FÉNYKÉPEK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM KÖNYVTÁRÁBAN

1998 októberében felkérést kaptunk a Magyar Képzőművészeti Főiskola (2000. januártól Egyetem) Könyvtárától, hogy tekintsük át az ott több mint száz éve gyűjtött fényképanyagot, dolgozzuk ki a képek nyilvántartási rendszerét és végezzük el azok egyenkénti részletes leírását tartalmuk, készítési helyük és idejük, állapotuk, valamint készítőik adatainak lehetséges meghatározásával.

A Főiskola elődje, az Országos Mintarajziskola 1871-es megnyitását követően viszonylag hamar felfedezte a fényképek oktatási segédanyagként való alkalmazhatóságának lehetőségét.

Az 1880-as évektől megkezdődött a könyvek mellett a fényképek rendszeres gyűjtése is.

Leggazdagabban Balló Ede tanársága idejéből, a századfordulóról maradtak fenn felvételek, aki utazásai során módszeresen vásárolt fényképeket a könyvtár számára. Az így alakuló gyűjtemény célja az volt, hogy a képeken ábrázolt aktok, épületek, iparművészeti tárgyak stb. az eredetiek helyett modellként szolgáljanak a diákoknak

A fényképeket a könyvtárba kerülésükkor egy-egy mappában helyezték el, és a mappákat mint könyvtári egységeket vették nyilvántartásba. A mappákat méretük szerint besorolták az állományba a könyvek közé. Szerencsére a nem tökéletes tárolási körülmények ellenére a képeket a rájuk rakódott poron kívül egyéb károsodás nem érte, így a szakrestaurátorokat igénylő tisztítási munkálatok után csak csekély részük szorul nagyobb restaurálásra.

Az eddig rejtőzködő, feltáratlan, mintegy 8000 darabot számláló fényképegyüttes feldolgozása és számítógépes nyilvántartásának előkészítése során sok értékes képre és néhány ritkaságra is bukkantunk.

A legnagyobb számban reneszánsz és barokk mesterek festményeiről készített nagyméretű, általában 50x64 cm-es fényképmásolatokat őriz a gyűjtemény. Megtalálhatók itt például az 1852-ben Firenzében műtermet alapító Alinari fivérek felvételei Raffaello, Michelangelo freskóiról, a madridi M. Moreno reprodukciói Velazquez, Murillo, Goya festményeiről, miként a párizsi Adolph Braun másolatai bécsi és firenzei közgyűjteményekben őrzött Rubens, Van Dyck, Tiziano stb. alkotásokról. Ebbe a csoportba sorolhatók Lotz Károly különböző budapesti középületeket díszítő freskóiról készült felvételei is.

Kisebb mennyiségű, viszont nagyon szép képanyagot tartalmaz a városképek csoportja. Közülük említésre méltó Bonfils-nek egy 1870—1872-ben készült, 50 lapos sorozata az ókori Egyiptom, Görögország és Kis-Ázsia építészeti emlékeiről, C.M. Eckert nürnbergi képei és Joseph Wlha dalmát városokat megörökítő, 1890 körüli felvételei. A magyar vonatkozású városképek közül kiemelkednek Divald Károly felvidéki város- és tájképei és Müller János egykori várakról készített fényképei. Az egész anyag egyik legnagyobb kincse, Divald Károlynak a Csorba-tóról készített 38x90 cm-es panorámaképe.

A harmadik csoportot a különféle ipar- és képzőművészeti alkotásokat ábrázoló felvételek képezik. E csoport kiemelkedő darabjai Beszédes Sándornak az Esztergomi Főegyház kincstárának műkincseit megörökítő képei 1876-ból és Erdélyi Mórnak 1901 és 1903 között a Kossuth mauzóleum és a Vörösmarty emlékszobor pályázatokon résztvevő művekről készített fényképreprodukciói. A csoport nagy részét az 1886-tól Bécsben működő, már említett Joseph Wlha felvételei teszik ki, aki mint a bécsi művészeti és történeti emlékeket védő társaság „tudósítója” végig fényképezte többek között a Belvedere és a Schönbrunn kovácsoltvas kapu- és ablakdíszeit, kamerájával dokumentálta a bécsi városháza fából készült díszítőelemeit.

A negyedik egységhez a növényekről, fákról és aktokról készített tanulmányok tartoznak. Az aktfelvételek a múlt század végéről és a századfordulóról valók, részben eddig még ismeretlen fotográfusoktól. De megtalálhatók köztük az A. Calavas-féle albumokban kiadott és árusított munkák is, valamint az azóta világhírűvé és a műtárgypiacon rendkívül keresetté vált Wilhelm von Gloeden képei is. (Lásd. L. Baji Etelka: Wilhelm von Gloeden képei magyar gyűjteményben = Fotóművészet 1999/3-4. sz. 89-92.)

Az ötödik csoportba sorolhatók a Főiskola történetét megörőkítő képek. Két albumban is láthatjuk az iskola növendékeit a századfordulón rajzóráikon, műteremben, és a szabadban az Epreskert fái alatt, vagy éppen a könyvtár külön női és férfi hallgatók részére kialakított olvasóiban. Mindkét album unikumnak tekinthető. Több kép a főiskolának különböző kiállításokon való megjelenését mutatja be, így az 1885-ös budapesti, az 1896-os millenniumi és az 1900-as párizsi világkiállításon, majd az 1908-as londoni kállításon. A történelmi témájú képeket gyűjtők számára különösen érdekes az az album, amely a Főiskolát mint első világháborús hadikórházat ábrázolja, 1916-ból.

A főiskolai könyvtár fényképgyűjteménye a könyvtár vezetőnőjének, Blaskóné Majkó Katalin fáradhatatlan tevékenysége eredményeként különféle pályázatokon elnyert pénzösszegekből, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium közös anyagai támogatásával hamarosan egy újonnan kialakítandó, a korszerű műtárgyvédelmi elvárásoknak megfelelő önálló raktárba kerül. Addig is folyamatosan történik a képleírások internetre vitele (elérhetőség: www.arts7.hu/voyager).

L. Baji Etelka – Varga Judit