fotóművészet

2001/1-2. XLIV. ÉVFOLYAM 1-2.. SZÁM

TARTALOM


Szegő György: Egybelátó – Almásy Pál kiállításához

Fekete Vali: Szavak a képekben – Látogatás Paul Almásynál

Pfisztner Gábor beszélgetése Jokesz Antallal: Lenyúltam az életművemet

Pécsi Marcell: Fotójamatőr és tragikusművész – Farkas Antal Jama

Losonci Miklós: Hortobágy-szimfónia – Ilku János képei

Baki Péter – Szabó Orsolya: Mesiac Fotografie Slovensko, 1990–2000

Szegő György: Szelíd paparazzo – vad festő; François-Marie Banier kiállítása a Ludwig Múzeumban

Vladimír Birgus – Jan Mlèoch: Cseh avantgárd fotográfia, 1918–1939 (A prágai Iparművészeti Múzeum anyagából)

B. Horváth Csilla: Egy baranyai tanító fényképei a 20. század elejéről

Régi Tamás: A lélekrabló

Baki Péter: ,,…ha valamilyen kategóriába beleférek, az a nomád…” – Rodolf Hervé (1957–2000)

Kincses Károly: Egyikünkről vagy mindnyájunkról? – Tamásy Sándor (1909–2001)

Fejér Zoltán: Objektívtervezés, megrendelésre is

Baki Péter: Egy igényes úriember, Dobrányi Géza

Erdélyi László Attila – Színestechnika: Dobrányi Géza

Markovics Ferenc: Néhány szó a standfotóról

Bacskai Sándor: Egy nagyüzem, ahová sok melós kellett – Beszélgetés a Filmlaborról Baricz Katival és Török Lászlóval

Daniel A. Carp: A fényképezés jövője

Dr. Gloetzer László: Színes negatív filmek forszírozott előhívása

Klug József: Két népszerű fekete-fehér negatív előhívó, a Kodak D76 és a Kodak Xtol

E számunk szerzői

Summary

RÉGEN KODAK D–76, MA KODAK Xtol

Két népszerű fekete-fehér negatív előhívó

Dobrányi Géza sokoldalú munkásságának egyik igen kedvelt területei voltak a film előhívók kémiai összetételeivel kapcsolatos vizsgálatok és mérések. A Filmlabor szenzitometriája, analitikája és kísérleti laborja a napi feladatokon kívül lelkes örömmel dolgozott együtt Dobrányi Géza előhívásokkal és fotó-anyag vizsgálatokkal összefüggő kísérleteiben, próbahívásaiban. Számos kísérlet technológiai jellegű volt, az eredmények hívógépekre kerültek, ahol a változásokat folyamatosan lehetett követni. A Kodak nyersanyagok megbízható tulajdonságainak köszönhetően a kísérleti eredmények mindig reprodukálhatóak voltak, az ok-okozati összefüggéseket jól lehetett értelmezni. Abban az időben – kb. negyven éve – a mozgófilm és a fotográfiai negatív-hívók összetétele gyakorlatilag megegyezett, tehát a filmlabori recepteket jól lehetett használni a fotográfiai kidolgozásokban is. Nagyszerű példa erre a Kodak D–76 fekete-fehér negatív előhívó módosított összetétele, amelyet Dobrányi Géza dolgozott ki az indulási előhívóra és az utántöltőre.
Mint ismeretes, az eredeti D–76 hívó metol-hidrokinon hatóanyagú, szulfit és borax lúgosítású hívó, amiben nincsen bromid. Az előhívás során az ezüst redukciója mellett bromid is keletkezik, ezért a legkisebb filmdarab előhívása is megváltoztatja a hívó összetételét, amelyet igen nehéz utántöltéssel visszaállítani. Ez a körülmény a fotográfiai célú filmek előhívásánál különösebb problémát nem okozott, mert voltak ajánlások a friss hívó használatára; egyrészt a friss hívó fárasztására, másrészt a hívásidő fokozatos módosítására. A D–76 hívóban a hidrokinon előhívást nem végez az alacsony pH miatt, viszont megakadályozza a metol oxidációját, mivel gyorsabban oxidálódik, mint a metol. Ennél az előhívónál hidrokinon adagolással tehát nem lehet a kontrasztot növelni. A metol és a hidrokinon ilyetén szereposztásából ered a hívó jó kiegyenlítő hatása és kiváló tartóssága. A borax szerepe az ezüst redukció mellett keletkező savak megkötése. A szulfit az oxidált formájú hatóanyag megkötésén kívül szemcseoldó feladatot is végez, de az oldott szemcsét nem rakja le nem kívánatos helyekre, vagyis nem rontja a vonalélességet. Mindezzel együtt érthető volt a D–76 népszerűsége és standard hívóként való elterjedtsége.
Professzionális igények esetén, mint pl. kinofilmek hívásánál igen pontosan kell tartani a szenzitometriai értékeket, úgymint az alapfátyol, a küszöbérték, az érzékenység, a kontraszt és a végtelen gamma értéke, amelyek biztosításához a hívó összetételét tekintve pontos utántöltéssel kell dolgozni. Az utántöltés célja a hívó összetételében az előhívás okozta változások kiegyenlítése, pl. a termelődött bromid koncentrációjának visszaállítása oly módon, hogy számításba vesszük a kiindulási hívó bromid tartalmát, és a méterenként előhívott filmből keletkezett bromidot (ami ugye expozíció függő is ). Minél kisebb a hívó indulási összetételének bromid tartalma, annál nagyobb mennyiségű bromid mentes utántöltővel lehet a kidolgozó hívó bromidtartalmát a kiinduló értékre visszaállítani, illetve ott tartani. Az utántöltésnek emellett pótolnia kell az előhívás, illetve az oxidáció során felhasználódott, fogyó alkotókat is, mint a metol és a hidrokinon, valamint a kémhatást biztosító szulfitot és a boraxot.
A Dobrányi Géza által módosított D–76 hívó 0,5 g káliumbromidot és az eredeti 2 g borax helyett 10 g boraxot és 4 g bórsavat tartalmaz. A módosítások a jobban kezelhető utántöltést teszik lehetővé a bromid állandó értéken tartásával, a borax-bórsav együttes alkalmazása (puffer) pedig a megfelelő kémhatás (pH) pontos megtartását biztosítja.
A bromid és a pH szerepe és befolyása a hívó fátyolképző hajlamára, energiájára a fentieknél sokkal bonyolultabban működik, de tárgyalása meghaladja a jelenlegi cikk kereteit.
A mai kor fekete-fehér negatív hívója, a Kodak Xtol egyre növekvő népszerűségnek örvend jó fotográfiai eredményeivel és egyszerűen kezelhető utántöltésével, mivel a munkaoldat és az utántöltő összetétele megegyezik. Jó érzékenység kihasználást és vonalélességet biztosít, az árnyékok és a csúcsfények részletei páratlanul gazdagok. Érzékenységnövelő, fokozott (push) hívásra is alkalmas, széles hőmérséklet-idő-oldatmozgatás variációkkal alkalmazható.
A hívó összetétele merőben eltér a korábbi összetételektől, mert az előhívó hatóanyag egy aszkorbinsav (C vitamin) és fenidon-származék páros. Az aszkorbinsav a kémiai analitikában jól ismert redukáló anyag, amelyet pl. ezüst ionok mérésére is használnak. Szinte kézenfekvő volt, hogy az oxidációs-redukciós körülmények megfelelő megválasztásával az aszkorbinsav előhívó hatóanyagként is használható lesz. A módosított fenidonnal együtt alkalmazva a szuperadditív hatás révén sikerült elérni a kitűnő érzékenység-kihasználást, a redukált finom eloszlású kolloid ezüsttel pedig az árnyalat- és részletgazdagságot biztosítani. A hívó a levegő oxigénjére kevésbé érzékeny, ennek ellenére ajánlott a levegőtől elzártan tárolni.
Az Xtol nem tartalmaz káliumbromidot, mert az alkalmazott hatóanyag-páros nem érzékeny a bromidra, ezért egyezhet meg a munkaoldat és az utántöltő összetétele. Előhíváskor az ezüst-redukció mellett keletkező savakon kívül az aszkorbinsav oxidációja is sav keletkezésével jár, ezért a gyengén lúgos kémhatást egy hármas összetételű lúgosítóanyag kombináció biztosítja. A fenidonra jellemző fátyol-hajlamot a viszonylag alacsony pH és az előhívás során keletkező bromid gátolja.
A Kodak D–76 megalkotása idején az ezüsthalogenid kristályok úgynevezett bögös térszerkezetűek voltak, a szemcse-méretek egy statisztikus eloszlás szerint különböztek, ami a rétegvastagságban is jelentkezett és az előhívást is befolyásolta. A mai filmek emulzióinak T-kristályos felépítése síkszerkezetű ezüsthalogenid kristályokat és kis rétegvastagságot eredményezett, ami az előhívás körülményeit is egyértelműbbé tette, az előhívónak nem kell "mélységi" előhívónak lennie, elegendő a felületi előhívás is.
A mai kidolgozások közül a Kodak E6 színes fordítós előhívás első előhívó utántöltésének kontrolja ma is az előhívó bromid tartalmának mérésével történik, és mivel itt 17 réteget kell kidolgozni mélységi előhívással, több, itt nem tárgyalt igen fontos körülményt is pontosan be kell tartani a fekete-fehér előhívásban. Dobrányi Géza körültekintő útmutatásaira ma is szükség van.

Klug József

Forrásmunkák: Tildy Zoltán – Dobrányi Géza Természetfényképezés. Gondolat, 1964.
Kodak Pro-Pasport Hírek termékismertető, Szvoboda István.