fotóművészet

2010/2 LIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

TARTALOM


Fényképezőgéppel reagálok arra, ami körülvesz – Bacskai Sándor beszélget Szalontai Ábel fotográfussal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szak vezetőjével

Somosi Rita: A tündérmesék vége – Nemi szerepek és művészi öntudat Gőbölyös Luca legújabb projektjében

Somogyi Zsófia: A tekintet – köztem és köztem. A személyes fotó elméleti vonatkozásai, 2. rész

Bán András: "Túllépve félelmen és szánalmon? – Négy bekezdés Kiss Tanne István fotóiról

Somogyi Zsófia: Az idő urai? – A Pécsi József Ösztöndíjasok beszámoló kiállítása

Szegő György: Vitatott képek – jog, etika és fotográfia – KunstHaus Wien, 2010. 03. 04.–06. 20.

Anne Kotzan: Sylvia Plachy – A Deutsche Gesellschaft für Fotografie Dr. Erich Salomon-Díj nyertese

Kincses Károly: La Sindone

Szegő György: Kisugárzás – Moholy-Nagy retrospektív, Frankfurt Schirn, 2009. 10. 08.–2010. 02. 07.

Szegő György: Bűn és bűnhődés – l’Impossible Photographie

Szarka Klára: Szándékok és fényképek – Jónás Pál két fotója 1953-ból

Markovics Ferenc: A sárga boríték titka

Kemenesi Zsuzsanna: Családi képektől a családképekig

Farkas Zsuzsa: Hány fényképészt ismerünk? – A fényképész szakma növekedése a magyar korona területén, 1840–1890

Fejér Zoltán: Heinrich Kühn (1866–1944) munkássága és magyar kapcsolatai – Második rész

Montvai Attila: Talán újra kellene gondolni, hogy mi a fotó! – Egy fotográfus a fotográfiáról – első rész

Tímár Péter: Könyvespolc

E számunk szerzői

Summary

TÖRÖK ENDRE FOTÓMONTÁZSAI

A sárga boríték titka

Nem is sejtjük, mennyi érték lappang padlások és pincék zugaiban, kamrák és szekrényfiókok mélyén. Ezt a vélekedésünket látszik igazolni az a Forte fotópapír-zacskó is, amely évtizedek óta hevert Mersits Piroska festőművész hagyatékában, benne egy csokor 18x24 cm-es fényképpel. Kívül pedig néhány sor, a Pilis községben élt és alkotott Török Endre grafikusművész kézírásával. A képeket a fotográfusnak is remek Török (barátainak: „Bajusz”) készítette, valamikor az 1960-as évek dereka táján, Nagymaroson. Az 1956-tól a Bős–Nagymarosi vízierőmű építésének megkezdéséig működött Művésztelepen számos képzőművész, zeneszerző, író és „egyéb komédiás” (lásd: a FÉSZEK betűszó eredetét) pihent és dolgozott. Legtöbbjük mára elköltözött az élők világából, így nehéz kideríteni, egyáltalán kiket is ábrázolt a fotókon, azt pedig különösen, hogy miért adott a barátokká és játszópajtásokká nemesült művésztársakra parókát és miért egyesítette – kollázstechnikával – különböző háttérelemekkel őket? Ma már egyedül Verebély Iván tudott erre – részben – magyarázatot adni: a kezébe varázsolt felirat utalás azokra a televíziós reklámfilmekre, amelyekben akkoriban sűrűn szerepelt. A parókaviselés okára azonban nem emlékszik…

A közös nagymarosi együttlétet és barangolásokat viszont kedves szavakkal idézte fel Gyurkovics Tibor két, Mersits Piroskáról szóló könyvben is, valamint bensőséges hangú szöveggel nyitotta meg Török Endre pilisi emlékkiállítását, 1998. november 21-én, ezzel is segítve, hogy a két kiváló alkotó a méltó helyére kerüljön a magyar képzőművészet históriájában.

A többiek közül néhányukat sikerült azonosítani. Ha olvasóink még valakit felismernek, kérjük, közöljék velünk…

Markovics Ferenc