fotóművészet

GYORSASÁG VAGY FELBONTÁS

Egy aktuális dilemma

A digitális fényképezésben jelenleg ez a két jellemző fordított arányban áll egymással. Nem csoda, hogy közel egy időben két, elvileg azonos (SLR kamera), de tudásukat tekintve jelentősen különböző digitális fényképezőgép került piacra.

A digitális tükörreflexes kamerák közül egyes jellemzőik alapján kiemelkedő KODAK DCS 660 és a NIKON D1 e két fejlesztési iránynak a képviselője. A riporteri munkában elengedhetetlen gyors képkészítés és adatfeldolgozás lehetőségét, kisebb felbontásban (2,7M pixel) a NIKON D1 kamera biztosítja. A stúdió fotózás nagy felbontás igényét (6M pixel) hosszabb adat-feldolgozási idővel a KODAK DCS 660 fényképezőgép teszi lehetővé.

A KODAK saját fejlesztésű elektronikus képrögzítő rendszerét ötvözte a NIKON F5 váz által kínált előnyökkel. A CCD érzékelő 3040x2008 pixelből álló kép készítését teszi lehetővé. A kisfilm látószögéhez megfelelő objektív gyújtótávolság erre az érzékelő-felületre vonatkozó átszámítási aránya 1,3. Ebből következik, hogy a CCD felület mérete közelítőleg 27,7x18,5 mm, amely a legnagyobbnak számít ebben a kategóriában. A fényérzékenység ISO 80 és 200 között állítható. A PC memória kártyára való letöltés előtt sorozatban 3 kép készíthető 1 felvétel/másodperces sebességgel. Lehetőség van a képek mellé hangos jegyzetek rögzítésére is a vázon elhelyezett mikrofon segítségével.

A NIKON mindenkit megelőzve összes részletében, az optikától a szoftverig, saját fejlesztésű kamerát mutatott be, NIKON D1 jelzéssel. A D1 valószínűleg egy új kamera sorozat indulását is jelzi. A NIKON F100 vázból kialakított kame-

ra fényérzékelő felülete 2012x1324 pontból álló kép rögzítését teszi lehetővé. A 15,6x23,7 mm méretű CCD-hez 1,5 szorzószámmal határozhatjuk meg az objektív gyújtótávolságát. A tökéletesebb felvételkészítést segíti elő a 3D Digital Matrix Image Control rendszer, amely magába foglalja az 1005 érzékelő adatait feldolgozó 3D színes mátrix fénymérést, a TTL fehér egyensúly meghatározást és a tónus módosítás lehetőségét. A felvett képek az NTSC valamint PAL rendszerű videokimeneten keresztül közvetlenül TV képernyőn is megtekinthetőek. Vakus felvételek készítéséhez a kamerával egy időben bemutatott kifejezetten a digitális fényképezéshez kifejlesztett NIKON Speedlight SB-28DX típusú villanó alkalmazható. A digitális fényképezésben hagyomány nélkülinek tekinthető az ISO 200-tól 1600-ig állítható fényérzékenység, az 1/16000 másodperces legrövidebb megvilágítási idő, valamint az 1/500 másodperces vaku szinkronidő. De ezek közül az adatok közül is kiemelkedik, hogy a NIKON D1 képes 4,5 felvétel/másodperc sebességgel akár 21 felvételt is készíteni sorozatban.

Az eddig ismertetett, jelentős mértékben eltérő adatokból jól látható, hogy a két cég különböző utat választott a digitális fényképezés paradicsomi állapotának, a nagy felbontás, rövid adat-feldolgozási idő, hatékony adattárolás, eléréséhez. De lehetséges, hogy a különbség két eltérő felvételi

terület igényeinek minél tökéletesebb kielégítéséből származik.

Az eltérések mellett számos azonosság is található. A KODAK DCS 660 és a NIKON D1 az expozíció meghatározásáért és az automatikus éles-

ségállításért felelős elektronikát, a különböző program módokat, a választható felhasználói funkciókat, valamint a mechanikai biztonságot nyújtó könnyűfém vázat a NIKON F5 illetve a NIKON F100 vázaktól örökölték. A kamerák hátoldalán lévő LCD monitor képlejátszó és hisztogram üzemmódban is használható. Az utóbbi alkalmazásával egyszerűen változtathatóak a tárolandó kép tónus és szín viszonyai. A jobb színvisszaadást az automatikus fehér egyensúly beállítás is elősegíti. A keresőkben mindkét esetben a CCD felületre kerülő képkivágás látható. Az adatok gyors letöltését egy új rendszerű soros kapcsolat, az IEEE1394 biztosítja, melynek az adatátviteli sebessége egy nagyságrenddel nagyobb, mint az eddig alkalmazott adattovábbítási rendszeré.

Essen szó az árakról is. Mivel egyik kamera sem kapható még itthon, összevetésként tekintsük az Angliából származó adatokat. A KODAK DCS 660 ára 20 000 font (kb. 8 millió forint), a NIKON D1 ára 3.500 font (1,4 millió forint) körül mozog.

Ez az óriási különbség olyan kérdéseket vet fel, melyeknek megválaszolására, a jelenleg rendelkezésre álló sajtóanyagokban található információknál jóval több ismeret birtokában vállalkozhatunk a jövőben.

KODAK DCS 660

Nikon D1

Váz

NIKON F5

NIKON F100

Képpont szám

3040x2008

2000X1312

CCD méret (mm)

~ 18,49x27,73

15,6x23,7

Fókusztávolság hányados

1.3

1.5

Színmélység (bit)

36

36

LCD kereső mérete (inch)

1.8

2

Beállítható fényérzékenység

(ISO) 80-200

200, 400, 800, 1600

Legrövidebb megvilágítási idő (s)

1/8000

1/16000

Vaku szinkron (s)

1/250

1/500

Sorozat felvétel (kép/másodperc)

1 (max. 3)

4,5 (max. 21)

Cserélhető memória

Dual PCMCIA slots (Type I/III)

Compact Flash Chard (Type I/II)

Csatlakozási lehetőség

IEEE 1394 (soros)

IEEE 1394 (soros), video (NTSC/PAL)

Energia ellátás

NiCd akkumulátor vagy AC adapter

Ni-MH Battery Pack vagy AC adapter

Méret (mm)

194x158x88

157x153x85

Tömeg, elemek és objektív nélkül (kg)

1.58

1.1

Ár (angol font)

~ 20000

~ 3500

Lapzártánk után olvastuk a hírt a British Journal of Photographyban, hogy a Kodak huszonöt százalékkal csökkentette a két digitális csúcskamara árát. Így az EOS IN

alapú DCS 560 és az F5-re épített DCS 660 is „csak” 15 ezer fontba kerül az eddigi 20 ezer helyett.

Szabó Péter