DIGITÁLIS ÚJDONSÁGOK KÖLNBEN

Már az előző, 1998-as kölni fototechnikai kiállításon is az új digitális technikák kerültek fókuszba, az igazi előretörés színhelye azonban az idei, 2000-es photokina volt. Szinte nem volt olyan stand, ahol ne vonultattak volna fel látványos digitális technikákat, újdonságokat a vakugyártóktól kezdve a laboreszköz-kiállítókig, de a látogatók érdeklődésének középpontjában is a digitális újdonságok szerepeltek az amatőr és a professzionális területeken egyaránt.

Elmondtahó, hogy mind minőségben, mind mennyiségben sokat fejlődött a digitális fényképészeti eszközök piaca. Ennél nagyobb arányban talán csak a digitális képek köré kiépülő szolgáltatások köre növekedett, ideértve a képfeldolgozó számítógépes szoftvereket, az internetes képkereskedelmet, a digitális laborokat, plottereket, levilágítókat.

A kiállítás összes újdonságának ismertetése lehetetlen feladat, ezért a teljesség igénye nélkül kerül bemutatásra néhány digitális „ínyencfalat” a több száz új termék közül.

A tükörreflexes gépeknél a Nikon F100 vázba épített D1 magasra tette a mércét, de mára már a versenytársak is kihozták saját modelljeiket, mint például a Canon. A D30 névre keresztelt darab az EOS-család tagja, és az EOS-rendszerekkel és Canon EF objektívekkel teljesen kompatibilis. A fényképezőgép CCD-je 3,25 millió képpontot tartalmaz, ez már elég jónak számít főleg riportfényképezésre.

A Fuji S1-e Nikon F60 vázba került, és ezért lehetőségeiben kissé korlátozottabb, viszont kompatibilis az összes Nikon F-bajonettes objektívvel. Az S1 lelke az ún. szuper-CCD, melyet a Fuji már több kompaktjába is beépített. A szuper-CCD lényege az, hogy a képfelvevő pixeleket (képpontokat) egy méhsejtrács struktúrába rendezik, ezáltal nagyobb felület áll rendelkezésre a kép érzékelésére. Interpoláció, azaz a kép digitális növelésének segítségével a valós pixelszámnál nagyobb, kb. 6 millió pixeles felbontás is elérhető így jó eredménynyel. (Legalább ekkora felbontás szükséges egy A/4 nagyságú lap ofszet minőségű nyomtatásához.)

Igazi újdonság volt az Olympus E10, melyet a legnagyobb felbontású digitális tükörreflexes gépnek aposztrofáltak. A közel 4 millió pixelhez járul még, hogy színcsatornánként (vörös, zöld, kék) 12 bitnyi, azaz 4096 fokozatnyi a kontrasztátfogása ún. RAW-formátumban. A 35–140 mm-es objektív zoom-tartományát konverter lencsékkel növelhetjük, de a gép objektívje sajnos nem cserélhető.

Tükörreflexes az Olympus E100RS is, melynek különlegessége a gyorsaságában rejlik. Igazi „paparazzi” gép, mellyel másodpercenként 15 képet készíthetünk(!!!), és 10-szeres zoomos, képstabilizátorral ellátott objektívvel rendelkezik. Ezt a sebességet egyrészt az igen nagy és gyors belső SDRAM-memóriának és az új elektronikai megoldásnak köszönheti, valamint annak, hogy már az exponáló-gomb teljes lenyomása előtt is rögzíti a képeket az E100RS.

A Contax és a Pentax az igazi nagy dobásra készül, mindkét gyártó bemutatta (egyelőre csak vitrinben) 6 millió pixeles tükörreflexes fényképezőgépének prototípusát. A Pentax azt a már jól bevált Philips gyártmányú CCD-t használja, melyet a digitális hátfalakba is beépítettek, a Contax viszont CMOS (Complementary Metal-Oxid Semiconductor) képérzékelőt használ. Ebből a típusú szenzorból eddig technológiai okokból nem tudtak kellő felbontású képrögzítésre alkalmas eszközt gyártani, de úgy tűnik, hogy megtörtént az áttörés ezen a téren, és olcsóságuk miatt a CMOS-szenzorok hamarosan nem csak az amatőr, hanem a felsőbb kategóriás digitális fényképezőgépekben is felváltják az eddigi CCD-ket. Kérdés, hogy jövőre, mire a Contax és a Pentax kamerák megjelennek a piacon, hol tartanak majd a versenytársak?

A Foveon cég is feltűnt a fotópiacon saját fejlesztésű CMOS-chpjeivel, melyek a hagyományos CCD-knél jóval nagyobb felbontást és jobb képminőséget produkálnak. 16 millió pixeles szenzoruk még tesztelés alatt áll, nem lehetetlen, hogy hamarosan néhány digitális hátfal már ezt fogja használni. A 2024x2024 képpontos (4 millió pixeles) Foveon képérzékelőt egy, a Hasselbladdal közösen kifejlesztett vázba építették bele, melynek megjelenése a piacon szintén jövőre várható. A gép további érdekessége, hogy a három színösszetevőt egy prizma segítségével különválasztja, és az így előállt képeket külön-külön egy-egy CMOS-szenzor veszi fel. Ez a megoldás tovább növeli a felbontást. (Hasonlóval próbálkozott már a Minolta is, nem túl sok sikerrel.)

A profi, közép és nagy formátumú vázakhoz illeszthető digitális stúdióhátfalak területén a hagyományos nevek, Eyelike, Leaf, Megavision, PhaseOne, Sinar mellett csak néhány új gyártót lehetett látni, mint például a Heidelberg vagy a Rollei. Ún. egyvillanásos (vakuval is használható) hátfalaik nagyjából azonos minőséget produkálnak (legtöbbjükben ugyanaz a 2000x3000-es felbontású, 6 millió pixeles Philips CCD van), de a mezőnyből kiemelkedik a PhaseOne és a Sinar a kiegészítő tartozékok területén történt fejlesztésekkel. Mindkét gyártó nagy hangsúlyt fektetett például a hátfaluk hordozhatóvá tételére.

A Sinar MacroScan adaptere és a PhaseOne LP48 Flex adaptere egyaránt lehetővé teszi, hogy a képérzékelő CCD-t a filmsíkban motorosan mozgassuk. Mivel a 24x36 mm-es CCD mérete kisebb, mint a hagyományos roll-, vagy síkfilmméret (például 4x5 inches kamerák esetén a harmada), ezért a filmsík letapogatható, és a felvett digitális képek összeillesztésével egy nagyobb méretű képállomány kapható. Ennek a megoldásnak a segítségével megnövelhetjük a digitális kép látószögét.

Más megoldás is született a professzionális digitális nagylátószögű fényképezés megoldására. A PhaseOne-nal kapcsolatban álló Kapture Group kihozta a TueWide nevű kameráját, valamint a nagyformátumú vázakat gyártó Horseman is bemutatta DigiWide és DigiFlex nevű terméket. Ezek érdekessége, hogy Hasselblad-hátlapok csatlakoztathatóak hozzájuk (azaz a legtöbb digitális hátfal illeszthető) és kompati- bilisek a Nikon F-bajonettes objektívekkel, hiszen a kisfilmes objektívek rajza pontosan megfelel a 24x36 mm-es CCD-méretnek. A Horseman DigiFlex váz ráadásul tükörreflexes, ezáltal jelentős konkurenciája a már korábban bemutatott Mamiya 645AF-nek és a Contax 645 kamerának, melyeket elsősorban szintén a digitális hátfalak használatához fejlesztettek ki.

A hátfalkiállítók közül a PhaseOne standon sikerült a legjobban és a leginkább kreatívan bemutatni, hogy mire is képes igazán a digitális fényképezés, a kiakasztott A/0-ás vagy nagyobb méretben kinyomtatott digitális képek minősége is kellően meggyőző volt.

Az eleinte igen elterjedt szkennelős típusú hátfalakat, amelyekben CCD-érzékelősor szalad végig a képen, nem övezte túl nagy érdeklődés, hiszen a nagyobb felbontás mellett lehetőségeikben korlátozottabbak (alkalmatlanok például portréfényképezésre).

Alkalmazásukat valószínűleg a digitális panoráma kamerák területén találják meg, a kiállításon több ilyen panoráma-fényképezőgépet is bemutattak, mint például a német EyeScan és a Panocam12.

A kiegészítők, azaz a szoftverek, nyomtatók, szkennerek, memóriakártyák piacán szinte követhetetlen az új gyártók és új termékek kavalkádja. A tendenciózus termékek elsősorban a hordozható instant printerek (például Olympus P–200), ipari gyorsaságú filmszkennerek (Durst Sigma), internetes képkereskedelem megoldásai, képarchiváló, képfeldolgozó programok (megjelent az Adobe Photoshop 6.0-ás verziója!), egyre nagyobb teljesítményű memóriakártyák (már elérhető a Lexar 256 Mb-os Compact-Flash kártya). A fotóminőségű tintasugaras nyomtatók is ide tartoznak, de meg kell jegyezni, hogy a hagyományos fotópapír és az RA4 technológia a digitális levilágítók és minilaborok révén továbbra is a legjobb minőséget jelenti és nem veszít a jelentőségéből. Ennek köszönhető az is, hogy a papírhívó gépek reneszánszukat élik. A levilágítók terén a Durst jár még mindig az élen, a Durst Lambda hívási szélessége és a vele lézeresen levilágított képek élessége egyedülálló. A digitális minilaborok között talán a Gretag mutatta be a leginkább kompakt és automatikus megoldást, melynek a Master Nova típusnevet adták.

A fentiekből talán jól látszik, hogy rengeteg az új digitális termék, „pezseg” a piac, de remélhetőleg mihamarabb letisztul és áttekinthetővé válik a helyzet ezeken a területeken, megkönnyítve a felhasználók választását. Egyelőre sokan ódzkodnak leváltani hagyományos gépeiket, eszközeiket, természetesen ez a váltás egyáltalán nem szükségszerű, de a photokina kiállítói tudatosítani szerették volna, hogy digitális eszközökkel a kreatív képkészítés újabb lehetőségei kerülhetnek a fotográfusok kezébe, egyre kevesebbet engedve a minőségbeli elvárásokból.

A német Fotóipari Szövetségnek a photokinán közreadott sajtóanyaga szerint 1999-ben 45%-kal több digitális kamerát adtak el Németországban, mint 1998-ban. Ennek a dinamikus fejlődésnek az alapját természetesen az olcsóbb kamerák családja jelenti. Ez a bővülés várhatóan nem lassul a következő években sem, hiszen a kamerák növekvő felbontása és javuló fotográfiai jellemzői mellett, illetve ezzel párhuzamosan fejlődnek és bővülnek a képkidoldozó laborok szolgáltatásai, valamint a vizuális kommunikáció új helyszínét jelentő Internet technikai lehetőségei is.

A kamerák

Az ismert fotográfiai, valamint számítástechnikai eszközöket gyártó cégek modelljei mellett számos, eddig ismeretlen és kizárólag digitális kamerák gyártására szakosodott cégek termékei is megjelentek széles választékban. A kis kamerák kategóriájának csúcsát jelenő modellek 3,3 millió képpontos felbontást kínálnak. Ebbe a kategóriába tartozik többek között a Canon régen várt új modellje, a 10 bites színmélységgel dolgozó Canon PowerShot G1, a fix gyújtótávolságú lencsével ellátott Casio QV 3EX, a Nikon Coolpix 880, mely csak külsejében szakított a megszokott Coolpix hagyományokkal, a Panasonic PV DC3000 és a társai közül kis méreteivel kitűnő Sony DSC-P1 kamera is. A megegyező felbontás mellett egyéb jellemzők is azonosságot mutatnak. Az általános háromszoros átfogású optikai, valamint digitális zoom mellett az objektívre csatlakoztatható konverterek segítik a képkivágás beállítását. A legbővebb konverterválasztékkal, halszem (0,21x), két nagylátószögű (0,63x, 0,66x) és két tele- (2x és 4x) konverterekkel, a Nikon Coolpix 880 szerelhető fel. A rögzítendő, illetve a már rögzített képek 1,8 inches színes TFT LCD monitoron ellenőrizhetőek. A képadatok tárolása tömörítetlenül, valamint tömörített JPEG formátumban történhet. A videokimenet NTSC és PAL rendszerű, az adatok letöltése USB és RS-232 soros kimeneten lehetséges. Nagyobb felbontású a Fuji FinePix 4900 kamera, mely a fizikailag 2,4 millió képpontot tartalmazó Super CCD-nek köszönhetően 2400x1800 pixeles adatállományt hoz létre. Újdonság a Sony MVC-CD1000 kamera is, amely a képfeldolgozásban legáltalánosabb adathordozóra, CD-ROM-ra menti közvetlenül a képadatokat.

Első lépések a multimédia felé

A photokina standjain megjelentek olyan készülékek, melyek a fényképezésben eddig ismeretlen feladatoknak is eleget tudnak tenni. Számos új kamera lehetőséget biztosít hangfelvétel, illetve mozgókép rögzítésére is, a mozgókép üzemmódban 320x240 képpontos felbontásban körülbelül 60 másodpercnyi anyagot vehetünk fel 16 MByte tárolóhelyre. A Fuji Finepix 40i és a Samsung Photo Yepp nem csak fényképezésre, hanem MP3 zenei file-ok lejátszására is alkalmas. A digitális videokamerákban egyre általánosabbá válik a fotó üzemmód, mely a kamera CCD-felbontásában állókép rögzítését is lehetővé teszi. A Sony DCR-PC110 videokamera beépített vakuval is rendelkezik.

A Ricoh forradalmian új készülék bemutatásával lepte meg a kiállítás látogatóit. A Ricoh RDC-i700 magába foglal egy digitális kamerát és egy internetes adatforgalmazásra alkalmas számítógépet. A képkészítés 3,3 millió képpontos felbontásban, háromszoros átfogású (35–105 milliméternek megfelelő) optikai zoommal, 1 centiméter közelpontú makro fényképezéssel, fekete-fehér dokumentum repro és természetesen mozgókép üzemmóddal történhet. Az internet kommunikáció elektronikus levelezést (e-mail), FTP-adatforgalmatást, a WWW-en történő szörfözést tesz lehetővé. Továbbá közvetlen kapcsolattal küldhetőek kép file-ok PC-re illetve faxkészülékre. A lehetőségek bővítése egy PC és egy Compact Flash foglalatban elhelyezhető kártyákkal valósítható meg. Mindezek mellett az RDC-i700 adatkezelő rendszerével az elkészített képek egyszerűen beilleszt-hetőek dokumentumokba, táblázatokba (Windows Word, Exel), HTML file-okba, valamint lehetőséget biztosít multimédiás bemutatók gyors elkészítésére. A nagy 8,9 centiméteres képátlójú színes LCD-képernyő kettős feladatot lát el. A képek megjelenítése mellett a képernyő érintésével kezelhető a készülék. A file-ok kezelését a személyi számítógépeknél megszokott adatkezelő folder rendszer teszi lehetővé. Az RDC-i700 USB porton keresztül PC és Machintos számítógépekkel is összekapcsolható.

A digitális fényképezőgépek használhatóságának egyik fontos feltétele az adatok könnyed, gyors és nagy mennyiségű rögzíthetősége az expozíciót követően. Ennek megfelelően a korábbi rendszerek kapacitása növekedett. A Compact Flash kártya 256 Mbyte, a SmartMedia kártya 128 Mbyte tárolóképességü változata is forgalomba került. Az IBM bemutatta az 1 Gbyte kapacitású Microdrive-ot, amely tovább bővíti a lehetőséget. Erre a mini winchester-re 3,3 millió képpontos (2048x1536) felbontású tömörítetlen képből 104 darab, a VGA (640x480) felbontásban 20 300 darab (!) képet tárolhatunk. A Sanyo iDPhoto és a Sony Memory Stick új irányt jelent a tárolóegységek fejlesztésében.

A képek megjelenítése

Az elkészült felvételeket leggyakrabban papírképként látjuk viszont, melyeket tintasugaras, thermoszubli-mációs, vagy RA-4 technológiával állítanak elő. A tintasugaras nyomtatással készült képek hátrányaként viszonylagosan rövid élettartalmukat említették. Eddig! A színes és fekete-fehér technikában is egyaránt 100 év élettartamot ígérnek az új pigment alapú festékek. Az Epson Stylus Photo 2000P hat (fekete, cián, világos cián, bíbor, világos bíbor, sárga) tintasugárral a szines, az Ilford Archiva Monochrome Ink a fekete négy árnyalatával nyomtatott fekete-fehér kópiák tartósságát biztosítja. A thermoszublimációs nyomtatókat leginkább a számítógép beiktatása nélküli, a kamerára direkt csatlakozással alkalmazzák. Vagy az üzletekbe kihelyezhető „csináld magad” fotómásolókban, ilyen például a Kodak Picture Maker. A hagyományos RA-4 technológia köré olyan számítógépes környezetet alakítottak ki, amely lehetővé teszi bármilyen analóg vagy digitális hordozóról papírkép vagy digitális adatállomány létrehozását. A Fuji Frontier 390, a Kodak I. Lab-rendszer és a Kodak DLS-programmal vezérelt Noritsu 2711 DLS egyaránt az előbb említett kategóriába tartoznak. Ezek a rendszerek képesek elektronikus hálózaton érkezett adatok fogadására is, amely új lehetőséget teremt a fotókidolgozás iparában.

Az Internet

A photokina 2000 vásáron bemutatott számos újdonsággal az Internet valóban hatékony képi kommuni- kációs csatornává válhat. A fogyasztók a cégek által biztosított tárhelyeken kialakíthatják saját virtuális fotóalbumukat. A hálózat lehetővé teszi az albumokban lévő képek egy- szerű küldését, kidolgoztatását (print@Fujicolor, Kodak FotoWire), valamint, ha a felhasználó szeretné, közkinccsé tételét.

Azok számára, akik nem rendelkeznek számítógéppel, a Kodak által bemutatott Set Top Box készülék szolgálhat segítségül, ezzel a berendezéssel a televízión jeleníthető meg és kezelhető az internetes, virtuális fotógyűjtemény.

Az ez évi photokina újdonságai egyértelműen jelzik, hogy a fotográfia elektronikus útra lépett és fokozatosan beleolvad egy olyan információs rendszerbe, amelynek csak az egyik alkotóeleme lesz az állókép.