fotóművészet

1998/1-2. XLI. ÉVFOLYAM 1-2.. SZÁM

TARTALOM


Beke László: A progresszív magyar fotó közelmúltja és jelene

Szűcs Tibor: A határok átjárhatók – Fotó és képzőművészet

Markovics Ferenc: Öt világrész fotóművészete Cegléden – Egy érdekes gyűjtemény históriája

Galgóczy Zsuzsa: Műfajok határán, világok találkozásánál – Kunkovács László képeihez

Bacskai Sándor: Ahogy bennünket látnak – Bruno Bourel budapesti képei

Markovics Ferenc: Szemtől szembe – A Magyar Filmfotósok Egyesületének kiállítása

Miltényi Tibor: Ipar, Vizkom, Fotó, Metaforikus képpárok – A Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatóinak felvételei

Peternák Miklós: Intermédia fotográfia – A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak felvételei

Tímár Péter: Ficus Lyrata – Balla Demeteről, fényképei ürügyén

Kerekes Gábor: Napló, 1993-97. – Polaroid 665 (Polaroid Galéria)

Szabó G. László: Az erotika lovagja – Jan Saudek műtermében

Szegő György: Paradzsanov fesztivál, Budapest

Bacskai Sándor: A filmművészet alapja a fényképezés (Illés György – Molnár Miklós képeiről)

Albertini Béla: Hit és csalódások – Egy erdélyi szociofotós életútja és munkássága

Demeter Zsuzsanna: Egyetemi Szakdolgozatok – A fotográfia megjelenése a magyar sajtóban

L. Baji Etelka: Brassairól, és egy aukcióról

Rák József: Digitális kamera-kóstoló – Kodak Professional DCS 520 = Canon EOS D 2000

Emlékező naptár

E számunk szerzői

Summary

BRASSAIRÓL, ÉS EGY AUKCIÓRÓL

Felfelé kúszó árak

Meglehetős figyelmet keltett a fényképek iránt érdeklődők körében az az ár, amelyen elkelt Brassai néhány felvétele a Soós Kereskedés 1997-es tavaszi aukcióján.

A neves, magyar származású fényképészek munkái külföldön már régóta keresettek, művészi értékeik elismertek és piaci áruk is ennek megfelelően magas. Nálunk azonban még új az a jelenség , aminek az említett aukción tanúi lehettünk. Ez adta a gondolatot, hogy kicsit körülnézzünk saját házunk táján, és számba vegyük, milyen kincsek lapulnak saját gyűjteményünkben a világon oly nagyra értékelt, magyar fényképészek munkáiból.

Ez alkalommal Brassainak a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában fellelhető munkáit szeretném bemutatni.

Az 1924-ben Párizsban letelepedett művész 1930 elején „szerzett” fényképezőgépet (Brassai: Előhívás. Kriterion, Bukarest, 1980. 137. old.), s hamarosan mesterien, művészien, utánozhatatlanul használta azt, miként arról az 1930-as évek elején már megjelenő könyve (Éjszakai Párizs) vagy a Titkos Párizs c. album ekkor készült, de kötetbe csak négy évtizeddel később rendezett képei is tanúskodnak. E világhírű munkáin kívül azonban portrékat is készített. Gyűjteményünkben néhány neves, szintén Párizsban élő magyar emigráns portréja található: Mindenek előtt Tihanyi Lajos, a festőművész jóbarát profilképe, hátán Brassai bélyegzőjével; valamint egy másik felvétel Tihanyiról, amelyen nincs sem bélyegző, sem szignó, de a beállítás azonossága és a nagyobb képkivágás alapján ez is Brassainak tulajdonítható.

Mindkét fényképet a használtcikk piacon vásároltuk az 1980-as évek elején.

Szintén őrizzük Bölöni György író, publicista arcképét. A kép hátán ugyan-olyan Brassai bélyegző van, mint a Tihanyi arcképen, rajta ceruzával írt, 1933-as évszám.

Hatdarabos portrésorozat jelzi, hogy Brassai ismeretségben állt Károlyi Mihály volt köztársasági elnökkel is.

A képek Károlyit telefonálás közben örökítették meg, illetve egy képen a kutyájával látható. A képek hátoldalán tollal, kézírással „photo Brassai Paris” felirat. A képeket Károlyi Mihályné ajándékozta a múzeumnak. Valószínűleg tőle származnak a képek hátoldalán ceruzával írott feljegyzések, „1929 Parizs Mihaly”, ami nem egészen pontos, mert Brassai csak 1930 elején kezdett el fényképezni, amint arról szüleinek küldött levelében beszámolt (Előhívás, 137. old.), de a fotók mindenképpen Brassai első felvételei közé sorolhatók, s gazdagítják eddigi ismereteinket a művész életművéről.

A Károlyi-sorozattal egy-időben készülhetett a közös kép Károlyi Mihályról és Tihanyi Lajosról, ezen is a kézírásos „Photo Brassai Paris” feljegyzés olvasható.

Jelenleg tehát tíz Brassai felvételről van tudomásunk a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában, amelyek szerzőjük és az ábrázoltak személye miatt is méltán becses kincsei a magyar fotótörténetnek.

L. Baji Etelka