fotóművészet

2016/4 LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

TARTALOM


A műtermi munkával járó nyugalmat és a dokumentarista fotózás izgalmát is szerettem – Máté Gábor fotóművésszel BACSKAI SÁNDOR beszélget

SOMOSI RITA: Egyensúly a két véglet között – Az emberi beavatkozás és személyesség rétegei Haid Attila munkáiban

PALOTAI JÁNOS: Metafórák Mari Mahr kiállításán

GELLÉR JUDIT: Ambivalens helyzetek – Fabricius Anna: Alany, állítmány, nem mellékes nevek című kiállításáról

SZILÁGYI ANNA: Ázsia, egy átutazó szemével – Mátrai Miklós fényképeinek tükrében

SZEGŐ GYÖRGY: Egy voyeur utazása – Martin Parr kiállítása Bécsben

KINCSES KÁROLY: A részlet egésze – Horváth László képeiről

SOMOSI RITA: Szép lányok, szép ruhák, szép képek – Nők Chanelben / Women in Chanel

ANNE KOTZAN: A tipologikus tekintet – Hilla Becherre emlékezve

PFISZTNER GÁBOR: A médium formája, avagy a forma médiuma... – Fotó és kortárs művészet 3. rész

CSÉKA GYÖRGY: Szelfi, avagy a képek uralma és temetője

NEVELŐ JUDIT: A gyűjtés új iránya – Válogatás a Szöllősi-Nagy–Nemes Gyűjteményből

DEMETER ZSUZSANNA: Pillanatképek a Vidámpark múltjából

ALBERTINI BÉLA: Egy fotóalbum előzményei – Pécsi József: Zwölf Aktaufnahmen, Berlin, W. J. Mörlins, 1922 / Karl Schenker: Zwölf Bildnis-Aufnahmen, Berlin, W. J. Mörlins, 1919

MÓDOS GÁBOR: Pista Bácsi – Tóth István (1923–2016)

FEJÉR ZOLTÁN: A Middlemiss kamera

MONTVAI ATTILA: Hány megapixeles volt Michelangelo kalapácsa? – Avagy alkotói eszköz-e a fotótechnológia? 3. rész

TÍMÁR PÉTER: Könyvespolc 2016/4

E számunk szerzői 2016/4

Summary 2016/4

E számunk szerzői – 2016/4

Albertini Béla, Dr. (1940)
Fotótörténész, emeritus professor (Kaposvári Egyetem). Apáczai Csere János-díjas (2009), Németh Lajos-díjas (2010).

Bacskai Sándor (1961)
Író, újságíró, a Fotóművészet munkatársa. A kilencvenes években  körülbelül száz életút-interjút készített a Magyar Fotográfiai Múzeum archívuma számára.

Cséka György (1972)
Esztéta, kritikus. Egyetemi tanulmányai: 1989–1994: magyar nyelv és irodalom, 1994–1999: esztétika szak. 2009-től a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának titkára. 2013–14: a Kunsztblog (Origo) munkatársa.  2015-től az Artportal munkatársa. Érdeklődési köre: kortárs fotó, képzőművészet.

Demeter Zsuzsanna (1959)
Főmuzeológus, fotótörténész.  1983-ban végzett az ELTE történelem – új- és legújabb kori történeti muzeológia szakán. 1983–1992 között a História folyóirat munkatársa. 1999-től a Budapesti Történeti Múzeum Fotógyűjteményének gyűjteményvezetője.

Fejér Zoltán (1951)
Szabadúszó fotós. 1968 óta foglalkozik a fényképezés különféle alkotó módozataival. 1985 óta folytat fotótörténeti kutatásokat, ezekből eddig kilenc könyvet publikált. Lapunk munkatársa.

Gellér Judit (1983)
Kurátor. 2000-től publikálja verseit, kritikáit, kiállítás-ajánlóit különböző szaklapokban és folyóiratokban. Egyetemi tanulmányait a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designelmélet mesterszakán fejezte be. 2012-től tagja, 2013 és 2015 között vezetőségi tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. 2013-ban kezdte meg PhD tanulmányait az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti programján, 2014-től meghívott előadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia szakán, 2015-től a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ művészeti munkatársa.

Kincses Károly (1954)
A fotótörténet és a fotótechnika-történet kutatója. 1991-től 2006-ig a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója.

Kotzan, Anne (1961)
Szabadfoglalkozású publicista. Egyetemi tanulmányai alatt egy évet Rómában töltött DAAD-ösztöndíjasként, majd kultúrával foglalkozó útikönyveket kezdett írni, köztük Magyarországról is. Már tanulmányai idején kapcsolatba került a fényképezéssel, és több éven át dolgozott egy fotográfus mellett asszisztensként. Ma független szerzőként foglalkozik a fotóval. Szövegei főleg német szaklapokban jelennek meg: foto-MAGAZIN, Photo International, Photopresse, Schwarz-weiss. Kölnben él.

Montvai Attila (1942)
Fotóművész, az ELTE fizikus szakán szerzett diplomát. Fotóművészként és aktív elméleti szakíróként a fotográfia, illetve tágabb megközelítésben a vizuális közlési csatornák technikai, kulturális és intellektuális határainak felmérésével, kiterjesztésével foglalkozott. Fizikusként hasonló vonalak mentén dolgozott a matematikai modellek érvényességét vizsgálva. Ennek eredményeként a Cambridge-i International Biographical Centre Montvai Attilát, mint a 21. század iránymutató tudósát tartja számon, és 2006-ban jelölte az Archimedes Awardra.

Módos Gábor (1939)
Fotóművész. 1979 óta szabadúszó. Tagja a MAOE-nak, a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a HUNGART-nak. Divat- és reklámfotóval foglalkozik.

Nevelő Judit (1990)
Művészettörténész. 2012-ben végzett az ELTE szabad bölcsész BA-n, majd 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet MA szakán. Másfél éves külföldi ösztöndíjat követően 2016-tól a MANK művészeti tanácsadója.

Palotai János (1939)
Történelem–filozófia szakot végzett az ELTE-n, esztétikából doktorált. A Műegyetemen művészetfilozófiát, az Iparművészeti Egyetemen vizuális kommunikációt, az ELTE-n média ismeretet tanított. A mozgóképkultúra oktatásához Pásztor Erikával közösen készített tananyaga az interneten olvasható. A Balkonban, a Filmkultúrában, a Filmvilágban, a fotografus.hu-n és az Új művészetben publikál.

Pfisztner Gábor (1967)
Történelem–német szakon végzett az ELTE-n, és két félévig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán volt vendéghallgató. Gimnáziumi tanár.

Somosi Rita (1980)
Művészettörténetet és kulturális menedzsmentet tanult. Kurátorként dolgozik és kortárs művészetről publikál, különös tekintettel a fotóművészetre és kortárs ékszerre. A VILTIN Galéria munkatársa.

Szegő György (1947)
Építész, művészeti író. A hetvenes években több, fotófelhasználással is élő önálló kiállítása volt. 1979 és 1989 között a Kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1982-től rendszeresen publikál művészeti tanulmányokat és kritikákat.

Szilágyi Anna
Kommunikációkutató. Manipulációval és propagandával, kisebbségek, országok, és civilizációk ábrázolásával, valamint a verbális bántalmazás hétköznapi eseteivel foglalkozik. Doktori értekezését Kína magyar sajtóképéről írta a City University of Hong Kong-on. Írásai rendszeresen megjelennek nemzetközi tudományos folyóiratokban, kötetekben. Magyar cikkeiben és angol blogján a szélesebb nyilvánossággal is igyekszik megosztani tudását és tapasztalatait.

Tímár Péter (1948)
Építészmérnök, Balogh Rudolf-díjas fotóművész, e számig, 27 éven keresztül a Fotóművészet főszerkesztője.