VASSÁNYI BÉLA (1923-1999)
A Magyar Királyi Honvédségtől a fotóművészetig
Élete megpróbáltatásokkal teli és regénybe illő. A Piarista Gimnáziumban érettségizett. Katonatiszt édesapja nyomdokain járva a Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián tanult tovább. Katonatisztként kezdte pályafutását, a ,,népi demokráciában” segédmunkásként folytatta. Volt favágó, pénzügyi előadó, műszaki vezető, technológiai tanácsadó és szövetkezeti elnök.
A Fényszövben reklámfotóval foglalkozott. Mesterségbeli tudását autodidakta úton szerezte – sokat tanult Tamásy Sándortól, dr. Csörgeő Tibortól, Kálmán Bélától és a kor többi nagy fotográfusától. Munkássága elismeréseként 1957-ben tagjává fogadta a Magyar Fotóművészek Szövetsége. 1959-től az „AFIAP” (a Nemzetközi Fotóművész Szövetség Művésze) kitüntetés tulajdonosa. A Művészeti Alap (1960-tól), a Magyar Reklámszövetség (1976-), a Budapesti Fotóklub (1984-) tagja. 1979-ben Pécsi József díjjal jutalmazták. Kiváló fotográfiai munkásságát több mint ötven nemzetközi díj bizonyítja.
Tudását és tapasztalatait szívesen osztotta meg másokkal, sok fiatal tehetséget indított útjára. Kiváló vezető és nagyon jó szervező volt: a Reklámszövetség elnökségi tagja, a Reklámfotós Szakosztály vezetője, a Budapesti Fényképész Szövetkezet Fényszöv Fotóklubjának elnöke. Melegszívű, de a munkában megalkuvást nem tűrő embernek ismerték. Korniss Péter, Milos József és a többiek – akik tanítványaiknak tekintik magukat – e tulajdonságai miatt szerették őt.
Módos Gábor