FEJEZETEK A MAGYAR FOTÓIPAR TÖRTÉNETÉBŐL 6.

1958. március 25-én Seress János technikatörténész, Kléberg Zoltán fotókémikus és Barabás János mérnök, főiskolai tanár aláírásával egy három oldalas levél érkezett az Akadémiai Kiadó Lexikon Szerkesztőségéhez. A levélírók részletes javaslatot tettek a fényképezés lexikona kiadására. A témaköröket 21 pontban fogalmazták meg, és név szerinti ajánlatokat tettek a szerkesztőbizottság tagjaira, a külső munkatársakra és a lehetséges lektorokra. A kézirat leadási határidejét 1959. május 1-jében (!) jelölték meg.

A Fotólexikon végül is 1963-ban jelent meg, főszerkesztője Barabás János volt. Az 1958-as levél által javasoltak közül a könyv kéttucatnyi közreműködője között már nem szerepelt Kléberg és Seress, de Szécsi-Hacker József, Vadas Ernő, dr. Batta János, dr. Polster Alfréd, dr. Bernolák Kálmán, valamint dr. Pozsonyi Gábor sem... Ennek ellenére azt kell mondjuk, a száz éve született Barabás János egyik jó tulajdonsága az volt, hogy kitűnően tudta megválasztani munkatársait. Több könyvet írt szerzőtársakkal, tizenhat szabadalmának nagy részét is munkatársaival közösen jelentette be.

Barabás 1937-től dolgozott a Gammában, az 1940-es évek elején már főmérnökként. A dr. Bárány Nándor által megszervezett Optikai Tervező Osztály munkájában is részt vett. Majoros Sándorral közösen, de önállóan is több, kisfilmes fényképezőgéphez használható objektívet tervezett meg, ezek közül a 3,5/9 cm-es proto-darabja 1943 végére már el is készült.

Barabás János (később Kinga néven ismertté vált) kisfilmes, távmérős fényképezőgépének kifejlesztésén szintén az 1940-es évek elejétől dolgoztak a Gamma technikusai. Először egy 2,9-es fényerejű triplet számításait végezte el Barabás, majd Majorossal egy négy lencsés, 3,5/50 mm-es objektív megtervezésén dolgoztak. A sors iróniája, hogy utóbbit a későbbiekben a Duflex normál objektívjeként használták, mert a fél évtizedes konstrukciós munka ellenére a Kinga nem került gyártásba...

Sajnos, egyetlen korábbi munkatársától sem tudtam meg, hogy ezt az egyértelmű kudarcot Barabás miképpen dolgozta fel.

1953-ban sikerült viszont az Optikai Kutatóban dolgozó pályatársait megelőznie. A még fejlesztés alatt álló, később Momikonként megismert kisfilmes fényképezőgép gyártási lehetőségét a MOM kapta. (A sorozatgyártás csak egy évvel később kezdődött meg.) Amikor 1953 őszén a MOM esélyének ténye nyilvánosságra került, a Fővárosi Finommechanikai Vállalatnál már megtették az előkészületeket a Barabás János által tervezett Utitárs box fényképezőgép sorozatgyártására. Az első hatezer darab karácsonyra pedig már a boltokba is került...

Barabás hasznosította az Utitársnál szerzett tapasztalatokat. (Eredetileg háromlencsés tripletet tervezett az olcsó box gépbe, ennek középpontosítása viszont a gyártásnál megoldhatatlan volt. Így inkább kétlencsés akromáttá alakította az Utitárs objektívjét. A filmsík íves hajlításáról viszont megfeledkezett.)

Az 1955-ben megjelent, Kerkai Jánossal együtt tervezett Pajtásnak a filmsíkját ívesen meghajlították és eleve úgy alakították ki az objektív foglalatát, hogy abba a gyártó könnyen elhelyezhesse a kétlencsés objektívet.

A későbbiekben elkészült a Pajtás 4,5 x 6 cm-es képméretű és 24 felvételes változatának a terve, utóbbinak egyes megoldásait még szabadalmaztatták is. A gyártók (kezdetben a Gamma, később az Utitársat is készítő vállalat) azonban nem változtattak a már bevált terméken. A Pajtás lett a legnagyobb, majdnem kettőszázezres példányszámban előállított magyar fényképezőgép...

Barabás a Műszaki Egyetem Optikai tagozatán meghívott előadóként, a Filmművészeti Főiskolán pedig tanárként hosszú évekig oktatott. Utóbbin, az 1950-es évek elején olyan, később világhíressé vált tanítványai voltak, mint Badal János, Jacques Tati operatőre.

Barabás János, aki nekünk fotósoknak már örökre a Kinga konstruktőre marad az 1950-es évek végén, 60-as évek elején alkotó energiáit a mikroszkóp-fejlesztés és gyártás területén hasznosította, négy saját találmányt dolgozott ki. 1973-ban hunyt el. Az egyik pályatársa szerint a szakma és a nemzetközi piac az elmúlt évtizedekben már egy teljes kört leírt a műszaki fejlesztések terén és most újra felfedezték Barabás egyik mikroszkóppal kapcsolatos szabadalmát, melynek nemzetközi, három világrészt átívelő gyártására, forgalmazására is mutatkozik némi igény, lehetőség.

Fejér Zoltán