fotóművészet

2004/3-4. XLVII. ÉVFOLYAM 3-4.. SZÁM

TARTALOM


Bacskai Sándor: Képzőművészeti technikaként kezelem a fotót – Beszélgetés Baranyay András képzőművésszel

Pfisztner Gábor: Diploma után – Fotografáló végzősök az Iparon és a Képzőn

Bacskai Sándor: Az egyszerű képeket szeretem – Beszélgetés Perlaki Márton alkalmazott fotóssal

Féjja Sándor: Mások számára is másként – Kézdi Anna makrofotói / manószemmel

Bán András: A vizuális antropológia helyzete a Corvin utca 7. alatt – Bemutatás és módszertani elmélkedés

Pfisztner Gábor: Ma sem tennék másképp? – Beszélgetés William Klein fotográfussal

Pfisztner Gábor: A táj képe az ember után – Wolfgang Volz képei a Ludwig Múzeumban

Pfisztner Gábor: Emlék-művek – A Hasselblad Alapítvány díjazottjai: Hilla és Berndt Becher

photokina 2004 – Ön csak lenyomja a gombot, a többi a mi dolgunk

Mágikus kezek – A Visual Gallery kiállításai a photokinán

Féner Tamás: Amit megtanítottál – Végvári Lajos művészettörténész emlékére

Fejér Zoltán: Európai kalandozások (8. rész) – Cselovek sz fotoapparatom

Régi Tamás: Filmezés és antropológia – Terepmunkán Etiópiában

Kincses Károly: 13 és 1 000 000 – A Magyar Fotográfiai Múzeumról

Sümegi György: Négy nap alatt – Rapaich Richárd fényképei 1956. október végéről

Cs. Lengyel Beatrix: Az itáliai magyar emigráció fényképei – Szemelvények egy doktori dolgozatból

Rák József: DIGITÁLIS meneTREND – mindenki a maga útján?

Tímár Péter: Könyvespolc

E számunk szerzői

Summary

photokina 2004

Ön csak lenyomja a gombot, a többi a mi dolgunk...

… mondta és hirdette egykor George Eastman, aki saját invencióira alapozva valóra váltotta látomását, és csaknem mindenkinek egyszerűen és gyorsan használható fényképezőgépet adott a kezébe. Minden családba került legalább egy kamera, ami a fontosabb családi eseményeken, utazások alkalmával biztosan mindig előkerült. Eastman elgondolása azóta formailag nem sokat, tartalmilag azonban alapjaiban változott.

Ma ugyanis annak a bizonyos gombnak a megnyomását követően a számítógép elvégez minden további lépést. A fényképkészítő utólag még módosíthat a felvételeken, de ez nem feltétlenül szükséges. A képek, amelyek eddig is alapvetően meghatározták és befolyásolták az életünket, a dolgokról és eseményekről alkotott véleményünket, elképzeléseinket, ma még nagyobb számban, még kevésbé kontrolláltan készülnek. Bárki, bárhol, bármit lefényképezhet, de ami ennél sokkal lényegesebb, ezeket a felvételeket feldolgozhatja, átalakíthatja és továbbíthatja is. Már fényképezőgép sem kell hozzá, elég egy fényérzékeny chippel felszerelt telefon vagy elektronikus notesz, esetleg kézi számítógép. Ennek pozitív hozadéka, hogy akárki megörökítheti és dokumentálhatja élete fontos vagy banális történéseinek pillanatait, a véletlen folytán szemtanúként megélt váratlan helyzeteket, ezeket gyűjtheti, másokkal megoszthatja, küldözgetheti, szinte már bármiféle térbeli és időbeli korlátozás nélkül. Ennek a technikai fejlődésnek ugyanakkor megvan a maga árnyoldala is, mivel éppen a műszaki megoldások késztethetnek bárkit arra, hogy a lehetőségeket az erkölcsi normákat semmibe véve felhasználja. De arról sem lehet tudomást nem venni, hogy ma bárkinek a személyiségével – a róla készült vagy neki előállított képek által – vissza is lehet élni (amint azt igen jól illusztrálja az egyik mobiltelefon gyártó cég TV-hirdetése is).

A 2004. szeptember 28. és október 3. között Kölnben megrendezésre kerülő photokina jelmondata ezekre a lehetőségekre is utal, még ha a szervezők és a kiállítók nem is elsősorban e szempontokra kívánják ráirányítani a látogatók és érdeklődők figyelmét. „Imaging is more”, azaz a képkészítés sokkal több, vagy ahogy magyarra fordították: képekkel élni sokkal többet jelent… Az azonban már mindenkinek a saját fantáziájára van bízva – ezáltal magának is kell szembenézni vele –, hogy a több vajon minél több, és mi is az, ami több. Ennek dacára a szlogen jól tükrözi azokat a változásokat, amelyek a képek készítése és az ahhoz szükséges eszközök terén az utóbbi két évben egyre gyorsuló ütemben végbementek.

A képek jelenléte, mint látható, mindenre kiterjed korunk információs társadalmában, a hivatalos médiától kezdve a gazdaságon keresztül egészen a magánéletünkig. Egyre nagyobb mértékben határozzák meg mindennapjainkat, helytől és időtől függetlenül. A képek ma már nem egyszerűen a képeslap nagyságú nyomatot vagy a magazinokban, albumokban megjelenő reprodukciókat jelentik. Felhasználásuk rendkívül sokrétűvé vált, függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy digitális formában dolgozzák-e fel őket. Falakra vetítik, telefonhálózatokon keresztül képüzenetként továbbítják, számtalan formában nyomtatják, az Interneten keresztül kezelik őket, és minden korszerű kommunikációs folyamat fontos és integráns részét képezik. A vásár jelentősége és méretei jól mutatják, hogy a képkészítés továbbra is dinamikusan fejlődő piacot jelent, amely az analóg és digitális fényképezés mellett ugyanúgy átfogja a szórakoztató elektronikát, az információtechnológiát és a telekommunikációt is. A photokina 2004, mint a képtechnika és a képkommunikáció legjelentősebb szakmai kiállítása és vására, ezt a piacot a maga teljességében igyekszik bemutatni. Ily módon jól tükrözi a különféle piacok és technológiák előrehaladó konvergenciájának egyre erősödő tendenciáját, ami szükségszerűen együtt jár a termékek és alkalmazások spektrumának folyamatos bővülésével, és a szolgáltatók és fogyasztók egyre szélesebb köreire terjed ki. Ennek a jelenségnek az egyik legszembeötlőbb példája az a fajta képkészítés, amelynek eszköze már nem is a hagyományos fényképezőgép, hanem a mobiltelefonba épített, apró kamera. Az egyes termékek és szolgáltatások mellett ugyanakkor egyre elterjedtebbek a készülékgyártók és hálózati szolgáltatók komplex képkészítési megoldásai. Jól mutatja az ötletben rejlő lehetőségeket a fogyasztók reagálása a piac nyújtotta lehetőségekre. Ezt jelzi az is, hogy a világon eladott mobiltelefonok mintegy 50%-a (több mint 50 millió darab) már beépített kamerával kerül forgalomba, és egyes országokban az értékesített készülékeknek csaknem mindegyike kamerával van felszerelve. A várakozások szerint az új modelleket az elkövetkező időszakban már beépített CCD chippel és optikai zoommal kínálják a gyártók. Szintén egyre elterjedtebbek azok a mobilok is, amelyekbe már két kameraegységet építenek, egy viszonylag nagy felbontásút az állókép készítéséhez és egy VGA felbontású másikat az élő video-konferenciákhoz. A szakemberek véleménye, a dinamikus változásokat szemlélve, egyöntetű. Ez a fajta képkészítés nem fogja visszaszorítani az analóg vagy a „hagyományos” digitális kamerák körét, mivel szerintük a fényképezés rejtelmeit és szépségeit az emberek egyre növekvő számban éppen az új mobiltelefonokba épített kamerák segítségével fogják megtapasztalni.

A felfedezés öröme persze nem korlátozódik csupán a pillanat rögzítésére, hiszen az azt követő lehetőségek legalább annyi izgalmat rejtenek, mint magának a pillanatnak a megélése, amire szintén utal az Imaging is more jelmondat.

Ma már nyilvánvaló, hogy a fényképezésben meghonosodott új technológiák nem váltják fel a régieket, hanem kiegészítik azokat, illetve egymás mellett léteznek tovább. Az új alkalmazásokkal együtt inkább csak kiszélesítik a felhasználási lehetőség területeit. Az amatőr digitális és analóg fényképezés vagy a professzionális képkészítés (amit egykor fényképezésnek neveztek) mellett a mobil képkészítés, a házimozi, a digitális kiadványszerkesztés és nyomtatás ugyanúgy része a jelennek. Az ehhez szükséges technika, a különféle termékek, alkalmazási lehetőségek és szolgáltatások ebben az évben is részleteiben kerülnek bemutatásra Kölnben. A tükörreflexes digitális gépek piaci részesedése még mindig csekély, egy-két százalék, ám folyamatosan nő az arányuk. A kompakt, formatervezett és az uralkodó divatirányzatokhoz formájukban és anyagukban is hozzáigazított készülékek töretlen iramban terjednek, időközben a legszélesebb vevőkör számára váltak elérhetővé, ezáltal jelentőségük is tovább fokozódik. Ez természetesen meghatározza a körülöttük kialakuló és bővülő szolgáltatásokat és technológiai fejlesztéseket is. Ugyanígy, egyre inkább divatba jönnek a rendszerkamerák és az úgy-nevezett „all-in-one” (azaz minden egyben) koncepciók. A növekvő igények és a javuló képminőség függvényében a memóriakártyák teljesítménye is gyarapszik, és a fejlesztői elvárásoknak megfelelően a jelenlegi sokféleség helyett középtávon mindössze két-három szabványra szűkül körük.

A papírképek iránti igény továbbra is töretlen, hiszen a képek egyik legjellegzetesebb sajátossága, hogy megmutassák őket – kiállítás vagy emlékkép formájában –, és erre még mindig a „nyomat” a legmegfelelőbb mód. Az otthoni nyomtatás további terjedésének tehát adottak a feltételei, és ezt elősegítik a kutató-fejlesztő laborokból kikerülő, egyre jobb minőségű papírok és festékek is. A felhasználók vágyainak csupán a nyomtatók magas ára szabhat gátat. Egyelőre a felvételek mintegy felét az erre a célra berendezett laborokban „printelik ki”, és csak a másik felét otthon, a házi DTP-nyomtatókon. Az otthoni felhasználást az is megkönnyíti, hogy a legújabb berendezéseknél a képeket közvetlenül a kamerából vagy a memóriakártyáról lehet a nyomtatóra küldeni. A papíron (vagy egyéb nyomathordozón) történő megjelenítés fontosságát jelzi, hogy a nagy formátumú nyomtatásra szakosodott gyártók csaknem teljes egészében képviseltetik magukat az idei photokinán, ami a vásárt az ágazat egyik legfontosabb megjelenési fórumává emeli.

A professzionális fényképezés természetesen még mindig jelentős részét képezi a gyártók szolgáltatási körének. A fejlődés azonban itt is együtt halad az amatőr rendszereknél tapasztalható irányokkal. A professzionális képkészítés és publikálás területén is minden munkafázisban integrálták már a digitális technológiákat, azonban a hagyományos analóg technikák megtartásával vagy azokkal kombinálva. Ezen a területen az egyik legfontosabb témakör a fotográfusok és képszolgáltatók közötti kapcsolat kiépítése, fenntartása és bővítése a világhálón keresztül. A lehetőségek a szolgáltatások egyszerű bemutatásától a képarchívumok kezelésén keresztül az összetett CRM (Customer Relationship Management) megoldásokig terjedhetnek. Ez utóbbi megoldás nyújthat megfelelő megoldást a sajtófotók gyors és hatékony továbbítására a képügynökségektől és archívumoktól a szerkesztőségek vagy egyéb felhasználók felé.

A photokina 2004 szervezői ezúttal is fontos szerepet szántak a különféle keretrendezvények, köztük az egyes ágazatok vezető szakemberei és cégvezetői számára rendezett nemzetközi szakmai konferenciáknak, vitarendezvényeknek, de természetesen a kulturális események is sok érdekes látványosságot ígérnek, mint például az idén második alkalommal megszervezett Visual Gallery kiállításai.

A rendező Koelnmesse GmbH vezetői idén 1600 kiállítót várnak 50 országból, és az újdonságok várhatóan több mint 150 000 érdeklődőt vonzanak majd.

Pfisztner Gábor