmérnök. Fotográfiai kémiával 1968 óta foglalkozik. A Magyar Filmlaboratóriumban a televíziós célú kino Ektachrome, majd az ECN-II kidolgozásokkal, a Főfotónál szakfényképészeti kidolgozások kontrolljával, jelenleg a Kodak Kft-nél is kidolgozás- és minőségi kontrollal foglalkozik.

Losonci Miklós (1929)
Művészettörténész, a Miskolci Bölcsészegyesület esztétikai tanszékvezetője. Petőfi- és Ady-kutató, könyvet art Hincz Gyula, Vén Emil, Óvári László életművéről, sok száz tanulmányt írt szaklapokba, számtalan kiállítást nyitott meg a képző- és fotóművészet tárgyköréből.

Markovics Ferenc (1936)
1958-tól fotóriporter, majd húsz évig standfotós. 1986-tól a Film Színház, Muzsika művészeti- és képszerkesztője. A lap 1990-ben történt megszüntetése után szabadúszó. A Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségi tagja, a Magyar Fotóriporterek Társaságának alelnöke. A Fotóművészet munkatársa.

Mlèoch, Jan
A prágai Iparművészeti Múzeum fotótárának vezetője.

Pécsi Marcell (1973)
Jelenleg a Nyíregyházi Főiskola tanárképzős, magyar–kommunikáció szakos, harmadéves, levelező hallgatója. Írásai a Mozgó Világban jelennek meg.

Pfisztner Gábor (1967)
Történelem–német szakon végzett az ELTE-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola Vizuális Kommunikáció Szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár.

Régi Tamás (1975)
A Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Szakának negyedéves hallgatója. Kutatási területe az afrikai nomadizmus. Eddig háromszor végzett helyszíni terepmunkát, vagyis három afrikai kutatóút áll mögötte.

Szabó Orsolya (1975)
2000-ben végzett az ELTE BTK Szlovák és Kulturális Antropológia Szakán. Az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Jelenleg az ELTE ÁJK hallgatója.

Szegő György  (1947)
Építész, művészeti író. A hetvenes években több, fotófelhasználással is élő önálló kiállítása volt. 1979 és 1989 között a Kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1982-től rendszeresen publikál művészeti tanulmányokat és kritikákat. A Fotóművészet munkatársa.