fotóművészet

2006/5-6. XLIX. ÉVFOLYAM 5-6.. SZÁM

TARTALOM


Bacskai Sándor: "Sajnos, két fél agyam van" – Beszélgetés Montvai Attila fotóművésszel + Montvai Attila: Einstein úgy gondolta, hogy?

Pfisztner Gábor: Valamikor, valahol, valahogy – Kudász Gábor Arion újabb fényképei

Dobos Sándor: "A fotó igazán soha nem érdekelt" – Dobos Sándor panorámaképei

Somogyi Zsófia: A kép kérdéseiről – Ősz Gábor munkáiról

Dobai Péter verse – Elmentem meghalni lenni...

Szarka Klára: Fotógyűjtemények és -archívumok sorsa a digitális korszakban, 2. rész

Tóth József: Németh József (1911–2006)

Pfisztner Gábor: A tér és az idő titkos redői – Megtalált felszín. Alain Paiement kiállítása a Mai Manó Galériában

Csizmadia Alexa: Jari Silomäki: My Weather Diary (Azon a napon)

Somogyi Zsófia: Jari Silomäki: Rehearsals for Adulthood (Próbák a felnőttkorhoz)

Pfisztner Gábor: New Nordern Photography. Új utak a skandináv fényképezésben: a Hasselblad Foundation kiállítása

Andras Banovits: Hófehérke a magasból – Kötetlen beszélgetés Sarianna Metsähuone svéd fotóművésszel

Ezerféle kultúra – egy pályázat

Szegő György: Háborúk és békék, élők és holtak – Hírügynökségek egykor és ma

Silvia Paoli: Milánó Város Fényképarchívuma – Gyűjtemények és tevékenység

Anne Kotzan: photokina 2006; A hagyomány kötelez – az új kiállítási csarnokokban is

Fejér Zoltán: photokina 2006: a fotóipar újdonságai

Farkas Zsuzsa: Barabás Miklós (1810–1898) fényképészeti tevékenysége

Dobai Péter verse – Mária egy régi fényképét elnézve féltőn, merengőn

Fejér Zoltán: Atelier Manassé – Spolarics Olga és Wlassics Adorján munkássága

Szegő György: Város-sorsok. Bécs és Budapest 1900 körül – August Stauda és Klösz György városfotói

Bán András: Alberik teremtése

Rák József: Az "élő" lapka – DigiTREND, 6. rész

Tátrai Sándor: Színkezelés – Color Management (4. rész. Nyomtatók színkezelése)

Tímár Péter: Könyvespolc

E számunk szerzői

Summary

EZERFÉLE KULTÚRA – EGY PÁLYÁZAT

A kultúra Európája – az urbanitás kultúrája

Első ránézésre talán könnyűnek tűnik kitalálni, hogy miről van szó, ha egy cég, amely többek között a fotószakma technikai hátterét nyújtja, fotópályázatot hirdet professzionális alkotók számára. Rávághatjuk, hogy már megint reklámról, PR-ról és hasonló divatos, de szakmailag kétesélyes történetekről. Ellenben, nagyon nagy a várakozás a nem állami tőke irányában, hiszen a rendszerváltás óta eltelt időszakban a ,,már itt is mindent lehet’’ lelkesedése és a fejlődés némiképp túl van az első fázisán, és kiderült, hogy a meglévő és egyre gyarapodó rengeteg energiát olyan struktúrába kellene helyezni (vagy olyat kialakítani a számára), amely valóban működőképes, és nem hoz létre a korábbi időszakokétól eltérő, de nem kevésbé destruktív hatású függő helyzeteket. Anélkül, hogy ebben mélyebbre merülnénk, annyit bizton állíthatunk, hogy a magántőke bevonása a képzőművészeti életbe nagyon sok szempontból segítené ezt az átstrukturálódást. Nem csak konkrét anyagiakról van itt szó, látjuk ennek elég példáját, Nyugat-Európában többet, de néhányat már hazánkban is.

A ,,kinek, miért éri meg együttműködni?’’ kérdés annyira sokrétű, hogy koncentráljunk a HP Magyarország internetes nemzetközi fotópályázata kapcsán néhány konkrétumra csupán. A pályázat címe: ,,A kultúra Európája – az urbanitás kultúrája’’ nagylélegzetű projektet takar: Európai kulturális fővárosairól készült különleges, színvonalas anyagok nagyszabású bemutatását, egy olyan téma kapcsán, amely hazánkat egészen sok szempontból érdekelheti manapság is. Európa fogalma változóban van, s a sok évszázados hagyományos arculatok a bennünk élő klisékkel együtt egyre gyorsabban változnak. Hogy ezek felfejtésére mennyire alkalmas lehet a fotográfia, és, hogy mennyire aktuális a kérdés, ahhoz álljon itt példaként az Euro Visions – Az új Európa a Magnum fényképészeinek szemével kiállítás (Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2006 nyara). Hogy tudjuk, ,,honnan jöttünk, hová tartunk, merre megyünk’’, kell a belső elemzés és a körülnézés egyaránt. Ráadásul Magyarország Pécsen keresztül egy másik listára is felírta magát, a 2010-es Kulturális Főváros cím elnyerése új energiákat kelt életre és csábít hazánkba. A téma tehát releváns, és felvetése a társadalmi szerepvállalás határait súrolja.Ráadásul a manapság jellemző kulturális dömping ellenére, vagy pont amiatt, a fotóművészet, s éppen a szakmaisága, profi mivolta, hangsúlyozásra szorul hazánkban. Nem mintha hiányoznának a kiváló alkotók (sőt!); csak annyira magától értetődően készít bárki fotót, hogy szükséges kipróbálni még egy fajta megmutatkozási lehetőséget – minőségi műalkotások kivételes méretben való magas színvonalú bemutatását, amely nagyot lendíthet az említett felfogáson.

Külföldi példák támasztják alá, hogy mennyire érzékeny téma a nagyvállalati és a művészeti szféra együttműködése; hogy mennyire fontos, hogy mindkét fél számára valóban megérje a dolog. Azért, hogy a szakmaiság ne szenvedhessen csorbát, a HP Magyarország magyar és nemzetközi szakértőkből álló zsűrit kíván összehívni, akiknek hozzáértése ennek garanciája lesz, míg a technikai színvonalat maga a cég biztosítja majd, mindenki örömére.

Igen, elborítanak bennünket a KÉP-ek. És éppen ettől egyre nagyobb a felelőssége mindenkinek, aki így vagy úgy, de elkötelezte magát a képzőművészet mellett. Egy nagy nemzetközi cég magyar képviselője most keringőre hívja a szakma alkotóit, hogy a közös összefogás eredményeképpen közösen tanuljunk: Európáról, a fotóművészetről és az együttműködés lehetőségeiről.

Somogyi Zsófia kurátor