fotóművészet

Bordács Andrea: Női barátok, női barátságok – Vedres Ági fotósorozata

Halványkék tüllsál a nagymamától… Meghatározó, fontos emlék. A sálon különféle minták és a felirat: Les Amis Des Femmes [A nők [férfi] barátai].

A sorozat kiindulópontja, a személyes emlékezethez tartozó halványkék tüllsál ugyan egyáltalán nem jelenik meg a munkákon, mégis mintegy szikraként szolgált a sorozathoz, amely a női barátságokon át gyakorlatilag inkább a női archetípusokat és szerepeket jeleníti meg, írja újra vagy épp át. Ez a kék sál úgy működik szinte, mint Marcel Proust regényébeni a Madeleine nevű sütemény. Ahogy ott az emlékezés íze, itt az emlékezés tapintása és illata vezet öntudatlanul is a múltba vagy más időkbe, más tájakra, más helyzetekbe. Ezek a taktilis és szaglási élmények különböző női viseletekben, helyzetekben és szerepekben tárgyiasulnak a fotókon.

Ezekkel a szerepekkel a művész mintegy azt is elemezi, hogy milyen is a NŐ, melyek azok a gesztusok, amelyek társadalmi konvenciók következményei, melyek a tanult, melyek a zsigeri viselkedésformák. Van-e esszenciálisan női gesztus, pillantás, viselkedés? A képsorozat egy balansz, nem állít semmit, hanem kérdéseket tesz fel és lehetséges válaszokat ad. „A fotográfiák a meghatározhatatlanul jelenlévő nőiség nonverbális szimbólumrendszerét rögzítik szubjektív pillanatokban.”ii

Vedres Ági nőalteregóinak a szereplői a barátnői. Simmeliii a barátságot az azonos társadalmai helyzetben lévő emberek között kialakult fontos társas formának tartotta. Szerinte a barátságban két fő elem játszik szerepet: a hűség és a hála, melyek erős kapcsot hoznak létre az egyének közt. A barátság önként választott kötés, a modern barátságfogalom jellemzője az önkéntesség, a kölcsönösség, a bizalom és az egyenlőség. A barátság érzése – éppúgy, mint a szereteté – egyetemes, az emberiség közös kincseiv.

A nők és a férfiak baráti kapcsolatai minőségileg is különböznek egymástól. Szakirodalmi közhelynek is nevezhetnénk, miszerint míg a férfiak barátságai többnyire közös tevékenységen, hasonló érdeklődési körön alapulnak, a női barátságokat inkább a személyes osztozás és magas érzelmi befektetés jellemzi.v

Arra is többen rámutattak, hogy hosszú időn át a barátság ideáltipikus képe a férfiak barátságának jellemzőin alapult: hűség, bátorság, kötelességtudat, hősiesség… Sokan (az ókori görög filozófusoktól kezdve) a nők között kimondottan lehetetlennek tartották az igaz barátság kialakulását, miután a nők híján vannak az ehhez szükséges jellemvonásoknak. A 20. századra azonban – a nyugati kultúrkörben legalábbis – megváltozott a barátság ideája és a hangsúly ma már a bizalom, gondoskodás, intimitás fogalmaira helyeződik, és ezek jobban jellemzik a női barátságokat. A közelmúltban éppen azt kérdőjelezték meg néhányan, hogy a férfiak képesek-e egyáltalán elég intimitást és törődést mutatni ahhoz, hogy barátnak nevezhessük őket.vi

Talán nem túl merész azt állítani, hogy a barátaink mintha énünk egy-egy szegmensei lennének. Ebből a szempontból különösen érthetők Vedres Ági fotói. A barátnők, a különböző női karakterek, archetípusok, szerepek, gyakorlatilag mind a saját női identitásának is a megtestesítői volnának.

Vedres Ági fotográfiái általában is korábbi korok fotósvilágát idézik, pontosabban az ideáljai közé tartoznak az első fotósnők munkái, többek közt: Julia Margaret Cameron (1815–1879),vii és Imogen Cunningham (1883–1976).viii Mindkettejükre jellemzők a személyiséget, egy életérzést megragadó és visszaadó portrék, festményszerű képek. Nosztalgikus hangulatú képein tetten érhető az ilyen jellegű fotós látásmódhoz való kötődés.

Noha a munkái analóg és digitális technikával is készülnek, egyaránt színesek és fekete-fehérek, egészen kis- és nagyméretűek is, tehát technikai és külső jegyek alapján nagyon sokfélék. Gyakran képpárba vannak állítva, valamilyen szín vagy közös elem mentén. A különböző képekkel, a különböző karakterekkel mintegy a régi korok nőábrázolásait gondolja újra. Ez persze nem előzmény nélküli Vedres munkásságában, hiszen ezt korábban megelőzte a szintén francia című magán-nőtörténete: a Madamme BonBON bemutatja/Historia Femina című kiállítása a Telep Galériában,ix melynek az anyaga közel 30 évet fogott át.

A Les Amis Des Femmesx sorozatban a lányok/nők megjelenítésekor az időutazó miliő megteremtésében sokat segít, hogy divat-stílustervező stylistként tanult évekig.xi Ennek következtében vált könnyeddé a művészettörténeti referenciák megjelentetése, melyek folyamatosan jelen vannak a sorozat képein.

A Les Amis Des Femmes sorozatxii női portrékból áll, amelyeken a miliő a modell személyiségét is igyekszik visszaadni. A portré a bevett meghatározás vagy leírás szerint, egy személyt önmagáért jelenít meg…, bár ez a definíció Jean-Luc Nancy számára is hiányos. Mi is érezzük ezt ezeken a fotókon, hogy „[…] a meghatározás csak a portré tárgyát (szubjektumát) említi, így figyelmen kívül hagyja a műtárgyat, ami a portré lenni kénytelen, a technikát vagy a művészetet, amelynek e célkitűzés művé váltását biztosítania kell.”xiii

Vedres Ági fotói esetében is kifejezetten fontos, hogy nemcsak egy-egy személy reprezentációjáról van szó, hanem arról az ábrázolási módról is, amely által a „képmás” műalkotássá válik. Ezt Wollheimxiv a benne-látás és a valamiként-látás különbségében ragadta meg, ahol a benne-látás, vagyis a reprezentációs látás során a modell beazonosíthatósága válik szemponttá, míg a valamiként-látás fogalma magába foglalja a modell személyét és az ábrázolási módot is.

S akkor nézzük, milyen szerepekben is láthatók a barátnők! Többek közt: Kastélyúrnő fátyolos henninel, az Új-francia középkorból; Colmar-i [sic] várúrhölgy henninben; Új-reneszánsz lány (hortenziával és olasz álomházzal); Századfordulós lány a parfümériában, Pilea Mollis-sal [sic]; Új-szecessziós lány művirágkoszorúkkal a hajában; Új-ArtNouveau üvegházlánnyal és a bolyhos növénnyel stb…

Ugyan többnyire inkább korszakokhoz köthető típusokat jelenítenek meg a képek, olykor konkrét alakokat ábrázolnak fiktív képtípussal, mint például a Só-hegyi Madonna kereszttel és sziklákkal című alkotás.

Vedres Ági nem akar feltétlenül minden korszakot megjeleníteni, szó sincs valamiféle didaktikus kronologikusan egymás után következő nőkép kialakításáról, inkább hangulatokat, benyomásokat, eddigi tudásunkon, tapasztalatainkon átsejlő nőviseletet, nőképet tár elénk. Valójában a sorozat inkább viselettörténet, pontosabban az egyes személyiségeket bizonyos öltözékekkel, elsősorban fejfedőkkel, fátylakkal, frizurákkal és más kiegészítőkkel, na és persze sejtelmes tekintetekkel, és olykor virágokkal idézi meg. Ilyen szokatlan kiegészítő például a henninxv és a mantilla.xvi

Talán a kiállítás francia címéből is következik, hogy főleg francia stílusokat elevenít fel. A hennin is francia, burgundi fejfedőviselet körül-belül 1430-tól kezdődően. Főleg a század közepe után, kezdetben csak az arisztokratikus nők körében jelent meg, bár később szélesebb körben is elterjedt, különösen csonka formában. A hennin jellemzően 30-45 cm magas volt, de jóval magasabb, akár 80 cm is lehetett. Ezeknek a kúpos kalapoknak a teteje hegyes volt, és általában fátyol lógott róla.

A mantillát – a simán fejre borított fátylat – a spanyol nők hordták a középkortól. Magas díszes fésű fölé terítve viselték, ami így pártaszerűen magasodott a hölgyek feje fölé. A mantilla színének is jelentősége volt: feketét a férjezett asszonyok viseltek, fehéret a hajadon lányok. A lefátyolozott nő mindig áhítatot ébreszt, tiszteletet kelt. A fátyol elérhetetlenné, megérinthetetlenné tette/teszi a nőt.

És ott vannak az igazán nőies anyagok is: a selyem, a bársony, az organza, vagy a virágok, melyek jelentésével és ikonográfiájával is hosszasan foglalkozik Vedres Ági: Pilea Millis, szegfű, pipacs, hortenzia, bolyhos növény és a modern művirágkoszorú. A botanikához különösen erős a kötődése és vonzódása, létezik is több ilyen témájú sorozata,xvii de az illatok is nagyon foglalkoztatják. A művész a megnyitóhoz egy illatkreációval készült, amely a Voulez-Vous Coucher avec Moi by KILIANxviii nevet viseli, és amely egy végtelenül érzéki, ragyogó parfüm illat a szantálfa, a narancsvirág, a gardénia, a tubarózsa, ylang-ylang és rózsa gazdagítják, hogy a száradás után végül a vaníliával édesített szantálfa illata tegye teljessé. A látogatókat ez az illat lengi be majd a kiállító teremben. Tehát Ági nőképeit inkább a kiegészítők dominálják, bár a fátylakon átsejlő tekintetek adják a képek erejét.

A tekinteteken, az anyagokon és fejfedőkön túl azért ott marad a kérdés, hogy a kiegészítőktől eltekintve, mitől is nőies vagy férfias valami/valaki. Ez a dilemma leginkább a Hátakt, fülbevalóval, ismeretlen fiatal alak androgün figuráján jelenik meg.

Ahogy említettem, Vedres Ági képeinek a modelljei a barátnői, az egyik képpáron a művész lánya is feltűnik, s már ettől is személyessé válnak ezek a művek. A képek idejéről így vall: „[A] modellek egy olyan időből bukkantak fel, amelyeket felismertem a jelen századunkban, amikor egy házibuliban, utcán, szupermarketben történő vásárláskor is, mint hogyha egy »időalagút« nyílna meg és azok, akik a múltból a jelenbe lépnek át, egy pillanatra lennének csak észlelhetők. A felismerés élménye, a wow, vagyis rácsodálkozás pillanata az, amikor észreveszem őket és a következő pillanat pedig az, amikor »együtt ugrunk« a tér-időbe.”xix

A fotografált alanyokkal közösen lépnek be abba az úgynevezett időhurokba, vagy időspirálba, amely azután az exponálás végső pillanatában az adott kort, történelmi pillanatot állítja meg, vetíti ki eléjük, és eggyé válnak az exponált képpel. A legizgalmasabb élmény mindezek után az, amikor a modell számára is egyértelműen kiderül, hogy a már elkészült papírképen nem találja magát „idegennek”, hanem saját maga is felismeri a pillanatot és elfogadja az expozíció való életben feltárhatatlan valóságát.

Hogyan történhet meg az, hogy az a lány, aki jógaórára indul és a jógamatracot tartó hálós zsákot – az első szóra, a fotós kérésére – a fejére húzva, megérzi az új középkor világát, és hirtelen egy francia várúrhölggyé válik egy csúcsos henninnel a fején? Vagy amikor egy nő, aki sohasem öltözik a századforduló hangulatát idéző ruhákba, pávatollal a fején és művirággal a blúzán, hirtelen megjelenik egy párizsi boulevard-on, miközben a budapesti forgatagban, egy letűnt és alig működő kávéházban hirtelen kirúzsozza magát a tükörben és ott terem egy pillanat alatt? Előtűnnek a Limbourg-testvérek és a Les Très Riches Heures du Duc de Berry hóráskönyvei, Sandro Botticelli, Leonardo da Vinci, Gustave Klimt, Toulouse-Lautrec, Edgar Degas, valamint Alfons Mucha nőalakjai, vagy egy-egy kor jellemző és világhíres művészei.

Az emlékezés nagymestere, Marcel Proust szerint az akaratlagos emlékezet [mémoire volontaire] az értelem emlékezete, s mint ilyen, a művészet számára érdektelen, ellentétben az öntudatlan emlékezettel [mémoire involontaire], mivel az érzékeink (a kanonizált hierarchia szerint egymásra épülő látás, hallás, szaglás, ízlelés és érintés) fordított sorrendben jobban képesek kiszolgálni az emlékezetet. Proust számára az illat, az íz, a tapintás, sőt a kinetikus testmozgáson alapuló emlékezet a múlt igazi őrzői.

Vedres Ági xx a múltból táplálkozó emlékeket elsősorban a sejtetett taktilitás képei révén adja tovább, azaz ugyan a képeket látjuk, de a képek témája az anyagok és illatok szédítő kavalkádja.

Ahogy Jan Assmannxxi megkülönbözteti a tárgyak emlékezetét a kommunikatív emlékezettől és a kulturális emlékezettől, Vedres Ágixxii a képei révén teszi ezt, pontosabban ő a tárgyak emlékezete révén kalandozik a kulturális emlékezetünkben, mindezt egy végtelenül személyes nézőponton keresztül.

Lábjegyzet:

1 Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában [À la recherche du temps perdu] (1913–1927), Ford. Jancsó Júlia, Atlantis Kiadó, Budapest, 2001–2017.
2 LAVOR Collective, a művészt képviselő Art Salon & Contemporary Consultancy (www.lavorcollective.com)
3 Georg Simmel: A pénz filozófiája (1900), Ford. Berényi Gábor, Osiris, Budapest, 2004,
4 Albert Fruzsina-Dávid Beáta: Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Budapest, Századvég Kiadó, 2007, 16.
5 Albert Fruzsina: A férfiak és nők közti különbségek és hasonlóságok a barátságokban, Replika 28., 166.
6 Albert Fruzsina: Uo.
7 Julia Margaret Cameron V&A Museum, Photography Centre, Rooms 99-101. https://www.vam.ac.uk/collections/julia-margaret-cameron
8 Imogen Cunningham https://www.imogencunningham.com/
9 Vedres Ági: Madamme BonBON bemutatja, Historia Femina, 2014. november 7. – november 22.
https://ikon.hu/artroll/index?search=e_id&search_string=10442
TELEP Galéria https://telepgaleria.com/vedres-agi-fotokiallitasa-madamme-bonbon-bemutatja-historia-femina/?lang=eng
10 Les Amis Des Femmes, https://www.instagram.com/lesamisdesfemmes
11 Rose Mari Divatiskolában (1998–2002), ma Budapesti Divatiskola, https://divatiskola.hu/
12 Les Amis Des Femmes a sorozat és a kiállítás címe is. Karinthy Szalon, 2021. április 20. – május 14.
13 Jean-Luc Nancy: A portré tekintete, Ford. Seregi Tamás, Budapest, Műcsarnok, 2000, 7.
14 Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és a képi reprezentáció, Kép, fenomén, valóság, Ford. Pálfalusi Zsolt, Budapest, Kijárat Kiadó, 1997, 229–242.
15 Mary G. Houston: Medieval Costume in England and France: The 13th, 14th and 15th Centuries (Dover Fashion and Costumes). Dover Fashion and Costumes, Dover Publications, 1996.
16 Tara Zanardi: Crafting Spanish Female Identity: Silk Lace Mantillas at the Crossroads of Tradition and Fashion.
https://journals.lib.unb.ca/index.php/mcr/article/view/22088/25651
17 Vedres Ági: Florascentia-sorozat, 2017, polaroid; Gignantia-sorozat, 2017, polaroid. Kiállítva: Polaroid 70-Present Perfect, Polaroid 1947–2017, Patyolat//PRÓBAüzem, Budapest, 2018.
18 MADISON Perfume Gallery, https://madisonperfumery.hu/termek/voulez-vous-coucher-avec-moi/
19 Levelezés Vedres Ágival.
20 Kovács Gabriella: Prémiumbeszélgetések Vedres Ágival a Les Amis Des Femmes című kiállítás kapcsán, 2021. április 26., B32 Karinthy blog.
https://b32-karinthy.blog.hu/2021/04/26/les_amis_des_femmes
21 Jan Assmann: A kulturális emlékezet - Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Ford. Hidas Zoltán, Budapest, Atlantisz, 1999.
22 Tóth Orsi: A nők barátai - különleges kiállításra invitálunk, 2021. április 20. Nők Lapja online magazin.
https://www.noklapja.hu/aktualis/2021/04/20/vedres-agi-kiallitas/